Page 1 - Muraszombat_es_videke_1895
P. 1
Tizenegyedik évfolyam. 1 •‘l,V•y
l
Muraszombat, 1B95. január 6.
#
» *íln s á g i cm i » r m11 il » Imi li e i i I a p,
— h i \ i u ;\ v t « i i t \ i r . — —
E I t i f t / e t é s i A r :
.
évrf 3 frt. KM évre | frt 50 kr. Egyes szám 10 kr. Felelős szerkesztő: C SŐ UN”A J E X Ó . Kéziratok, letelek 8 egyéb zzerttesSősfgi közlemények
a szerkesztőséghez küldendők.
Gazdasági egyesületi tagoknak és községeknek 2 frt. Kiadó ’aplulajdonos: Hirdetési díj : 1 hasához petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
El»l1'/«‘téti |)éii/<>k é i rerln m atték a kiadóhivatalhoz A m u rasz o m b a ti g asd fi6 k -e g y le t. többszöri hirdetésnél soroukiut G kr. Bélyegdij 30 kr.
Takács R. István o. péiiztérnnkhnz inrézendők.
N yllttér petitsora 25 kr.
Előfizetési felhívás. jában vegetáljon egy imigy-amugy ösz- nál kevésbé védelmezhet vagy képvi
A „ M u raszom bati g azd . fió k -eg y let v álaszt szetákolt s hírlapnak nevezett, heten selhet inas, mint a ki bennük él s
m án y a 189 4. d ecz 12-én tartott ü lésén elh a ként egyszer benyomdafestékezett uj- mozog.
tározta, hogy a „ M a r aszó m hat és V id éke“ ez. ságpapiros — de mégis azt mondom, Ezeknek a speciális érdekeknek az
h etilap o t k ia d á s á b a ism ét visszaveszi s a n n a k
hogy a muraszombati járásnak, Mura istápolásara, ezeknek a speciális viszo
szerkesztését C sorn a J e n ő tb. fo s z o lg a b ir ő u r
v á lla lta el szombat, és vidékének erre a lapra nyoknak a corrigálására, s mindezek
szüksége van.
L a p u n k 1S95 ja n u á r h ó í j é v e l a 11. nek a vármegyével s az országgal való
év fo ly a m b a lép Miért? közvetítésére kell ez a lap Muraszom
P ro g ram m u n k m a r a d a rég i A m en n y i batban.
Mert Muraszombat, bár mily igény
b en ily szű k k ö r r e terjed ő v id ék i L apn ál le telen is külseje, bár lakosságának a
hetséges : m in d en k o r a r r a törekszü n k, hogy Ez a felfogásom a lap rendelteté
la p u n k k ö r é m in d azok so ra k o zh assan ak, k ik száma alig több a kétezernél, nem uö- séről, ez adja meg szerkesztői műkö
készek a közü gyn ek s/.olg íla'ot ten n i. j zönségts fala már többé, nem is egy désemnek programmját.
L ap u n kat, a m u raszom bati g a z d fió k - szerű vidéki kis központ, a mely al Törekedni fogok e vidék vend né
egylet ta g ja i ú gy a községek m int testületek kalmasabb hiányában szállást ád a pét megnyerni nemcsak a magyar ál-
év i 2 (rtért, n em tagok p e d ig 3 frtn y i elő
járás hivatalainak — Muraszombat lő- lameszmének, mert annak amúgy is
fizetési d íjért ren d elh etik meg
helye, gőc/pontja az ország egyik nem Ilivé, de megnyerni a magyarságnak,
A m t. közönség szives tám og atását k érv e,
zetiségének, a vendnek.
m a r a d iu n k tisztelettel — s törekedni fogok a magyarságnak
A ki ennek a népn vk szivéhez akar s első sorban a vármegye s az ország
A „Muiwoinhti gazd. Iiók-pjylel“
I férkőzni, az nem beszelhet hozzá Bu- intéző köreinek rokonszenvét s jóindu
mint a „Murus/o nbat és Vidéke" kiadója.
1dapestről, nem még Szombathelyről latú támogatását megnyerni e vidék
i sem, annak ide kell jönnie irt kell
. ... rd s lő re.
m u u í u v ü ü o o t Uülk/J.'áé. Jilb U .
l működnie Muraszombatban. Bővebb részletekbe bocsátkoznom
Midőn e lapok fizerkeszlését átvet Ez a vidék, része bár a nagy ma korai volna. Csak annyit ezúttal, hogy
tem, nem vezetett egyéb indító ok, gyar hazának és lm osztályosa is kivan mindazon intézmények, melyek e járás
m inta/, hogy nem akadt kiviílem senki, lenni a haza sorsának, de a közforga- s e vidék gazdasági culturális és tár
a ki a lap tovább vezetésére vállalko I lom modern eszközeinek teljes hiányá
sadalmi életének tényezői, e lapokban
zott volna.
ban, távol az ország, távol a megye nemcsak hü tolmácsukat, de egyúttal
Nekem pedig határozott meggyő központjától, a saját megyéje többi a fejlődésre, a terjeszkedésre ösztönző
ződésem, hogy járásunk eme tízeszten részétől meredek hegygerinczek által jüket is lógják találni; — hogy minda
dős intézményét jól, vagy rosszul, de elválasztva, önmagukban fejlődött oly zon intézmények életrehivása iránt, me
fentartanuní; kell. speciális viszonyok között él, s oly lyeknek városunk és vidéke még eddig
Nem vagyok barátja annak, hogy külön érdekei, vágyai, őletföltételei híjával van, de a melyek létfeltételei
az ország majd minden nagyobb falu vannak, melyeket meg nem érthet, an nek kifejtésére vagy előbbre vitelére
s imini i csak a átlátó és: felfogó értei- ha uiegegyszer, meg még egyszer stb. felkelünk,
met kaptak maguk: mellé kiü rólll. (vagy felkel a nap) akkor jő el a kis Jézus és
!
