Page 3 - Muraszombat_es_videke_1910

-MURASZOMBAT ES VIDÉKÉ* JANUÁR 1
OMBAT, 1910.
A régi és az uj — gárda.
M uraszom bat közéletének története;
összeforr Takáts R. Istvánnak, a mi kedves
Pista bátyánknak nevével. Amióta Muraszom­
batban végzi a népnevélés nemes feladatát,
alig találunk városunkban vagy járásunkban
közintézményt, mely egyik íöoszlopát ne <>
benne birná. ö volt egyik vezére annak a
mozgalomnak huszonöt évvel ezelőtt, amely
e lapot megteremtette, csak természetes
tetiai, hogy ö volt az első szerkesztő is.
És a huszonöt év alatt valahányszor szei
keszlö válság elé került a lap, mind sz
Takáts R. István állott helyt. Kollegiális
tisztelettel s azzal a megilleted őssel köszöni-
jük öt, a régi gárdát, a mai napon, mi a/ TnkMs H. Ishán. nak kifáradtak, kimerültek, illetve ki irták
uj gárda, nmly l lelkűnkből az igazi jók
megbecsülése vált ki. Vdja Isten, hogy Ihsta
bátyánk, ki e lapba az első tollvonást irta.
még spkáig !á'S. ...ni ! talmas fává
erős ülni az; a csemetét, na Ivet sz iich t-
leljes kézzel ma ■' né !. ; »!< rs gondozol'.
Az uj j i nines mit mo .
dani. Érdemuk sinestu meg. mell az nj.-ag
csinálást a saját p ' - -iojukhól cselekszik.
Azután meg (hima, ,m>viól mit is mondjunk.
Legjobb ha mélységesen ballgatunk. Rosszal
nem akaiunk n; mduni mert annyi gyarló
emberi önzés van bennünk, hogy a sajal
hibáinkat nem kiirtöljük világgá, jót pedig
nem mondhatunk, vagy legalább ís tiltja a
velünk született szerénység. Legjobb ha a
nyájas olvasóra bízzuk a dolgot. Gondoljon
rólunk olyat, és azt ami neki legjobban esik
A szerkesztő dr. Czifrák János — aki 1900
julius óta viszi a lapot, nem rontott eddig
Dr. Czifiák János.
semmit sem rajta, de nem is javított. Néha
egy kicsit keményen lóg a tolla, de — és
ezt egészen biztos forrásból tudjuk — Kacsó Ferencz a buzgó riporter, állat-
mindig jót akar. dijazások és velitett képes előadások hü
Fötámasza az uj gárdának dr. Vályi krónikása. Nála nélkül nem teljes a redaktió. névsora, meg keli említenünk, bog a
Sándor a jeles poéta. <) a szerkesztőség Még arról is nevezetes, hogy calligra-
lyrikusa, akinek szép verseiben már sokat fikus szép írását legkönnyebben szedi min­ Erdőssy Barnabás mester vezérlee alal
gyönyörködött ami olvasóközönségünk. Sőt den nyomdász. F.z pedig nem kis érdem. Hálni Izidor és Heimi az uj szeGgyerel ózönségének zöme készséggel elismeri,
tudunk olyas valakit is, akinek e versek És végre —
legjobban tetszenek, de az a mi házi mondanunk — az uj gárdának, egy gárdis­
poétánk különös szerencséje. táinké is van! A feminusmus térfoglaló
Dr. Vályi Sándor. Nyíró Boriska
MURASZOMBAT, 1910.
„ -M U R A S Z O M B A T É s VIDÉKE"
eszméjének a diadalát képviseli Nyirö Boriska
Tekintetes
kisasszony a mi szerkesztőségünkben, 8 A M u raszom b at é s Vidéke ju b ileu m ára.
nagyon fontos szerepel tölt bej. Ő t'orrig^u, Dr. Czifrák János urnák Kedves Barátom I Magyar szó a végeken.
és revideálja a lanot. Az ö éles szeme |« .Muraszombat és Vidéke* ez. lap szerkesztőjének. Kkk A "Muraszombat és Vidékéiben evekkel ezelőtt » Járjatok be minden földet, melyet Is­
nélkül sokszor haemeletes sajtóhibákon <-'kk jelent meg tőlem. Rendszerint a közügyek itteni ten megteremtett,* — igaza van Petőfinek,
mulatna a közönség Háhn Izidor ur — a Kedves Barátom! nem akadtok párjára ennek az országnak,
Arra hívtál fel, hogy a szerkesztésed állapota feletti elkeseredés nyomta kezembe a tollat Szó­
szedögyerek — jóvo Iából. melynek megalapítói és fentartói, a magya­
alatt álló lap 25 éves jubileuma alkalmából val, magyarán mondva: keseregtem, ostoroztam, simpfeltem.
