Page 1 - Also-lendvai_hirado_1913
P. 1
Hlrl»pk»»y» » i
kt.'Sdtk'Mp *
Alsólendva, 1913. XVIII. évfolyam I. szám. sár nap, január 5.
Alsólendvai Hiradó
Telefonszám: 13.
Előfizetési ara : Felelős szerkesztő : l.aptulajdonos és kiadó :
Egész evre OSZESZLY M. VICTOR. B AL KÁ NYI ERNŐ. S/erkes/ióség és kiadóhivatal: B a 1k á ti y i
-el e vre .................. 7 " l'rno könyvkereskedésében Alsólendván.
vj^yod evres .jzam-a-a jo'filiér.' " * MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. \ nyilttér sora egy korona.
A falu közegészségügye. kutakat, azokat fedjék be, hogy a belchulló fiz a kétségbeejtő kulturátlanság teszi
szemét meg ne fertőzze, hogy időukint ki lehetővé, hogy amikor a fiatal orvos nagy
Alsólendva, 1913. január 4. merjék és vizét felfrissítsék. Ez tisztán a küzdéssel, tanulással és sok-sok pénzzel
Nincs siralmasabb látvány, mint mikor nevelés kérdése. megszerezte a diplomáját, nem megy el falura,
a faluból a városba vezető hepehupás utón Épp igy nevelni kellene a falvak népét mert patkolásért valóban jóval többet fizet a
találkozunk egy-egy dőezögő szekérrel, arra is, hogy a házára ablak helyett ne apró gazda, mint az orvosi vizitért. Ezért betöl
amelyről tarka dunyhák közül egy-egy sá lyukakat furasson, hanem építtessen becsü tetlen annyi körorvosi állás hazánkban.
padt, fájdalomtól eltorzított arc mered félénk. letes ablakokat. Ismételjük, ez tisztán csak A községi- és körorvosnak legtöbb
Kz a'falusi beteg, akit visznek be a városba, a nevelés kérdése, de vájjon ki nevelje erre helyen nem nagyobb a fizetése, mint egy
mert a magyar falvak túlnyomó nagy részé a falu népét? A papnak, a tanítónak, a valamirevaló parádés kocsisnak. Ráadásul
ben nincs sem orvos, sem patika. A falu jegyzőnek ezer más gondja vau. A Itygie- ezért a csekély fizetésért körzetének sze
számtalan baja között bizony nem az utolsó niára az orvosnak kellene nevelnie a köz gény betegeit ingyen tartozik gyógykezelni
közé tartozik a mostoha k ö z e g é s z s é g - ségek lakóit, de hát nálunk vannak olyan Csoda-e tellát, ha ilyen körülmények között
ügy is. vidékek, ahol napi járófőidre orvost találni akárhány vármegyére akadunk az ország
Igaz. ugyan, hogy a faluról úgy szok nem lehet. ban, amelyikben nyolc-tiz községnek van
tunk beszélni, mint az egészség forrásáról. A körorvosi állások egy része ország egy orvosa ? Ez az oka aztán annak, hogy
Van is benne valami. A falusi embernek szerte betöltetlen, mert az orvosok a meg ha ragályos betegség üt ki a falvakban,
foglalkozása s életmódja határozottan egész élhetési viszonyok mostohasága miatt kény jobban megtizedeli az embereket, mint akár
ségesebb, mint a városi emberé. De csak telenek bemenekülői a városokba, a hol melyik egészségtelen városban. Vannak
általánosságban van ez igy, a részletek mégis csak akad egy kis honorárium, akad részei az országnak, ahol a gyermekhalan
bizony nagyon sok elszomorító dolgot beteg, aki megfizeti az orvosnak a vele dóság nagyobb, mint magában a főváros
mutatnak fel. való bajlódásnak tisztességes ellenértékét. ban. Ez sem bizonyít más egyebet, mint
A városi embernek lépten-nyomon A paraszt ember tudvalevőleg nem szí hogy a falvak közegészségügye nagyon is
prédikálnak a hygieniáról, de azzal, hogy a vesen költ orvosra, patikára. Ha lova, tehene, el van hanyagolva.
falusi ember hvgienikusan éljen, édes ke vagy más jószága meg v . ’gszik, rohan a Arról meg ne is beszéljünk, hogy hány
veset törődnek. kocsival az állatorvosért. Mert a ló, a tehén, faluban van kórház. Még azokban a köz-,
Tekintsünk csak be egy falusi ember vagy más egyéb; pénzt, értéket képvisel, ségekben Is, amelyek egy, vagy két orvossal
udvarába. A kút közvetlen ott van a trágya amire szívesen áldoz, nehogy elpusztuljon dicsekedhetnek, a kórház fogalma ismeretlen.
gödör mellett, úgy, hogy a falvak népe Ha azonban önmagának, vagy a családtagjai Jöhet olyan idő még, amikor a falvak
csak akkor iszik egészséges italt, ha szóda közül valamelyiknek baja támad, akkor vagy népe a mostaninál is becsesebb lesz, ki
vizet hozat magának, f’edig milyen könnyű ősi háziszerekkel operái, vagy pedig kuruzs- kell tehát ragadnunk a falvakat az elmara
dolog volna rákényszeríteni a községet arra, lókhoz fordul. És a kurnzslónak néha szí dottságból s megadni nekik is mindazt,
hogy az egészségügy követelményeinek vesen fizet olyan összegeket, aminőkért ami a városi népnek a humanizmus jel
megfelelő helyen és módon építsék meg a egyetemi professzorok rendelnek. szava alatt jutott.
