Page 1 - Also-Lendva_es_videke_1897

I. évfolyam. 4 Alsó-Len<lvii. 1si*7. május O-án. 1. szám.

ALSÓ-LENDVA és VIDÉKE.

Hírlap-Könyvtár
NÖvcHéknap'ú Társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap.
189 M e g j e l e n i k h e t e n k i n t e g y s z e r , c s ü t ö r t ö k ö n .
Szerkesztik: Bodnár János es Nagy Ferencz.
.
------------------------------- -----------------------------------------------P + U Í U p " . ........... I ■ .

A lap szellemi részére vonatkozó kiildeméiiyt*k E lő fiz e té si á r a : ili-ii s<-k ju tá n y o s árnu k«• x.•*11•• 11»
Viiliiiiiinl előlizelési dijak a szerkesztőség < zimére 4 fit. Kd évre Irt. Wuv.-d évre 1 Irt. v - ___' ' ' XyilUér feli Sora 10 kr.
B e rm e n te tle n le v e le k e t n e m fo g a d u n k el.
Mura-Szerdahelyre küldendők. Egyes szám ára 10 krajczár. kéziratok nein ailalnak vissza.
Bizalommal. - és fenntartói la. hogy c kapcsol mérttől adással tiirnők a végzet rendeléséi s eszméink
szorosabbá. de egyszersmind mentői éde­ tisztasága, programunk szeplő!lensége lenne
Bizalommal jelenik meg e z .ttj haivzos
sebbé. mentői Uddogahhá tegye. sarkofágunkon díszes szemfedőnk.
a küzdőtéren. hogy járatlan- helyeken ős
Kz a mi programmmik. melvlvcl emelt Nem a nyerészkedési vágy. de nem is
uttalan illákon haladjon oltire kilűzött ezél- fővel jelenünk meg honliláisaiuk előtt s bi­ a napjainkban annyira elharapódzóit s fé­
iránya felé. A világító szövélnekel. moly
vezérlő talizniánya lesz iniinkájáhan Alsó- z a l o m a mi jelszavunk, melyei Alsó-Kemlva nyes álarezok. hangzatos reklámok mögé
és vidéke lelkes közönségében reményiünk rejtőzött korrupció adták kezeinkbe a tollal,
Letulva város és kiterjedt vidéke hazafias
és bírunk. de a jól felfogott közérdek szolgálása intli-
áldozatkész polgáraiban véli és reményű lel- A személyek, az idők változni fognak, dott bennünket az eszme megvalósítására:
iellalálhatni. Higyjiik. hogy e reménységben
hasonlókig az emberiség történetéhez, mely­ azért lapunk árál is oly korlátok közé szo-
csalatkozni nem lóg ben generációt generáció követ s azl isinél ritottuk s oly keskeny mederbe tereltük,
Szüksége* van egy ily népes s oly szép
történeti múlttal hint város lakóinak egy más váltja lel. — de maga az emberiség a hogy otl a megélhetés nehézségeit leküzdve
maga cgyedéhen mindig ugyanaz marad, ami biztosan haladhassunk.
helyi lapra, mely polgárainak érdekeit vé­
programunk is mindig ez leend. - m eg­ A lap előfizetési ára:
delmezze. közöttük a különböző eszméket
ő r i z z ü k azl hí ven, . r e n d ü l e t l e n ü l . Kgész évre . . . . ! • Irt
kicserélje esetleg megvitassa. - a köve­ Fél é v r e ..........................2 • „
Nem fogjuk kímélni az áldozatokat,
tendő dolgok mikéntjére nézve üdvös s el­ Xegved évre. . . . I ,.
érhető javaslatokat proponáljon s a békés hogy lapunknak jeles tollú, ismert neveket Kz oly csekély ár. melyet némi meg­
nyerjünk meg munkatársakul s örömmel
egyetértési hazánk e végvidékén, mely ngv szorítással. de vidékünk gazdagságát le-
'konstatáljuk. Iiogv ilyenekkel mára jelenben
szólván. — n nemzetiségek melegágya. — a kinalln véve * nem i.-- megszorítással,
is dicsekedhetünk.
honfiak és honleányok közi állandóan lén­ hanem fői sem vevő könnyedséggel mindenki
ia rlsa s e melegágyból a palántákat a ter­ bizalommal tekinthetünk és tekintünk lerakbal nemes áldozatként a nemes ügy
mékeny anya földbe, mint biztos talajba ül­ hát a jövőbe, mely hogy mit rejt magában: oltárára.
tesse át. S azl a kapcsol, mely ennek a az meg födve van szemeink előtt. Kredj bál uj harezos b i z a l o mma l a
bérezés hazának lakőil. párduezos őseinek De ha a sors nem kedvezne s az el­ bizonytalan jövő elé. ama bő óhajtásunk
ivadékai! a testvér- a rokonnépekkel annyi vetett mag rideg kősziklára esnék, hol a kíséretében: vajba bizalmad megteremné az
vész. annyi haj közölt, annyi irtó. annyi csira képződésre semminő feltétel nincs meg öt illető szerény gyümölcsöket!
lostvcrháborii között tiz hosszú századon s hol az a mag az ég madarainak esnék Az „Alsti-Lendt a és Vidéke"
keresztül oly szép harmóniában egyheluzle áldozatául. ez esetben is nyugodt meg­ sr.erk t ‘sz tősége.
T Á R C Z A. angol miss központja lett Árokhát és környé­ denki számára. .Még a föispáuuél is megszólná,
ha . . . Nini. hála az Kgnek. a szolgaidról csípte
kének.
A miss volt az. a ki Tulkosékuál a prózai meg. Méltó társa. Köny vnélkiil tudja Acsády »ké*i
A Tnlkosék uzsonnája. disznótorokat és a még prózaibb uzsonnákat egy­ lexikonját*. Dvorzsák -Idézetek tárat- s a Frauk-
szer mindenkorra kasszába és behozta helyükbe lin-társulal adomagyiijleményéuek összes viczezeil.
Az árokliáti 'futkos család arról volt liiros. a »Iive o clock -ol. I’ersze nem öt órakor, mert Már előre remegek tőle. <suk tudnám, mit csapolt

