Page 184 - Muraszombat_es_videke_1887

Harmadik évfolyam. 43. szám. Muraszombat, 1887. október 23.

A „Muraszombati gazdasági fiók-egyíet‘‘ s a „Muraszombati dal- és zene-egylet“ hivatalos közlönye.
-------- n r .o jK i .K V i K n i x i ; : . t t ; u t > t i * . —
E l ő f i z e t é s i á r : Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények a
Kgész évre 3 frt. Félévre 1 fi t 50 kr. Negyedévre 7"> kr. Felelős szerkesztő: k o v á c s k a r o l y . szerkesztőséghez intézendók.
Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dij : 1 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
Előfizetési pénzek és reelamatiők a kiadóhivatalhoz Kiadó-laptulajdonos: G R Ü N B AU M M ÁRK. többszöri hirdetésnél soronkint 6 kr. ltélyegdij 30 kr.
(Grünbaum Márk) intézendók. Nyilttér petitsora 25 kr.
A magyar társadalomról. j Od vogrszkoga tivarisüvanya.
Treíort Ágoston közoktatásügyi miniszter ur a következő nyílt | (ioszpou Trefort Ágoston szó ete odprejti liszt poszlali Budapesti
levelet intézte a Budapesti Szemle szerkesztőjéhez: „Minden tanév Szemle broduiki: Vucsenva vszákoga leta zacsétek priliko dá meni
kezdete alkalmul szolgál nekem arra, hogy a magyar társadalmi na tón. ka na vogerszkoga tüvárisüvanya gledoucs, uistere vszigdár
életre vonatkozólag néhány, mindig egyenlően megújuló, észleletet ponovlene zamerkanya naj vcsiniin. Z-tej zamerkany je eduo: pred-
tegyek. Ez észleletek egyike: az előszeretet a giuuáziumi oktatás iránt nyejsa lübézen vu gimnáziumi na vucsenoszt.
Ha ez előszeretetben a tudomány iránti szeretet tükröződnék Csi vu toj prednyejsoj lübézni, prouti vucseuoszti lübézen szik­
vissza, örvendetes jelenségnek kellene azt tartanom. Ámde látom, hogy lila nazáj, lak bi ono za radoszt mogao derzsati. Ali vidiin ka vez-
e jelenségnek valódi alapja nem az előszeretetben, hanem a kézimunka daj te isztinszki fundamentom ne sztojí vu prednyejsoj lübéznoszti,
lenézésében, hogy úgy mondjam, megvetésében áll. negu rouk delavnoszti dőli glédauyi, ali szi ka naj tak právim za-
A kézi munka pedig nem csak hogy a társadalomnak okvetlenül vrzseuoszti. — Rouk delo pa nej szamo ka je lüvárisüvanyi potrejbuo,
szükséges, hanem az egyént is becsüléshez, vagyonhoz juttatja. Ehhez nego tóga csloveka na postenyé i k-vrejdnoszti psipela, k-tomi szlisi
járul, hogy a munka az ész közremunkálkodó tevékenysége nélkül ka delo brez pametne delavnoszti uancs nemore kebzüvati. Jeli tóga
el sem képzelhető. Vajon a könyvkötő, az órás, az asztalos munkás­ knig ve/ára ali szi kompaktura, vörara, tislara delavnoszt ne hódi
sága nem jár-e legalább is annyi szellemi tevékenységgel, mint azon pámetnov delavnosztjov, liki tóga pozadnyejsega csesztnika ali szi
alárendelt hivatalnoké, a ki naphosszat de papiro ad chartám másol piszácsa, ki czejli dén szamo zpapéra na drügi papér dőli pise, ali
vagy bizonyos scliemák szerint papirosokat rendez? Vajon nem lehet-e vcsászi szamo papére vküp dejva? Jeli nemore on, ki je szamo vu
az, a ki foglalkozására nézve kézműves, észjárására és modorára nézve zsitki mesterszid cslovik, v-pametnoszti ali oponásanyi vucse i biti.
müveit ember? Tak sze vidi, ka tüvárisüvanye ne derzsi tou, ka bi nej. Tou je
Társadalmunk, úgy látszik, azt tartja, hogy: nem. És e ferde oupacsno gorprijétuoszt, ali szrámni zrok doprnása tou, ka sziromaski
fölfogás vagy álszégyen okozza azt, hogy szegény szülőknek gyermekei, roditelov decza, ki na vcscnyé nemajo moucsi, ni voule, ka oui morejo
a kiknek a tanuláshoz sem tehetségűk, sem pedig kedvök nincsen, na szvojo neszrecso, domovini i tüvárisüvauyi ua ltvár, tak imenüvano
kénytelenek — saját szerencsétlenségökre, az állam és a társadalom soiszko csészt sztoupiti.
kárára — az úgynevezett iskolázott pályákra lépni. Tou rávno tak k-tem priszpodoben pocsivajoucsa vola, ka vidimo
Ez, valamint az ezzel azonos aiapou nyugvó hajlam, szokás vagy vu zsitki doszta kvárni priliajáuy.
erkölcsnek közgazdasági életünkben sok káros következményét láthatjuk. Csi te vö vucsene zvünszke országé poglédnemo, vsze povszud
Ha a müveit külföldet szemléljük, mindenütt nagy iparos-, keres­ velke mesterszke, trszcze, bankliizse nájdemo, stere eden za tim drü-
kedő- és bankházakat találunk, a melyeket egymásra következő nem­ gira szhájajoucai trplivo delavuoszt, — poszebuiin farailiam i tüvári-
zedékek kitartó munkája, — az egyes családok és a társadalom hasz­ süvanyi na haszek — isztinszke inocsuoszti posztávi.
nára — valódi hatalmakat fejlesztett. Prinász sze tákse példe komaj nájdejo, kaj vecs mesterszki lüdi
Nálunk ily példák alig léteznek. A legtöbb iparos és kereskedő i trszczov zsmetno z-bremenom zacsue, ka naj tak právim te A-B-C
a kezdet nehézségeivel küzdve, hogy úgy mondjam az ABC-nél kény­ more szvojo mestrio zacsnoti. Náj bole szmo záto tak zaosztányeni
telen üzletét megkezdeni. Főkép ezért vagyunk annyira elmaradva a pri vrejdnoszti szprávlanyi. Tou je ti nouvi mesterszki i trszczov
vagyonszerzés terén. Ez uj iparos és kereskedő családjainknak rendes famii rédui sors, ka prvle kak bi sze uyim hizsa na veliko szpou-
sorsa, hogy mielőtt házuk uagygyá fejlődött volna, már első ivadékaik vrla, zse ti prvi otroki v-drügi sztan sztoupijo prek. Tem teda za-
ujabbi idegen körbe lépnek át. Ott aztán elsatnvulnak, tönkre mennek, osztánejo, na nikoj prido i proletárje posztánejo.
proletárokká lesznek. Beteg je tü. Tou pitanye: kak bi tou mogli zvrácsiti? Pouleg
A betegség meg van A kérdés: hogyan lehetne azt orvosolni? moje iniszli po trej potoj. Pouleg soule, piszk i tüvárisüvanya pa-
Nézetem szerint főleg három utón. Az iskola, az irodalom, továbbá metne bivoszti bougse csinejnya pouti. Ta soula v-tom táli dvouje
TÁUC2A. TÁRCZA.

