Page 1 - Muraszombat_es_videke_1886

I I . évfolyam . 1. szám. Muraszombat, 1886. január 3-án.

M A G Y Á R E S V E N D N Y E L V Ű V E G Y E S T A 11 T A L M U 11 E T I L A P.
A „Muraszombati gazdasági fiók-egylet“ s á"„Muraszombati dal- és zene-egylet" hivatalos közlönye.
ÍIK O J IE L K X IIÍ t im > E X T A N Á R A M I*.
Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények a E l ő f i z e t é s i á r : Hirdetési <||j : t hasábos petitsor egyszeri hirdet esnél 10 kr
n t a M l t a intéiendők. J í f f ' ™ * < * * 4“ ™ ,». « ■ » k'- K w d í v r . 75 ki. többszöri hirdetésnél soronkint 6 kr. liélyegdij 30 kr.
. . i t t i k<Dcs szám ara 10 kr. — Előfizetési pénzek es r e c l a n i a -
K é z i r a t o k v is s z a n e m a d a t n a k . j 1 1 ő k a kiadóhivatalhoz intézeudők. N yiit-tér petitsora 25 kr.
A népiskolák közegészségi ügye. Zdrávsztvo národni sóul.
Irta: TertAnezky Józttf, Zilamegye kanizsai járás orvosa Nagy-Kenizsán.
V u csitelov pozványe je vu souli vcsiti lüdsztvo 11a tou, po kak-
Néptanítóink hivatása iskolában nevelni a népet szellemi és anyagi czé-
soj pouti i kakda má szebi düliovna i te lo v n a dobra iszkati. Soule
lokra. A czél ugyan lelket és testet egyformán mivelni, mégis, minthogy be­
teg testlien egészséges lélek nem lakhatók, azért is első sorban kell súlyt czíl je toti dűso i tejlo ednáko oszuávlati, dönok, da vu rounom
fektetni a test helyes, egészséges fejlesztésére, mert szokás mondani: „h o l tejli zdrava dűsa prebívati nemore, záto v-p rvom rédi tejlo máino
e g é s z s é g ni nc s, o t t h a s z t a l a n m i n d e n k i n c s * amint igaz is. prav osznávlati i zdravo vcsin iti, ár je návada p ra v iti: „g d e zdrávja
E kettős czélnak egyforma eredménynyel megfelelni nem kis feladat, nega, tani nika n ega“ kak je tou tüdi isztina.
de nem is lehetetlen, csak akarni kell. A mint másnak, úgy ennek is meg Tom i dvojnom i czíli z-ednákim nászlednm zadoszta vcsiniti je
van a módja. Tekintvén azt, hogy a néptanító urak mint az egészségtanban,
nej m álo delo, ali tüdi nej ne mogoucse, szauio volo more cslovek
gyógyászatban nem szakképzettek, bizonyára szi vesen veendik legalább is az
időszerű szaktámogatást és ezzel annyit kívánok mondani, hogy azt e lapban meti. Kak drűgo, tak tüdi eto má szvoj kacsín-moudus. Poglédnovsi
szükség esetére teljesíteni kész vagyok (szívesen fogadjuk. Szerk.). Feltéve, tou, kaj národni vucsitelje zdrávnoga návuka i vracsitelsztva neraz-
hogy ezen ajánlatomat a t. tanítói kar szívesen veendi, megkezdem ezúttal a mijo, zaisztin o radi bodejo, esi nyim v-tom táli edno i drügo raz-
munkát egy igen fontos tárgy részletezésével, t. i. — „a n é p i s k o l á k tolm acsim , i z-etim telko scsém praviti, kaj szem tou vu etóm líszti
e g é s z s é g ü g y e " — tárgyalásával, melylyel minden tanítónak első sorban
kell megismerkednie, mint az egészség elömozdithatása és megórizhetése csak­ v-pripetjej potreibesine gotov szpunyávati. Gorideiiovsi, kaj postüvani
is ezek figyelemmel kisérésével lehetséges. vu csitelje tou m oje porácsanye szrdcsno vzem ejo, zncsnem műje delo
Hogy az iskolattgy több rendbeli feltételt foglal magában, az kétséget eto pout z-razláganyem edno jáko tézsnoga dugoványa, tou je z-na-
nem szenved, amikép az feltételezi, hogy az iskolaügynek nagy befolyása van prejdávanyem zd rávsztva národui sóul, z-sterim sze vszá k i vucsitel
a tanulók úgy mint tanítók egészségére, mert ezt a szaktudomány bebizo­
v-prvom rédi more szpoznati, ár je naprejpom áganye i obarvanye
nyította. Ebből kifolyólyag tartottam szükségesnek találkozásunk bekezdésére
az iskolaügy előnyeit és hátrányait tárgyalni, ismertetni. zdrávja li tak m ogoucse, esi oni 11a tou pázijo.
