Page 1 - Delzala_1898
P. 1

iS.IUimtlMKüHYVTAHA
                     Hirlap-Kcny v tá r
                     ti ó v y «J tííTtapSó  /< F )-
        l s ? 7 ; l                ^ o;  1
      1.  évfolyam.             Alsó-Lendva,  1898. június  12.  * 8 9 *  24.  szám.
    ja&.*w_____________
                                                                                   4
     A  lap  szellemi  részére vonatkozó  V                           I - k i f i z e t é s i   á r u k :
     minden közlemény a szerkesztőség-  .                          ij  Egész  évre  .   4  frt
     hez  A . * L e n d v a   T e m p ­                             Fél  é v r e ......................................2  frt
     l o m t é r ,   az  előfizetési  dijak,                       j  Negyed  é v r e ...........................1  frt
     nyiltterek  és  hirdetések  pedig  a  1                          Egyes  szám  ára  10  kr
     kiadólaptnlajdonoshoz  Balkányi
     Ernő  V asut-utcza  küldendők.                                      •mm*#-
          ■*»***-                                                   Hirdetések elfogadtatnak:  :
      Hirdetések jutányosén                                         Budapesten :  a  Reuter ügynökség  Ji
        számíttatnak.                                               és  a  Magy. Távir.  Iroda.  Éckstein  j]
                                                                    II.,  Kischer  A.  L).  és  Goldberger  i
     Kéziratok  nem  adatnak  vissza .  Társadalmi, közművelődési ás közgazdasági  hetilap.  A.  hirdetési  irodája.  Becsben:  i.
   A                          M e g je le n ik   n jin <lon   vítwítrruip.  J2 _:Z  I
                                                                    iosse  Rudolf  hirdetési  irodája.
   A   h e ly b e li  é s já r á s i  hatóságok,  a z  a lsó-lentlvai  kö zség i  és  kö rje g yző i  eg ylet,  az  „ A lsó-L endva- Vid éki  T a ka rékp én ztá r

   ______________               R é szvén y tá rsa sá g '’  hiva ta lo s  közlönye.
                                                             Állam  és társadalom  nemes versenyben
         A  testedzés.         energia  nélkül  úgy,  a  hogy,  végzi  napi  te­  erejük  nagy  részét  ezen  ügy  felvirágzására
                               endőit  egyedül  a  kényszerűség  behatása
                               alatt.                     fordítják.
               Mens  sana  in  corpore  sano.
                                  Innen  van  tíz,  hogy  társadalmunk  be­  Innen  van  az,  hogy  az angol  ifjút mint
      A  közérdek  ritkán  találkozik  össze  oly   teg  s  hogy  nálunk  közélet  tulajdonképen   kész  embert  találja  a  nyilvános  élet;  telve
   feltűnően  a  magánérdekkel,  mint  épen  a   I  nincs.  tetterővel,  józan  gondolkozással;  —  a csüg­
   testedzés  kérdésében.     I   Jól  van-e  ez  igy ?  Nem-e  égető  szük­  ged és.  satnvaság  és  fásultság  ott  ismeretlen
      A  testedzés  rendszeres gyakorlása nem ­  ségünk  van  a  javításra?!  fogalmak!
   csak  a  közegészségügy  sikerét  biztosítja  s a   S
                                       mégis  alig  történik valami  is  e  rész­ Innen  van  az.  hogy  a  közélet  Angliá­
   haderő  értékét  növeli,  —   de  az  egyedet  is   ben.  bár  mindenki  érzi,  hogy  ez  az  állapot
   fokozott  mértékben  képesíti  kötelességének   tarthatatlan!  ban  pezseg,  hogy  a  társadalomnak  tényleg
   tartós  teljesítésére.                                 van  közvéleménye,  mely  döntő sulylyal  iga­
                                  Ott  van  az  angol  társadalom,  mely kö-   zítja  az  állam  ügyeit!
      A  testedzést, mint közügyet  a  hazafiság.   1telességének  a  testedzés  ügyében  mindenkor