l g ! | i • Ili ŐSZ'1tés, hogy o '< eleinte éppen úgy hoz nektek ajándékot, ezt mindjárt értik és örül
nem tudták azt, hogy iui az « <»gy itek neki.
nap, mint a hogy nem tudjti ezt mai nap <*gy Az időnek igy napokkal való mérése azonban
Uj évkor. kis gyermek wiu«inadig, míg erre az ó szülője igen kezdetleges és hosszabb időre nem alkal
— K a r c z o l a t — vagy tani tója meg nem tanitji mazható, azért az emberek már korán kerestek
De Őket n« in tanította errr sm ki, azért, csak egy nagyobb idömértéket.
Nem vagyok inog — hál’ Isten — öreg, de
árért ma mégis a veuwk szokása szerint irigykedve lassan, a szükségtől kény szer.tv i ismertek meg Gyakran feltekintettek az égre és ott meg
tekintek vissza ama rég elruult. bofdog időkre, a mindezeket fokozatosan. látták azt a külöuös égi testet, amely néha göm
mikor még az emberek kevésbé törettek agyon A szabályosan niegujjuló és egymást felváltó bölyű néha kifli, alakú, néha meg egészen elfogy.
egymást, kevesebb boldog újévet kívántak egy világosság és setét ség reavezette az emberiséget Figyelemmel kísérték az éjszaka ezen megvilágí
másnak. vagyis helyesebben mondva: kövesebb a nappal és éjszaka fogalmára és valószínű, hogy tóját és azt tapasztalták, hogy ez az égi tért,
borrav ilnt kívánták maguknak uj évkor. hosszú időn keres/.tUl ez volt az időnek ama egye melyet holdnak neveztek, mindig 29V* nap múlva
düli feloszlása, a mit az emberek ismertek, vagy
li*>íi szokás biz ez! 11 tsztalaii sírnak felette telik meg. tí-.t az időszakot elneveztek holduapnak
jer> mind .-kát a megniiiisottak j baszlalau ostoroz más szóval, az időt napokkal mertek, a hónapot vagy k mapuak. Mikor ezt is megtanulták, akkor
és évet- ekkor még nem ismervén.
zák a gúny és nevetségesség fegyvereivel. A régi 11a valamelyik abban az időben társaitól el mar könnyebben számították a nagyobb idősza
rósz szokás olyan, mint a szerb tövis, a bol egy akart távozni és azt, akarta a h .tramaradoUakuak kokat is; akkor már például nem mondták azt,
szer meghonosodott., onnan kiirtani majdnem tel tudtára adni, hogy egy hét múlva jő csak vissza, h »gy 90 nap múlva eljövök, hanem est így fejez
jesen lehetetlen. Nem is küzdők ellene, inkább ték k i; tekints tel az egre, mire a hold harmad
az évforduló alkalmával leírom azt az elméletet, azt hosszasan úgy kellett kifejeznie; „tűire a nap szor meglelik, itt leszek nálad.
hetedszer felkel, fiira itt leszek.*
mely megmagyaiazza: hogyan jött divatba az uj Hosszú időn at, az időt igy csak a napok ős
Hisouló időszámítás divik ma is a vad uó- hónapok szeriut seámitották, s évszázadokig volt
évi borravaló ? p ki.él és kis gyeriuekekuól, akik szinte nem is
* * már az emberiség e földön, de az évet még nem
* merik he évet ős a It-ín <pot és az időt Ciak a ismertek, nem volt számukra az újév, iieiu jöttek
Az idő végtelen, mint a tér; nincs sem kez napokkal mérik. hozzájuk az újévi gratulálok.
dete, sem vége. Vottaképen az Istenre vouatko- Így Ilii egy lad pol inéser azt akarja az ő D-s idővel eg a boldog kor is elm últ! Tizen
aó'ag idő nincs is, mert ő mindig volt és lesz társának tudiul udni, hogy egy hőnapp il ezelőtt két hónapot tettek össze, mivel azt tapasztalták,
egyformán Az idő csak ükkor kezdődött, mikor eveit utoljára emberimet, azt nagy busán úgy Írja hogy tizenkét hónap nmlva mindig megf lelő idő
e v ’ges világ és a benne élő múlandó teremtmé körül : ,3 0 -szór nyugodott már le a fényes nap járás szokott beállaui és igy keletkezett az első
ny-- k megteremtettek. azóta, hogy eiuberp-Csenyével jóllaktam.* év és utánna az első uj ér.
Az első emberi pár e földre gyermeki álla- Epén úgy a kicsinyeknek is h nztaíjui mond így az újév fogalmára is rnájöU »* emberi
poíb. ■ Itariilt; o lj.iio k vciiUk Sk, m iit “ juk azt, hogy egy hét múlva lesz . Karácsony, ezt ség ; de egy év hosszúsága lehet mondani annyi
Uek, nem tudtak semmit, nem született vei ik nem értik, hanem ha azt mondjuk' uekik . majd felé volt, a liauytele nép lakott e iöidüu. A ti*