Page 1 - Muraszombat_es_videke_1890
P. 1
V E G Y E S T A li T A I. MU II E 'I' I L A !'
A „Muraszombati gazdasági fiók - egylet" s a „Muraszombati dal- és zene-egylet" hivatalos közlönye.
------ u i x » i :.\ v i s i i t v t r . __ —
E l ő f i z e t é s i r : Kézirataik, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények
Egész évre 3 frt. Félévre 1 frt őO kr. Negyedévre 7-> kr Felelős szerkesztő ŐS kiadó-tulajdonos: a szerkesztőséghez küldendők.
Egyes szám ára 10 kr Hirdetési dí j : 1 hasábos petttsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
Előfizetési pénzek és reelninntiók a kiadóhivatalhoz (x liu X B A l M M AJ’ K. többszöri hirdetésnél soronkint 0 kr. Ilélyegdij 30 kr
(Griiiihaum Márk) intézendők. Xyilttér petitsora '25 kr.
Szappan. részint taneszközeiben gyarlón felszereltnek az lesz, a mi kell hogy legyen s talán el is
találom, s mert nincs kilátás, hogy ez álla éri azt.
Mosakodik, sőt festi magát a világ, hogy
pot gyorsan jobbra fordulhasson — nemcsak Okvetlen szólni kell még, folytatva a fen
minél pirádésabb sziliben mutathassa becses
a közel jövőt, de a beköszöntött évtizedet is tebbieket: olvasmányainkról általában. M ert
személyét. — Jól van! Lássuk tehát ezt a nem Írom be előre a biztos előrehaladás re- lehetetlen, hogy e járás területén is sokan
szépen újra m o so ttfestett világot hogy
j méuységei közé. — Sőt egy aggodalmamnak ne tudnák azt az általános igazságot, hogy:
mutat?
! adok kifejezést: fé*ek a visszaeséstől. Eddig az emberek anyagi és szellemi táplálkozás
Nálunk — hacsak az én okuláréin nem
I is a kezdet nehézségeivel küzdőtlek iskoláink, módjuk szerint ismerhetők meg legjobban. —
hamiskodik — a régibb jó egészséges szin
, mit járásunknak minden jelentékenyebb köz s hogy ezek szerint pl. csak a hírlapok, folyó
kopottsága rí ki a festék alul — Várom a
ponttól, sőt a közlekedési eszközöktől is fe iratok olvasása mily roppant nagy jelentő
czáfolatet, mert inegeshetik, bogy rövidláttí-
lettébb félre eső állapota m iatt az intéző ségű. — Mit olvasunk tehát? A postai szál
ságom avagy a kendőző mester roszul alkal
körök ha tudnak is — — az Írott jelenté lítmányok útm utatása szerint bejön hozzánk
mazott. szin-keveréke okozza, hogy a jó szán
sekből, közvetlen tapasztalaiból alig észlel néhány politikai napi l..p nagyobb számban,
dék szerint szépnek festett képet járásunk
hetnek egy két évben futólag egy-ket negyed egy pár ism eretterjesztő heti lap, még ke
jövendő köz- és társadalmi életéről én torz
óráig. — Nem is csoda, hisz pl. Szombat vesebb szaklap s alig egy két folyóirat. —
képnek nézem. helyről M uraszombatig jőni, hosszabb idejű Ennek az állapotnak szomorúsága csak akkor
Látom ugyan s igy el is hiszem, hogy | és fárasztóbb, mint Szómba'helyről Parisba látható a maga ijes/iőségében ha utaniia
több rendbeli üdvös intézkedések fognak utazni! Hát még folytatva Muraszombatból nézünk : hány ember kezén fo rd u l meg egy-
életbe lépt.etődni társadalm i viszonyaink ja ide-oda a hegyek közé? egy újság ?