Kurucz Péter az Istenkáromló. Kurucz Peter bogáblazník. (N*d*li’*“ie-)
Igáz történet. Irta: 1’. Szatlimáry Károly. (Folytatás.) Isztinszka zgodba, — piszana po P. SZATIIMÁRY KÁROLYI.
Szurttte öt magái, elnézte munkáját, Rada ga je inejla, glédala vu deli,
Hitte tőle nyeri földi boldogságát. Stímala zsuyiui de blájzsena na zemli.
De hogy gyakrabban járt Péter a házukhoz, Ali da je vecskrát Peter k-hizsi priso,
Bár szeretőjének hol ezt, hol amazt hoz : Csi glih je lubi vszigdár edno-drügo küpo:
A káromkodással megspékelt beszédre Z-masznim blaznüvanyom naspíkane gucse,
Juliska mindegyre olyanformát érze, Da bi nyoj prebodno mécs szrczé lübécse,
Mintha tőrt ütnének szerető szivébe, J<* Jula ua edno tak nika csütila,
8 egy fekete fa]lég borulna elébe. Csarna oblacsína uyé nébo zakríla,
— Az Istenit rózsára! Mikor úgy szeretlek. — Az Istenit Inba, ka te jász tak lübim,
Mint párját a galam b; hogy nem hitegetlek. Kak grlicza szvoj pár, ka te jász uevkanim,
Esküszöm ha vau feuu, arra az Istenre, Priszéguem csi jeszte na zsivoga Boga,
Kinek azt hiszem, kis gondja mindezekre ! Ki kak raiszliiu ua tá vszo rnalo szkrbi má!
— Ugyan ne káromolj Péter, minden szentet, — — Vej pa nepreklinyaj Peter szvécze poprejk,
Mondja a szelíd lány, vetve a keresztet; Véli krotka dekia ’krizsivsi sze naprej;
Mert bizony úgy megver még engem is véled, Ka náj tak pobije ou dén gvüsno Goszpoud,
Hogy nem kapja csontunk meg a végítélet! Da uaraa ni csonté ne dobi szlednyi szond!
— Az angyalát Julcsám, csak beszéd az egész, — V-augyeli Julika nepíta tou niscse,
Az ilyen méregtől a kutya meg nem vész ; Od tóga cseraéra nezgíue pesz escse,
Nem árt az senkinek, csak legfölebb nekem, Nikomi ne skodi drügomi csi meni,
8 nekem sem rontja el igaz becsületein. I meni nevzeme iiué tih postenib.
— De bizony rontja az, — mondja a kis Julcsa, — De bőgnie t.i vzeme, — mála Ju la véli,
Hiszen épen az ám a dologban a furcsa, Pa rávno tou csüdiio Peter v-tvojeni deli.
Hogy te jó ember vagy s a nyelved olyan rósz. D.i szi dober cslovik, jezik ti pa büdi
Inkább gyarlóbb lennel s nyelved nem oly gonosz. Bio bi ti prbki i jezik ti nej luti.
Epén nagy péntek volt; a kereplő szólott, Velki pétek rávno klepetalo rünii.
Egész falu népe a templomba om lott; V-czérkev naj’de cslovik, ka sze dorná raüdi;
8zent gyászba borítva a Krisztus keresztje, Z-csarnira krus pokriti, zsalosztua meguyeua,