Ezek az uj gá'da aktív szolgálatban a lapba én is, mint annak egyik legrégibb íme, itt leled magyarázatát annak, hogy miért vagyok rok, ezer esztendőn keresztül meghagyták
békességben, nyelvük, kultúrájuk, fajuk fen-
levő tagjai. De mikéit a nagy latalinak olvasója, valami apróságot írjak. "ív ritka vendég a „Muraszombat és Vidéke" hasábjain tartásában és gyarapításában az itt talált és
most, mióta ez a te szerkesztésed alatt áll.
seregei csak akkor harczképesek, hogyha a Megvallom, nehéz feladat 41 éves bü­ Ennek oka egyszerűen abban rejlik, hogy keseregni később, az áliam-alapitás után ide telepe-
fősereg mögött tartalék csapatok állanak, rokratikus élet után hírlapi írásra adni ma­ dett népeket. Néni mondjuk, hogy nem ár-
gamat, amikor fiatal koromban sem foglal­ CS s,mpfc|"i te még jobban és ép oly eredményesen tudsz,
azonképen a hatodik nagy hatalminál, a mint én. Igy hát az. én közreműködésemre szükséged nincsen. tott volna egy kevés sovinizmus és a nem­
koztam a toliforgatás e szakmájával, hogy
sajtónál általában, de különösen a mi kis azonban kívánságodnak eleget tegyek: fo­ Őszinte híved : zetiségi kérdésben valamivel kevesebb libe­
ralizmus dicső eleinknél, mert hiszen ezek
lapunknál, a „Muraszombat és Vitáké “ nél gyatkozásaimra elnézést kérve, röviden én Dr. GElüER VILMOS. ellenkezője dacára sincs valami jó renoménk
is vannak reservisták, akik, vagy a mik, jis szaporítom emléklapod közleményeit. a külföld előtt.
akkor lépnek aktióba, h i a ténylegis Kató­ , Elismert valóság, hogy az állami és A bölcsőnél. No de amit e tekintetben, a magyar
társadalmi életben a s z a b a d s á g féltett nyelv terjesztése, a magyar kultúrának a
kincse a s a j t ó , a legnagyobb hatalom.
magukat. Ezek a sajtó hadsereg nservislái . ,...MüSí- h°gy 25 év múlt el e lap meg­ nem magyar ajkú polgárok közé való be­
A sajtó termékei terjesztik a közművelődést, indítása óta, eszembe jutnak azok a tanács­ vitele tekintetében elmulasztottak az ősök,
első sorban azok az igen tisztelt munka-j
tanítanak, lelkesítenek, uj elveket, eszméket kozásuk, eszmecserék, melyek e lan meg­ (akiknek hazat alkotni és fentartaui, azt
saink, akik csak néhai apján, ebétvo és vetnek felszínre és nagy befolyást gyako­ indítói voltak. h fegyverrel is megvédelmezni kellett), azt
tisztán inükcd velősből inak. Lapuik bará­ rolnak a nagy tömegek az olvasók lelkiile- Mindenki meg volt [győződve a lap megteszi a mai generáció, mely a második
tainak is lehetne ökot mvezni, anvly óimét tére, elhatározására; sokszor jótékonyság, szükségességéről és azt különféleképpen in­ honfoglalásnak, a magyarosításnak munká­
bizonyára azért érdemlik meg, ifcrt csak jutáskor végzetes tettek követik befolyásuk dokoltak, de mindenkinek az indokai mel­ jában akadalyt nem ismerve és az egységes
[utjait.
néha Írnak. A tartalék csapat ojy egész! lett első sorban ott volt e vidék magyaro- magyar nemzeti állam és társadalom meg­
Ezen nagy befolyás tudatában óhajta­ | s'Gsa, illetve a nép vend anyanyelve mellé valósításának fönséges törekvéseitől áthatva
sz.ámollevö tényi’zője, sokszor egyirlüli ino-
nunk kell, hogy a sajtó teljesen független a magyar szónak és a magyar kultúrának terjeszti ki sokhelyütt szizifusi munkával és
nodéko, bizalma és reménye a szrkes/tő- yen! bevezetése. küzdelemmel a magyar nyelv, a magyar szó,
nek : a könvomntos és az olló. Csak aj Függetlenség! egy ideális, szerintem Ez lelkesített engem is, akkor még a magyar dal bűbájos hatalmát, igézetes
lapszerkcsztés kulissza titkait ismeúk iiul- nehezen niegvalósiiható fogalom, hisz a mai . . ’ kész tanítót, hogy a lap élére varázsát és a magyar művelődést a legex-
[korban, amidőn többé-kevésbbé mindenkit állják és azt társaimmal együtt magyar szel- ponáltabb nemzetiségi vidékekre is Én ennek
jak kellőleg méltányolni azoknak í kéziral
ti megélhetés és családfentartás snlyos gond­ j lemben vezessem. a lelkes magyar társadalomnak a magyar
gyanánt nyomott fővárosi, u. n. k'iiyoma-
jai terhelnek és amidőn kevesen vannak Eleinte magyar-vend nyelven jelent meg közművelődési egyesületnek nagyok­
tos újságoknak fontos szerepét a hrlapirá [ízok, akik anyagi, vagy más irányú vágyak a lap; mindenki szívesen irt, hozott cikket, nak és kicsinyeknek — no meg a hazafias
bán. Mikor 'nincsen Iheina, nins iileaj s befolyásoknak nem engednek, amikor hirecskét, de alig tudtam az értelmiség kö­ érzésben elöljáró magyar sajtónak köszön­
nincs hangulat, nincs sem kede, sem ípten-nyotnon az emberi gyarlóság sok­ réből embert fogni, aki magyar cikkeimet hetjük azt, hogy magyar szó zendiil a nép
ideje a szerkesztőnek, akkor jöjj el ól kor meg nem engedett módszerével talál­ vendre fordítsa. Nagy könyörgés, utánjá­ ajkán, nemcsak az ország belsejében, de
ju n k , bizony óhajtanunk kell a pártatlan, rásra kaptam egy-egy cikkre fordítót s nem a végeken is!