A szerencsefi. Utitársam szeme felvillant, papírjait elrakta, — M az Didó? — kérdé közülünk, ki leg
kettőt köhintett (egy kicsit és egy nagyobbat), hamarabb tért magához a meglepetésből.
Irta: VLAY IMRE. aztán kezét térdemre nyugtatta és ábrándos, dió — Mi, mi? Hát mi ? Az, hogy nyertem 60,000,
barna szemeit az én kecskeszemeimbe mélyesztve, sage hatvanezer komcsit, törvényes ércpénzben,
Nagykanizsa—Szombathely—Sopron— a következőkép (uvolázott: bt van a numerusom, - szólt odabökve ujjával
Bécsújhely- Becs, gyorsvonat... tessék beszállni! — Én elbeszélek önnek egy történetet, mely az ujságlapra s elővett tárcájából egy sorsjegyet,
— hangzott a portás elnyújtott kiáltása. Az utasok a mi szerencse-számaink kolosszális nyerőképes no nézzétek: 10348, és itt is 19348! Igaz?
egyrészt izgatottan kapkodott podgyásza után és ségeiről tesz bizonyságot. Fogadni mernék, hogy Az ám, — zengtük kórusban. — De fogadd
rohant a kocsik felé, hogy kényelmes helyet biz Ön az én elbeszélésem hatása alatt nem egy, szerencsckivánatainkat, öreg; igazán örülünk a
tosítson magának. Én is hallván a figyelmez hanem két sorsjegyet fog venni. szerencsédnek.
tető szózatot — összecsaptam az újságomat és — Jó, jó fiuk, ma az én vendégeim lesztek!
siettem bcszállani. Szerencsés voltam (de azért ne — Kérem, ami a .fogadást illeti, én tartom, Ma megmosdatjuk pezsgővel a „Royal" üreg falait!
tessék gondolni, hogy a szerencsefi én vagyok!), — feleltem erszényem után nyúlva. Elkövetkezett az est. Egy megbeszéli helyen
mert egy olyan fülkére találtam, ahol csak egy — Pardon ! - monda ö, - előbb hallgassa találkoztunk. Ott volt mind: a titkár, főkönyvelő
úriember iiit. No, gondoltam, legalább álhatóm meg a történetemet. sth., stb., még a két irodista kisasszony is a —
Becsig. Untársam a körmeit piszkálta; mellette — Hallgatom, — szóltam s kényelmesen el mamájával, számszerint tizenhatan. Az volt csak
- á újság. Láthatólag megürült, mikor beléptem, helyezkedtem ülőhelyemen, számítva az alvás a muri! Voltunk színházban, orfeumban, kitünően
eshetőségére.
kölcsönösen bemutatkoztunk. Ö rögtön elővett a vacsoráztunk, folyt a pezsgő és reggel automobilon
zsebéből egy csomó sorsjegyet és mindenáron — Hát kérem, egyszer, mikor még az Ujpest- mentünk haza mindnyájan.
art akarta, hogy balek legyek. Rákospalotai Takarékpénztár és Hitelintéz dnek a
— Nem, édes uram, — szólék — én nem dsztviselője voltam, beront egy szép reggelen az Másnap természetesen álmosan mentünk az
elek vele. Már ráfizettem egypárszor, többé nem irodába egyik kollegánk, kezében egy sűrűn tele- irodába. Senki sem akaródzott dolgozni. Már
teszem. K nyomtatolt lapot lobogtatott és folyton ordított, mindenki bent volt, csak Didó, a mi szeretetre
. ~ öe csak tessék nálam megpróbálni, az mint egy csatát nyert mozlint. méltó házigazdánk hiányzott. Mindnyájan bóbis
en bankom olyan szerencsés, hogy ezer sorsjegy Nyertem ! Éljen, éljen ! Kijött, megvan ! koltunk az íróasztal mellett, mikor az egyik
közül kilcncszáz nyer. Zsivió bog dáj! Tan tió banzájl — kiáltozta kisasszonyunk, ki újságot olvasott, izgatottan
~ k' biztosit engem, hogy én is a kilenc- össze-vissza. Mindnyájan elképedve néztünk rá. felkiált:
sz.iz közölt leszek; hátha én éppen a kilcncszáz- Mi baja lehet szegénynek? Tegnap este még Urak, milyen szánta is volt Press nr
jgyedik leszek? Nézze kérem, ez olyan dolog, semmi baja nem volt Didónak: hát mi lelte most sorsjegyének ?
— 19348! — ziigtuk álmosan.
"fiy-;- de különben is nekem óriási pechem egyszerre? Egy közülünk már a mentőket hívta
vu",, kém olyan nagy pechem van, hogy ha telefonon. Didó pedig letilt az íróasztalához és — Jcsszusom, végünk van! — kiáltott fel
cietlcnül kalapos lennék, akkor az emberek hiz- ott is folyton dörmogött: a kis gépirónö.
osan fej nélkül születnének, hogy én ne tudjak — Banzáj, fiuk ! Miénk a 203 méteres domb ! Mindnyájan felébredtünk és odatódultiink a
megélni. 1 kisasszony köré.
Éljen, éljen!