vítására. — De éppen e m iatt be is vallom 1 A jövő képe — a ma iskolába járó gyer Az országos érdekű lapokon, folyóiratokon
rögtön az egyik hibámat, hogy: félek igen mekek helyzete. kívül pedig— minden miveit és előre törekvő
a javításoktól, inért ;ikarra nem akarva Az iskolák után a felnőttek, tehát a társadalomban egy nagy jelentőségű hely van
eszembe jut, hogy még a nagyvilági esemé polgárság s az annál szellemileg iskolázot- fenntartva a helyi lapok számára is. H.sz
nyek is olyanforma igazságokról szólanak 3 | tabbak részéit* szolgáló Közmiveiőüesi eszkö ezek áltál tartjuk fenn közlekedésünket a
főként a mi kis társadalmi élelflnk el nem zök ism ertetése következik. — Itt van igazán távolabbi..kkal, megismertetve magunkat ve
tagadhatólag azt m utatja, hogy m inél gyöke a jövő képe már ma láthatóan — Nincsenek lük, s őket magunk és szomszédainkkal, hogy
resebben akarták a sokaknak nem tetsző tár olvasó-egyletek, nincsenek községi könyvtárak egyéb czélját ne is említsem.
sadalmi rendet javítani — annál alaposabban és nem is lesznek, hacsak — — Csodakep” De hát van Muraszombatnak helyi lapja!
elromlott az. — am int illik hogy ilyenkor , magától elő nem áll mint nagy meseország- Van olyan amilyen — Azonban mégis méltán
senki oka ne legyen, hát udvariasan: maga- j bán. — A Muraszombaiban egyedül álló vethető fel a kérdés: elérti-e czélját s tesz-e
magától ! „úgynevezett" népkönyvtár hogy mi. s hogy valamit azért, hogy az a e/.él, a minden heti
Nem látóin azonban azokat a tényezőket, ' létezése és jövője mit ér, kérdezze oieg bár megjelenésen kivűl, egyébként, is létesüljön?
a melyek egész világ tapasztalata szerint ha ki — kezelőjétől! Vagy sírva felel, vagy — A m irtja engem is érdekel, tehát valami
meg vannak valahol — magam igától tereoi- igen furcsát fog mondani. jót bizony nem mondhatok róla, - de ha nem
tik elő jó gyümölcsét mindannak, amit kö I)i* hát legalább Muraszombatban, a nagy lett volna még olyan is amilyen v o lt: még
zönségesen az előrehaií.dás áldásainak ös- terjedelmű járás egyetlen egy helyén van egy roszabb lett volna!
merünk. sok év óta újra meg újra alakított Casino, De hát a jövője? Körülbelül előre lát
Legelői kezdve, még az iskolákat is vi ép ez idő szerint átalakítva megint. Hisszük, ható, én h it nem is mondom ki, azt azonban
szonyainkhoz mérten részint kevés számúnak, hogy a múltak tapasztalatain okulva: czélja minden habozás nélkül vallom, hogy szomorú
— Es add meg nekünk a mi mindennapi — Ha éppen kívánjátok, elmondom. Ez volt
patkányunkat eczettel és olajjal! Ámen! . . . az előttetek olyan utálatosnak képzelt Guaua-
De tekintsünk szét más népek dilikét ételei kigyó busa . . .
körében is . . . A stomakok, az Orinokó folyam partján,
De gustibus . . . Byron angol tengernagy egy hajótörés alkal szívesen ették a sárga iszapföldet. Uj Caledónia
„8. U.“ után. mával a tű/,földre került s az ott lakó nép köré lakói pedig a faggyuföldet, melyet valami vaskala
ben kedvező fogadtatásra talált. Megkínálták nem pos tudósunk magyarul „fagyag“-nak nevezett el,
Azt a bi/.onjos latin közmondást, hogy zeti eledelükkel, a mi nem volt más. mint mes tartják kitűnő eledelnek ... Senegálban és a tungu-
„De gustibus nou est disputantibus,* — még a terségesen pnllasztott fókabőr. Byronnak ízlett a sok között a földnek bizonyos fajtáit most is eszik.
tanácsosék szakácsnéja is tudja, de azért iszonyú dolog s azt mondta, bogy jobban esett neki. mint Az upzeelaudiak már valamivel czivilizáltab-
sikoltásokban törne ki, ha néhány szépen meguyu- annak a bizonyos görög gourmandiiak, a ki egy bak, mert ezek az Európából oda szállított szap
zott patkányt kellene szalonnazsirban kisütnie, a [ í hattyú bosszú nyakát kérte megsütve, hogy ezt pant tartják olyan csemegének, mint a mi gour-
tanácsosék ünnepi táblája számára. minél tovább élvezhesse . . . mandjaink a sajtot.
