Tudományterület: bölcsészettudományok
Szakterület: néprajz
Munkahely: Knjižnica Lendava – Könyvtár Lendva
Halász Albert 1969. február 5-én született Felsőlakosban. Az általános iskolát Gyertyánosban és Lendván, a középiskolát Lendván végezte el. Felsőlakosban és Gyertyánosban nőtt fel. Egyetemi tanulmányai után visszatért szülőföldjére.
Halász Albert 1989 és 1994 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán két önálló mesterképzési (MA) szakon végezte el ötéves egyetemi tanulmányait, mégpedig néprajz szakon (Jeles napok. Lendvavidéki népi kalendárium) és magyar nyelv és irodalom szakon (Molnár Anna – Lepa Vida. Két balladatípus párhuzamai). A három évig tartó posztgraduális képzést követően 2000-ben a Folklore Tanszéken doktorált. A doktori disszertációja címe Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken. 2010-ben a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karán az általános néprajz és a néprajzi/antropológiai metodológia habilitált docensévé avatták. Több mint tizenöt éve a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség médiájában dolgozik mint újságíró (Népújság című hetilap, Szlovén RTV, Lendvai Tévéstúdió), illetve mint a Szlovén RTV magyar műsorainak programigazgatója. A múlt század kilencvenes éveinek végén Lendván kiadót és grafikai stúdiót alapított és vezetett. Szakterületén kívül a Szlovéniában élő őshonos magyar nemzeti közösségről, a turizmusról, a médiáról is publikál, emellett pedig szépirodalmi műveket is ír.
Elsősorban a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség néprajzával, az etnikumok közötti kapcsolataival és a multikulturalitással foglalkozik. Több tudományos és szakmai egyesület, társaság tagja mind Magyarországon, mind Szlovéniában, így pl. a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja, a Magyar Néprajzi Társaság, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a Magyar Szemiotikai Társaság, a Magyar Írószövetség, a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, a Muravidéki Magyar Írók Társasága és a Muravidéki Akadémiai Tudományos Unió (PAZU) tagja. Kezdeményezője volt a lendvai székhelyű Tudományért Egyesület megalapításának. A Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként több néprajzi kutatást szervezett és vezetett a Muravidéken, részben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Folklore Tanszékével együttműködve. Számos néprajzi konferencián tartott előadást Szlovéniában, Magyarországon, Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában, Romániában, Finnországban és másutt. Rövid ideig előadott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajzi Intézetében és a doktori vizsgabizottságok tagja volt. 2011-ben a Magyar Tudományos Akadémia a tudomány területén elért eredményeiért Arany János-éremmel tüntette ki. Felsőlakosban él.
Legfontosabb tudományos és szakmai publikációi:
- Az alsólendvai sajtó és a néprajz. 1889–1919. Hunga-Print–Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Budapest–Lendva, 1994.
- Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken. Studio Artis–Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 1999.
- Az elfelejtett naptár – a magyar és szlovén népszokások tükrében. Minden út Rómába vezet. In: Balázs Géza (et al.): Folklorisztika 2000-ben. Folklór – irodalom – szemiotika. Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születésnapjára. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 2000. 391–404.
- Hetés, magyarok és Őrség szócikkek. In: Baš, Angelos (szerk.): Slovenski etnološki leksikon. Mladinska knjiga, Ljubljana, 2004. 164–165, 303–304, 392.
- Magyar néprajzi források a 19. század végéről, a 20. század elejéről a Muravidéken. In: Halász Albert (szerk.): A muravidéki magyarok néprajza. Narodopisje prekmurskih Madžarov. Muravidéki Magyar Tudományos Társaság–Tudományért Egyesület–Znanstvenoraziskovalni center Slovenske akademije znanosti in umetnosti–Inštitut za slovensko narodopisje, Lendva–Ljubljana, 2010. 85–97.
Utolsó módosítás: 2015-11-20 14:25:56