   —   mint  magánügyet  pedig  a  saját  és  hoz­  fényesen  megfelelt.  A  ragyogó  példát  Francziaország  és
   zátartozóink  érdeke,  tehát  eszünk  és szivünk   Az  angol  józan  nép,  mert  van  élénk   Németország  már  követik  s  az  eredmény
   parancsolja  nekünk.        érzéke  a  praktikus  dolgok  iránt.  m ár  is  meglepő!
      Igaz,  hogy  ez  a  kérdés,  mint  közügy   Az  egyed  egészsége  Angliában  ép  oly   Csak  épen  a mi érzékünk tompult volna
   az  állam  m unkásságát  is  megkívánja,  —  de   fontos  dolog,  mim  az  erkölcsi  és  anyagi   el  annyira,  hogy  nem  teszünk  semmit  ezen
   a  gyökeres  megoldás  csakis  a  saját  hatás-   tökék  szaporítása,  —   az  azonos  a  nemzet   a  téren,  a  hol  alapját vethetjük meg ímigán-
   Vőrünkbe  esik.                                        és  közéletünk  reform jának?!
                               becsületével.  •   1
      Az  állam  az  adott  viszonyokhoz  képest   Kiképzésének  első  éveiben  már tapasz­  Az  államtól  méltán  elvárhatjuk,  hogy
   e  téren  hol  kezdeinényezöleg,  hol  fejlesztő-   talja  a  gyermek  a  testedzés fontosságát,  mi­  kötelességét  az  ifjúsággal  szemben  teljesítse,

   lég  lépett  fel,  - — de  váljon  mit  tett  e  rész­  ről  künn  az  életben  is  meggyőződést szerez.  de  több  okkal  elvárjuk a társadalomtól, hogy
   ben  az  első sorban  és  legközvetlenebbül ér­  Nemcsak  számtalan  elterjedt  folyóirat,   döntő  akczióra  határozza  el  magát, pótolván
   dekelt  fél,  a  társadalom ?                          egyelőre  azt,  a  mit itju  korunkban  nélkülöz­
                               de  a  hatóságok  és  egyletek  által  terjesztett
      Nézzünk  körül  s  megkapjuk  rá  a  fe­  tűzetek  is  a  bajok  megelőzésére  oktatják  a   tünk:  a  test  rendszeres  edzését:
   leletet!  —                 közönséget;  az  első  segélynyújtás  intézmé­  E  téren  mi  is  csak  azt  tartjuk  helyes­
      Satnya  testtel, fásult kedélylyel  és kevés   nye is Angliában találta  leglelkesebb  ápolását.  nek.  a  mit  már  a  legnagyobb  magyar  hir­
   tudással  lép  ki  az  „átlagosának képzelt ifjú   Emlitsük-e az egyesületeket,  melyek vég­  detett.  hogy  egyesüljünk  a  közös  czél  elé­
   az  életbe.                 telen  sora  a  testierö  fejlesztését  tűzte  ki   résére !
      Természetes  tehát,  hogy  a meglett  férfi  czélul!   A  testedző  egyesületeknek  főfeladatuk-
                               volna,  de  félt.  hogy  kaczagni  fog  rajta  a  világ.   Az  asszony  felugrott.
       w »  T Á R G Z A -  « »  Mit  törődött  ö  a  világgal!  De  azt  is  tudta,  hogy   Szánalmat?  Arra  nincs  szükségem.
                               a  világgal  együtt  fog  kaczagni  Pálfy  Zoltán  is.   Szerelmemet  meg  nem  kívánja.
         A z  e lm a ra d t  p apucs.  És  ez  u  tudat  tette  erőssé  Gerö  lilát  és  kénysze­  Am  legyen,  igaza  van.  nem  kívánom  és
                               rítette,  hogy  az  oltárig  hazndja  a szerelmet Bartos   legalább  egyelőre,  inig  beletörődöm  sorsomba,
         A  .D é l s a l a '  eredeti  tárcsája  iránt,  melyíyel  Pálfy  iránt  viseltetett.  meg  is  fog  kímélni  tőle.
      Azt  hitte  Gerö  Ida,  hogy  hete  hal  a  sebbe,   De  mikor  kilépett  a  templomból  és  férje  a   -  Minden  bizonynyal,  csak  arra  ügyel mez-
   mit  szivén  ejtett  l’álfy  Zoltán  azzal, hogy Sasváry   kocsiba  segité,  elhaló  hangon  suttogá  neki:  tetem,  hogy  azok  a  férjek,  kik  jogaikban  nem
   Matildot  vezette  oltárhoz  ép  pünkösdkor,  évfordu­  Nagy  bűnöm van, meggyén la m, de érzem,   respektáltalak.  másul  keresik  azt,  mit  nejeiktől
   lóján  annak  a  napnak,  mikor  neki  tett  szent  Ígé­  hogy  nincs  reá  bűnbocsátóm.  elnyerni  nem  képesek.
   retet.                         A  férj  részvéttel,  szeretettel kérdő a feloldat-   Három  bét  inult  el  azóta  s  e  három  bét
      De  azután  Gerö  Ida  boszura  gondolt,  érzé­  hallan  vétket  s  Ida  kétségbeesetten  súgta oda Ku-  ,  alatt  szüntelen  e  szavuk  zavarták a fiatal  asszony
   keny  boszura,  mert  tudta,  hogy  l’álfy  Zoltán csak   rolynak  a  gyilkos  szavakat:  fejét.
   penzházasságot  csinál,  partit,  mire adósságai kény­  Meg  mindig  szeretem  Pálfy  Zoltánt.  Nem,  ez  képtelenség,  kiáltá  magányos  szo­
   szerítik.  Két  év  elölt  hevesen udvarolt neki Bartos   A  férj  kissé  megszeppent,  de  éppen nem ha­  bájában,  hogy  ö  mást  szeressen.  Miért  vett  volna
    Károly,  Zoltán  jóburálja.  Kz  nem  nézhette  jó   tottak  öldöklölog  a  szavak.  akkor  feleségül a gazdag ember engem, kinek atyja
   szemmel,  hogy  öt  kiakarja  ülni  a  nyeregből  és   Flegmatikusán  feleié:  a  tönk  szélén  áll?  De  nem  akarom,  hogy  mást
   bele  kötött  jó  barátjába.  Károly megértette  a  ser­  Majd  kiveri  kis  fejeeskéjéliöl!  szeressen.  Hát  te  szereted  öt.  kérdé  aztán  ömnu-
   tés  czélját  és  kihívta  l’álfyt. A kötekedő pórul járt.   Ida  látva,  hogy  legkisebb  hatást  sem  tettek   I gátol,  mert  csak  akkor  van  jogod  tőle  ugyanazt