Pedig a jakotoknál a patkánypecsenye éppen Tonkingbau és a déli oczeán szigetein a ku Es most áttérhetünk azokra, a kik étvágyuk
olyan d. likáfc étel, mint nálunk például a fogoly, tyákat úgy hizlalják, mint nálunk a sertést s a és gyomruk nagy terjedelme által tűntek ki a
fenyvesmadár vagy fáczánpecseuye. képzelhető legfinomabb eledelük a kutyapecseuye. világtörténelembon . . .
llát még lui a jó szakácsnő tudná, hogy mi A keleti nép- knek a sáska képezi csemegéjüket. Kroton i Mi tó, a li i rés viador, egy egész ökröt
mindent esznek össze a viiág népei, mint specziá- Már Diodor a görög történetíró is említi, bogy kapott fel a vállára s azt megette. Megarai lle-
li.s iuyes falatot, akkor egész életében gyűlölője Aethiőpiában sáskapástétomot esznek az emberek. rodor egy ebédre 20 font búst, ugyanannyi ke
lenne a konyhának és elmenne szárazdajkának a Afrika néhány vidékén a kígyókat főzik és nyeret. es egy fél ancer bort követelt. Claudius
gyermek mén h>dy be . . . sütik meg, Fordyce angol utazó egy Ízben részt Allinus megevett egyszerre 500 fügét, 100 baracz-
Pedig Ilii meg se kóstoltuk a jó patkány vett egy lakomán, melynek főfogása csörgőkí k it, 10 dinnyét, 20 font s/óllőt és végül 100
pástéi omot s mégis borzadunk tőle. A becsületes gyóból főzött leve volt. Megjegyzi, bogy a kigyó szalonkát.
jakut (Szibériában) ha valami nagy udvariasságot mérges fejét szintén megfőzték, de valami folya Egy Aetais nevű kissaszony, fuvolamüvészuő,
akar mondani a szomszédjának, igy szól : dékkal ellensúlyozták a méreg hatását. megevett egyszerre 42 font búst, félannyi kenye
— Házad tájékán úgy szaporodjanak el a Amerikában a spanyolok eleinte utálattal ret és 16 fertály bort. Miksa császár (a német)
patkányok, mint a csillagok az égen. nézték bogy a bensziilöttek egy Guana nevű ki- negyven font búst evett meg s egy nap alatt
S a megtisztelt jakut udvariasságban úgy gyófajból esznek. Egy Ízben egy Anaconna név fi maga egy akó bort ivott meg, de azt mondják,
főzi le a jő szomszédot: szép kreolnő bivta meg < gy spáuyol hajó tisztjeit hogy ökölcsapással egy lovat agyon is tudott
— Adja isten, hogy annyi patkányom bgyeu, s olyan páratlan étellel kínálta meg őket, hogy ütni s a követ ujjai közt morzsolta szét . . .
hogy téged miudeu hetedizbeni rokonoddal együtt az egyik tiszt kérdezősködött nála, bogy miből Az ó- és középkornak föutebb elsorolt pél
életed fogytáig eltarthassalak . . . van az készítve. dáit felülmúlják az ujab kor nagy evői.
A jakutok imájában a többek közt ez is ben- — Az titok ! — felelt a szép Anaconna. így például 17ö5-beu a szász testőrezredbeu
foglaltátik; — De mé^is! — faggadták a tisztek. volt egy ember, a ki egyszerre 20 font maiba-