Az iskolaügy az által válhatik hátrányára a tanulók, tanítók egészsé­ Kaj solsztvo vecs doubi, goridjány zdrzsáva vu szebi, tou je
gének, ha az iskolaépület egészségelleni helyen áll; ha egészségelleni módon brezi dvojnoszti, kak tou goridene, kaj solsztvo velki v-tekáj dela
épült; ha egészségelleniesen szereltetett fel; ha nem tiszta. Egészségelleni tak 11a vucseníkov, kak vu csitelov zdrávje, ár szó zn álezi p otrd ili.
hatályoknak beszámíthatók továbbá a kor előtti iskoláztatás; a tanórák- és Z -toga vőtekoucs szem za potrejbno drzsao — uáprede ino oudzaje
a tantárgyak számának túlságos szaporítása; a hibás tanmódszer; a szük­
solsztva szpoznati dati.
séges felügyelet körüli mulasztások-
A felsorolt egészségelleni hatályok sokkal fontosabbak, hogy sem tüze­ Solsztvo de tak 11a oudzaj zdráyji, esi solszka hramba na zdrávji-
tes érdeklődés nélkül lehetne hagyni, s hogy minő hatással lehetnek mind­ protivnom m eszti sztojí, cs» je zdrávjiprotivn o zazidana a li po-
azok tanulókra, tanítókra, szándékom feltüntetni, hogy megismertetésével czim prano; esi je zd rávjip rotivn o vöoprávlen a; esi je nej csíszta.
azoknak, ezentúl nagyobb érdeklődéssel viseltessenek a tanító urak tanou- K -zdrávjiprotivn im vtekájain sze racsúuajo nadale predezajtno v-soulo-
czaik s öinmguk egészsége elömozdithatása és megörizhetése iránt.
posílanye, vözráduo povnozsávanye broja návucsni vő r i uávucsni du-
Építkezzünk egészséges helyre.
A mely iskola szűk, nedvei, tisztát alan helyen áll, az sohasem egész­ gován y; falincsen návucsni m etoudus; — zam üdjenyá okouli pot-
séges, mert hiányával van a lég kellő, szabad mozgásának, a világosságnak, rejlm e pazlívoszti.
a tiszta, üde levegőnek, már pedig a mely iskola ily tulajdonságokkal bir, T i naprejracsiinani ino zd rávjip rotivn i vnouge doubi v-tekáji
olyanban nem lehet egészséges sem tanuló, sem tanító, mert azon hatályok szó doszta tezsnejsi, kak kaj bi sze brezi táljem ánya m ogli niháti,
elvégre elkorcsositják a vért s igy könnyen okozhatnak mindenkorra kiter-
jeszkedhetö betegségeket, jelesen: görvélyt, tüdógümösödést, küszvényt, csúzt, i na kaksi haszek ali kvár zuájo vszi oni vucseníkom i vucsitelom
vérvizenyőt, leányoknál .sápkórt és annál biztosabban kifejtik ezeket, ha e be­ bidti, tou scsém vöpokáaati, naj sze z-poznanyem oni po etom toga
tegségekre hajlammal bir egyike-m.isika. vucsitelje z-véksim táljem ányem oponásajo vu 11; pi ejpom áganyi i
Építkezzünk szabályszerűen. obvarvanyi zdrávja vucseníkov i szam oga nyihovoga.