hogy lépést tartott a nagyvilág haladásával, még akkor még nem tért haza sem a csűrbe, sem a be mára. Ali. itt a putyikus is! I.csz módom
Árok hálán is. A család megalapítója stílt paraszt csorda, hanem a disznók etetése és a tehenek bán tizenhatodszor hallani forco-daialtját, a »Funi-
volt. de később valahogy' magyar nemességre lett megfojése után esii K órára telte a társas össze­ culi-lunii ulá t. A főliszleleinlö ur múlt vasárnapi
szert. Kzen idő óta mindennap arra tanította liait jövetelt. De az a A órai különbség náluk mit sem prédikáczióját fogja újra feltálalni, mig a ferhlihez
és leányait, hogy haladni kell a korral. Kzl jól tett. Angol szótár nem volt az egész megyében. hívják. Ali! végre egy oázis a kopasz fejek
jegyezzék meg. ha boldogulni akarnak az életben. Ma lett volna is nem bírták volna kikeresni a és fonnyadt női hajak sivatagjában. Itt van Irén.
Vegyenek róla példát, a ki földmi velőből nemesés • live o cloek«-ot. mert *fáj a klak -nak hallot­ a főszolga bírnék leánykája! Siessünk hozzá, mert
árokháti földbirtokos lett. — Kapaszkodjál! volt a ták mondani, igy tehát a klakk. kalap vagy a frakk később a háziasszonynak kell knrizálnom. máskép
jelszava. szónál keresték volna. sohasem neveznek ki. (Szódabikarbónát hint egy
Az ősnek méltó unokája lett Tulkon Dániel. Kgy ilyen uzsonna lefolyása következő vala pohár vízbei Kzt biztosítékul az uzsonna gezeini-
Nagy tisztelője az angoloknak, habár kukkot sem Árokháton a napokban: ezéje ellen. Kmezt pedig (parflimüs üvegcséjének
tudott angolul. Kgyszer azonban valami angol úti­ szájára nyomja selyem zsebkendőjét i Irén meghó­
rajz féle akadt kezébe, melyből megtudta, hogy az a i A z ul jegyző ur monológja szerint.- dítására. A libácska bolondul az ibolya-illat után.
angoloknál sok minden máskép megy. mint a fran- i.\yilvi\iioMiígr;i nem szánt Kajla aljegyző! Mlsoszogé* léptekkel és liajlnngások
eziáknál. Kz a szó miss annyira megtetszett között a szalonba lép.)
neki. mint a miskolezi csizmadiának Vargha Bálint Na már megint megláttuk arra a Intlondos
uramnak a kéjhölgy szó, amiért ez utóbbi tudva­ angol uzsonnára. I gy látszik, sok a száraz son­ In Klzácska szerint.
lévőén ki is léteite a czimtáblájárn, hogy: Varga kájuk és a megromlott birsalma-sajtjuk. Aztán Kölpiperézvr i-gy díván sarkában sunvil.)
Itáliát, c s i z ma d i a és k éj h ö I g y. csak ne kellene mindezért a sülellen süteményért,
Tulkos Dániel nem ment annyira, hanem ki­ émelygős likőrökért ő Nagyságának a házi asszony­ Istenem be elletném és aludnám! Aztán várni
adta napi parancsban, hogy a franczia guvernán- nak hálálkodni! Itt jön a doktorné. ölt év nyomja muszáj a sok bácsi és néni minit. Igaz, hogy ki­
nak el kell mennie s egy angol mis* jön a ház­ vaskos vállait, fuj mint egy lokomotív, de azért öltöztettek. csakhogy alig bírok szuszogni a fűző
hoz Klzácska mellé, a kil most angol nyelvre keringőzik a tánezoló ifjúság rémületére. Lábaival miatt. \ czipőm megéget, szőrit. Milyen jó volna
fognak. kaszál, a nyelvével meg a mások jó hírnevét tépi levetni. Hsak meg ne látna a miss Döglcsz. mind­
.Miss Sulira Döglesz dirigálta ezcnltd Klzá. s- foszlányokká. járt levetném! Ahun ni a dereshaju doktorné. —
kát. ez a mamát, a mama parancsolt a papának, Ugyan mit fog rajtam megint kifogásolni? Na az bizonyosan összc-vissxn csókol nyálas szá­
a papa pedig az árokhált társadalomnak s igy az Annak mindig van valami epés megjegyzése min jával, csak úgy vaczognak bele hamis fogai. Még