Page 1 - Muraszombat_es_videke_1901
P. 1

társadalmi  és  közgazdasági  hetilap.
          A  ..V  e  n  d  v  i  d  é  k  i  M a g y a r  K ö z m ű v e l ő d é s i  E g y e s ü l e t "  h i v a t a l o s  k ö z l ö n y e .
                                 ■  ■   M e g je le n ik   m inden  v a s á rn a p .  -----
                                                                kéziratok,  lévelek  s  egyen  szerKesztösegi  közleoieayeK •
              E lő fie té s i  ár:        Felelős  szerkesztő :        lap  szerkesztőségébe  küldendők.
    Kgta*  érre 6  kor.  télévre  3  kor.  egye>  szám  20  fillér   S IN K O V IC H   E L E K    Hirdetési  dij:  4 hasábos  petitsor egyszeri  hirdetésnél 20 fül
    V.UA ? el éti  pénzek  és reklanuicziok  H irs c h l  N.  könyv-   Kiadó:  A Veniiidéki  Magrn  Kézmutckidesi  Ejjesulat.  többszöri  hirdetésnél  soron kint  12  fill. Bélyegdij  60 fül.

            nvomdájnhn  küldendők.                                      Xjiltlér  petitsora  50  fill.
       Az év programmja.          a  búzát  s  ebből  kifolyólag a  többi  ter­ persze  csak  olyan  föltétellel,  ha  az

                                  ményeket  is.                ! előnyös.  De  akárhogyan  is  lesz,  az
      Nem  n  legkedvezőbb  illetmények,
                                    A  másik  nagy  ok,  amiben  biza­ az  egy  föltétlenül  bizonyos,  hogy  a
    de  annál kedvezőbb nuspicziumok  kö­
                                  kodunk,  az,  hogy  az  idén mégis  sike­ kiegyezés  válsága  tovább  már  nem
    zött  kezdődik  az  uj  esztendő.
                                  rül  majd  valahogy  nyélbe  ütni  a  ki­ halasztható.  Mert  ez  az  ideiglenes  ál­
      A  gazdasági  helyzet  évek  hosszú   egyezést   vagy  pedig  széjjolszaki-  lapot  megbénítja  az  ország  gazdasági
   sora  óta  nem volt ilyen nyomott. Min­  tani.  Nagyon  ártalmai* mezőgazdasági,  erőit.  Sem  uj  pénz  nem  jön  be  hoz­
   den  időben  panaszkodtak  az emberek,   kereskedelmi  és  ipari  életünkre  ez  az  zánk,  se  vállalkozási  kedv  nincsen,
   ez  már  benne  van  ennek  a pénzzel és   ideiglenes  se  ide, se oda állapot  s  jog­ mert  kiegyezés  nincsen.
    pénzért  élő korszaknak  a  pszikológiá-   gal  várhatja  az  ország,  hogy  ebben   Az  idén  azonban  előreláthatólag el
   jában,  de  olyan  közvetlen  közelből   az  esztendőben  véget  érjen.  Nem  tar­ fog  dőlni  e  nagy  kérdés jobbra  vagy
    tapasztalható  nagy  oka  már  régóta   tozunk  azok  közé,  akik  kigyót-bé-  balra  s  akkor  a  rendes  kerékvágásba
    nem  volt  a  panaszoknak.  Hisz  Ínség  kát kiáltanak a gazdasági  kiegyezésre,  kerülünk.
    dúl  az  ország  számos  részében!  mégis  örvendeznénk  a  fölött,  ha  Ma­  Inségtörvény  volt  az  utolsó,  me­
     Hogy  mi  mégis  kedvező  auspicziu-  gyarország  mint  önálló  vámterület  lyet  az  elmúlt  esztendőben a törvény-
    mokról  merünk  beszélni, arra is nagy  vehetné  fel  a  harczot  a  nemzetközi  hozás  elfogadott.  Szól  pedig  ez  a  tör*
    okunk  van.  Erősen  bizakodunk  gaz­ tőke  viaskodásaiban.  Meg  vagyunk  j  vény  egy  400,000  koronás  kölcsönről,
    dasági  állapotaink  kedvező  változá­  győződve  arról,  amit  tiz-tizenöt  év­ melyen  közutakat fognak építeni. Nem
    sában.                        előit még nem mertünk  volna  hirdetni,  égető  állami  szükség  e  közutak  épí­
      Jobb  búzaárat várunk. A két  világ­ hogy Magyarországnak nem  lesz  kára  tése, nem  azért  készült  a  törvény. Ha­
    részben  dúló  nagy  háború  fölemész­ az  önálló  vámterületből.  Tudunk  már  nem  azért,  hogy  ezen  munkálatoknál
    tette az amerikai gabonaraktárak nagy-  járni  a  magunk  lábán,  csak  hajtsuk  azoknak  a munkásoknak adjanak tisz­
    részét  s  a  háború  még  tart,  aratáskor  j  el  a  mankót!  De  készek  vagyunk  tes  kenyérkeresetet,  akiket  máskülön­
    már  nem  lesz  buzafölöslege  a  világ-  [  azért  meghajolni  a magas szempontok  ben  az  éhtifusz  tizedelne  meg.  A  ja­
    nak.  Nem  kell  tehát  prófétai  tehetség !    előtt,  melyek  a  politikai  kiegyezés  vaslat   Hegedűs  Sándor  müve  —
    annak  megjóslására,  hogy  az idén, de   megalkotói  előtt  lebegtek  és  beleme-   egyhangú  lelkesedéssel  szavaztatott
    még jövőre is drágábban  fogják  fizetni  gyünk  ismét  a gazdasági kiegyezésbe,  meg.