Az iskolát mindig nyílt, tiszta, száraz, kissé emelkedettebb, csendes
helyen kell építeni, hogy legyen szellös, világos, békés, száraz, hogy ne hiá­ Zídajm o 11a zdravo m eszto.
nyozzék a körül a tiszta, üde levegő. Talajt, levegőt, vizet rongáló hatányok Stera soula je teszna, vlazsna i na n e c s í s z t o m m eszti sztojí,
ei ne töressenek, minők a tiszt álun üzletek, gyárak, vágóhidak, marhaállá­ 011a je nigdár nej zdrava, ár néma potreibnoga, szloboduoga gíbanya
sok, trágya, gazdasági épületek, korcsma. Ha nem volna megszerezhető szá- zráka, szvetloszti zdravoga lüfta, i stera soula etakse lasznoszti má,
__ _____ TÁRCZA.________ Pripetejnye na lovini.
Tak edno oszeuinájszet lejt szem sztár bio. gda sze je tou zgoudilo.
Vrejmen solszkoga pocsiuka szem z-véksega tála pri moje msztriczi potroso,
Y a d á s z - k a l a n d. ki szó v-onom vremeni v-Szatmár vármegyövi pri cduoj grofofszki farailiji
tBp.‘ Lehettem mintegy tizennyolca éves, midőn az alábbi történet goszpodszki logár bili.
szem tan úja voltam. Tou sze razrai, da szmo doszta hodili po lovini, ár szem i jász pre-
Az iskolai szünidő egy részét nagybátyámnál töltöttem, a ki abban drzsen lovecz bio. Sztricz szó pa oszobujni sztrelecz ua glászi bili.
az időben Szatmár-megye egyik gróli uradalmának főerdésze volt. Enkrát 11a méuso zvirino je bila loviua obrédjena. V-lougi szmo ize
Természetesen vadászatokban nem volt hiány, s magam is mellett eszen- na ménse tálé razdelili, a midva sz-sztriezom vküp szva osztala.
vedélyes vudászszá váltam — O pedig kitüuő lövő volt. Po bregi dől idoucs, edeu pogányacs vlaski páver je na brejgi ob-
E gy alkalommal kisebb erdei vadakra hajtóvadászatot rendeztünk. szto, da vu vrejraeni szilé na pomoucs uam pride i odkod vszo gibanye
Az erdőben kisebb csoportokra oszlottunk és mi nagybátyámmal ma­ nase lehko opazüje.
gunkra maradtunk. Jász komaj pred pol vörov szám slisze posztrejlo. — Nebsi poszébni
A dombról lefelé haladván, hajtőnk, egy oláh paraszt, a dombon ma­ obcsütki s/.o me obbájali, ne rávno bojazeu ali trepet, nego nekaj drügo.
radt, hogy szükség esetén hívásunkra megjelenhessen és a houuét minden — Sztricz! — szem pravo.
mozdulatainkat figyelemmel kísérhette. — No, ka pa je?
Én alig félóra előtt lőttem ki töltésemet. — Jász bi rád nabio na krligJe mojo pusko dveczevuáto.
Valami szokatlan érzés lepett meg egyszerre, nem éppen féleiem, in­ (A sztricz szó pa szamo ua sprij meli uabito.)
kább olyan .negilletödés forma az előttem sötétlő rengeteg láttára. N o nevem zakoj ?
— Nagybátyám ! — szőiék. Ka pa esi sze na divjega prascsicsa namerimo?
— Nos, mi baj ? . Ah persze! póznám jász zse od uegda té loug, éti niti divjega ma-
— Eu fegyverem mind a két csövét szeretném golyóval megtölteni. csáka nega.
Megjegyzendő, hogy nagybátyám puskája csak vastagabb söréttel volt — Áled tem szva v-eduo uaprej sla po bregi dőli.
megtöltve. — Öcséin!
— Nem tudom minek? — Tessék ? — pit.-un.
— Kaiba vadkanra is bukkanhatunk? — S/.i zse nabio pusko?
— Ah Tnifs/.e! Ismerem éu már régóta ezt az erdőséget, még C3ak vad­ — Escse nej.
macska sincs benne. — No esi ti je tak vola, efcó más krögle, nabij szi.
E közben mindig előbbre haladtunk a dombon lefelé. — Nabijem szí 1 pár sztopájov pred sztriezom idem. — V-toj megnyi
— Öcsém ! komaj 11a sztou sztopájov v-ednoj goscseri gibanye opazim i za pusko
— Tessék ? — kérdem. zgrábim.
— Megtöltötted már fegyveredet? — P szt! oglászijo sze sztricz i v-toj meguyi k-meni szkocsijo i pusko
— M ég nem. mi z-rouk zemejo.