    Három  hétig  hordotta  a  sebet,  mely idő alatt Bar­  férjére  a  kíméletlen  szavak,  szeretett  volna  fel­  kívánnod  .  .  .
   tos  még  zavartalanabból,  az  igaz.  még eredmény­  kiáltani :  És  a  nő  restelve  vallotta  be.  hogy  szereti
   telenebből  udvarolt  Idának.  Iá* a két  liatul  ember­  De  én  nem  akarom  kiverni  a  fejemből,   férjét, és féltékeny reá.  Este mikor nyugvóra teltek,
   ből  halálos  ellenség  lett.  Zoltánnak  ez  ellenfelét   mert  egyedül  öt  szeretem,  önt  pedig  uram,  kit   s férje szobájába kisérte, szeretett volna odasimulni
   akarta  most  boszujául  felhasználni.  Kezdette  szí­  férjemnek  nevezek,  nem  fogom  szerethetni  soha!  férjéhez  s  fülébe  súgni:  Oh  maradj  velem.
   vesen  fogadni  udvarlását  és  Ohnet  Glairje  szerint   De  hallgatott  s  csuk  ajkait  harapá.  Otthon
   cselekedve  Pálfy  esküvője  előtt  el  is  jegyeztette   azonban  folytatni  akarta  a  témát, mikor a vendég­  De  férje  hideg  arczára tekintett és  hallgatott.
   magát  Bartossal.           sereg  elszéledt.             Egyszer  éjszaka  rémes  gondolat  szállta meg.
      De  azután kétségbeesetten gondolt arra, hogy   Nyújtsa  a  karját,  menjünk  a  kertbe.  Nyugtalanul  hevert  párnáin,  kerülte  az  álom,  s
   mit  cselekedett.  Bánta elhatározását, szerette volna   Leültek  egy  fa  alatti  padra.  igy  jutott  a  borzasztó  gondolatra,  mely  kikergette
    Bartossal  való  viszonyát  széttépni  egyszer és min­  —  Karoly  monda  enyedekenyebb  hangon,   ágyacskájából.
   denkorra,  a  jegygyűrűt  visszadobni  es  a  könnyen   bocsásson meg. Int szavaimmal megbántottam volna.  —  Talán  bizony  szezetöt  tart.  van  valakije.
   hivő  embernek  urczába  kaczagni:  Maga  bolond,   —  Engem  legkevésbbé  som  bántott  öli  s   A  gondolat  is  zokogásra indította,  d»*  azután
   menjen,  hisz  én  ki  nem  álihutom  mugat. Megtette  szavai  fajdalmát  nem  keltettek,  csuk  szánalmat. ,  erős  elhatározás  váltotta  fel  gyengeségét.
   1   2   3   4   5   6