       __ TARGZA-                 tötte  Tobor  grófba,  mely  alaposan  megiskolázta őt.   az  életben  egy  pillanatra,  de  csak  egy  pillanatra.
                                                                 Ma akkor elszalasztják,  vége,  vége,  örökké vége  .  .  .
                                  Az  apja  mindenét  elköltötte  a  húsz  éves  fiának,
                                  alig  hogy  a  családi  sírbolt  kapui  bezárultak,  mun­  A  legtöbb  ember  nem  is  veszi észre, olyiknak  sok­
             A  gróf meséje.      kához  kellett  látni,  hogy  megélhessen,  mert  ami   sok  év  múltán  eszébe  jut  az  a  pillanat,  akkor  az
      A  kaszinóban javában folyt a makaó, ezrek hever-   maradt,  azt  mind  oda  adta a  hitelezőknek,  sőt  ké­  igazi  színében  látja,  az  ilyen  ember  a  legszeren­
    ek  a*  asztalon,  am ikor  Tobor Iván gróf  egyszerre   sőbb  még  keresményéből  is  fizetett  az  apja  adós­  csétlenebb.  És  a  boldogság, higyjétek meg, minden­
    fölállt  és  megköszönte  a  játékot.  ságából  annyit  a  mennyit  tudott.  Bámulták  és  ne­  kor  összefügg  valaraikép  a  szerelemmel.  Ezen  át
       —  Mi  az,  mi  az ?  Miért  nem  játszol  tovább,   vették.  0   pedig  mosolygott  A  sors  egy  nagy  hír­  kell  esni  mindenkinek.
                                  lap  szerkesztőségébe  vitte  s  éles  szatirikus  tolla   Dehogy  kell  —  szólt  c  inikusan  Jánoky  gróf
    hiszen  vesztesz ?
                                  a  publiczisztika  terén  már  fiatal  korában  elösmrrt   Akárhány  embert  ismerek,  akiknek  még egy  pilla­
       —   Nem  játszom.  A  legközelebbi  vonattal  uta­
                                  emberré  tette.  Ekkor  aztán  évek  múlva  meghalt   natra  sem  jutott  eszébe,  szerelmesnek,  igazán  sze­
    zom  föl  Bécsbe.
                                  Tobor  grófnak  a  nagybátyja  s  Iván  milliókat  örö­  relmesnek  leúni.
       —  Most,  ma,  mikor  holnap  futja  Loránd  a
                                  költ  Egyszeriben  félredobta  a  penát,  évekig  uta   Mondj  egyet,  —  szólt  Keresztury  báró.
    derbyt.
                                  zott,  bejárta  az  egész  világot.  S  mikor  hazatért,   Hát  itt  van  Tobor  Iván  .  .  .
       —  Igen,  azonnal,  bánom  is  én  szólt  Tobor
                                  tartott  a  kaszinóban  néhány  felolvasást, —  melyek   Valóban  ott  volt,  e  pillanatban  lépett  be  az
    megszokott  nyugalmával  s  húsz  perez  múlva  már   után  egyszerre  ünnepelni  kezdték.  Volt  néhány   ajtón,  ajkán  rendes  szatirikus  mosolyával.  Jöttére
    egy  első  osztályú  kocsifülkébeu  ült  elmerülve  gon­
                                   s/.enzácziős  párbaja  is,  melyeknél  bebizonyította,   félbeszakadt  a  társalgás,  mindnyájan  siettek őt üd­
    dolataiban.
                                   hogy  a  kard  é^  a  pisztoly  nem  játékszer  az  Ő  ke­  vözölni.
       Tobor  grófot  nagyon  szeretik  a  főúri  világ­  zében    Jöjj  már,  ülj  ide  közénk s  mondj  már valamit.
    ban.  Bár  rendkívül  hideg czinikus,  szatirikus  ember   Két  nappal  Tobor gróf elutazása  után  ugyanaz  Mi  újság  Becsben,  miért  voltál  ott ?
    volt,  de mégis érdekes.  A  mióta  ismerik  soha  senki   a  társaság  ült  együtt  a kaszinóban, amely  múltkor   Igen.  mondd  el  a  rejtélyes  utazás  titkát,  —*■
    6em  látta másnak, mint  a  mdjreu  m a iig   uyugolt.   a félben  hagyott  makaónál  Öf  öreg dúsgazdag fŐur,   ős‘romolják  valamennyien, —  valami  érdekes plety­
    nincs  izgalom,  ami  egy  arczizruát.  is  m egriadna t i   csupa  ;.t:g;egri.y.  Valami  r;.k-   s/entimentá izmus  kára  áhítozva,  amit  Tobor  gróf  az  ő  szatírájával
    se  rossz,  se  jókedvű  nem  volt  soha.  Az  asszonyok   foghatta  r'  ő'.et,  mert  k.:   ős  volt  a  társalgásuk   ugv  tudott  elŐa ini,  hegy  hetekig  nevettek  r^jta
    iránt  volt  a  leghidegebb  Bár  udvarias  A  férfiak­  thé  iá ja :  a  boldogságról  beszélgettek.  Keresztury   a  kaszinóban.
    ban  kissé  szűkszavúbb,  de  mindig  egyforma,  úgy,   báró  szólt,  n';ntégy  befejezi)’  •il -  ván  a  diskurzust.  Mondj  valamit,  Iván.  te  mindig  tudsz  valamit
    hogy,  a  társaságban  elnevezték  szobor  gró: nak  Száz  szónak  is  egy  a  végi   A  boldogság,  az   mondám,  mitől  9'  embernek  hetekre  elmúlik  a
       És  a  nagy  nyugalmat  leginkább  az  élet  ön­  igazi  boldogság niiudeu  emberhez ellátogat egyszer  rossz  kedve.  Meséld  el  a  bécsi  kalandot,  meg  va-
   1   2   3   4   5   6