mindent megváltó olló és kötiomalosj
ivatásának magaslatán ádó sajtót, amely egyszer nagy fáradtsággal tudtam egyik-má­ Magyar szó zendül a végeken, a mi
segítsd ki bajábóljés zavarából a regre ki
'emuinkét az erkölcsösségre, a bazafiságra, sik magyar szóra megfelelő vend kifejezést szép vármegyénk határain, odalenn a kies
szerkesztőséget. Ebbe a kategóriábatartozil Munkásságra és a legszebb, legékesebb tu­ találni. Muraszombat, a szlávság és németség ha­
a „cserepőldány" is, amelynek haábjairi lajdonságra, a felebaráti szeretet nemes S hogy az nem is sikerülhetett mindig, tárán is; magyar szó zendül a mi hűséges
szintén szokott néha a szerkessö erőj fényére tanítson. a legjobban bizonyítja az, hogy egyszerű vend testvéreink ajakán; magyar érzés do-
meríteni. Kedves Barátom I Országunk határszé­ földműves emberek jöttek s magyarázták, bog a szivekben s az utánunk jövő gene­
l i , nemzetiségi vidékünkön a magyar ha- adjam én ki csak a lapot teljesen magyarul, ráció már alig fog különbözni nyelvben is
És hogy teljes legyen az í gárdl talán a született magyaroktól.
afias érdekek istápolására létesült 25 évvel mert ők a magyar részt úgyis jobban meg­ Ebben a gyönyörűséges munkában, a
zdott a „ M u r a s z o m b a t
V i d é k e 1
és
nyomását Balkányi Ernő nyoniájában :imü lap és ha e lap nem is nyerhette meg ' értik, mint a vendet; végre a magyar szó magyar nyelv és kultúra hódításaiban ha­
erősbödésével s a közönség általános óha­
midenki tetszését, mindazonáltal járásunk jára a lap 1887. óta tiszta magyar szöveg­ talmas része van a Vendvidéki Magyar Köz-
gel jelent meg. művelődési Egyesületnek és ennek a lelkes
amit legelöl kellett volna végzi. •>gy e lap képviselte a haladást, a közér­ Nagy ünnepe volt ez a magyar kul- magyar újságnak is, melyet jubiláns ünne­
pén meleg szívvel, forró lelkesedéssel kö­
ieket, szószólója volt a kultúrának és igy tura szolgálatában küzdő kis csapatnak s
közvéleménynek volt az orgánuma. Min- hálát adtunk a magyarok Istenének, hogy szönt öreg barátja s igénytelen munkatársa:
enkor híven és különös buzgalommal szól­ ime már eddig jutottunk! JÁNOSSY OÁBOR.
alta a magyarság hazafias érdekeit, egy Mind többen és többen csatlakoztak
bér őrszem volt az mindig a Murán-tuli hozzánk s a nép is jó szemmel nézte, szí­ Huszonöt é v !
randátokkal szemben. vesen vette munkánkat s lapunk pedig két­
A hazafias inteiligentia, a lelkész és szeres erővel küzdhetett azért az eszméért, Volt-e hatása lapunknak járásunk közéleté­
Ikes tanítói karral, Vasvármegye törvény- amelyért zászlót ragadtam. Terjedt a járás­ nek irányítására ?
latóságának hathatós pártfogásával önzet- ban a magyar szó s vele a magyar kul­ Az alapítás célja legalább az volt, hogy le­
fnül, lelkesedéssel szolgálta e lap a ma- túra. Jöttek az ovodák, a magyarosítás leg­ gyen, még pedig papok, tanítók, körjegyzők és
gazdaközönség részvétele mellett.
[yarság ügyét és a 25 éves küzdelem után e biztosabb alapvetői, dolgoztak, versenyeztek Az alapítók vármegyénk föemberei, járásunk
P ma diadalünnepet ül, ünnepli az ország a tanítók, több-kevesebb sikerrel, de egy­ igazságügyi, közigazgatási tisztviselői és az ügy­
végvárában a magyar érdekek diadalát. forma buzgalommal és lelkesedéssel. A mag védek voltak. Célunk egyrészt az volt, hogy já­
Adja a Gondviselés, hogy ezen diadal jó talajba hullott, szép csemetévé nőtt, de rásunk jó magyar érzelmű népének a magyar nyelv
'tökké tartó legyen I még csak csemetévé, amelyből gondos ápo­ könnyebb elsajátítását az általános műveltség ter­
jesztésével lapunk utján is elősegítsük é s ... a
lás mellett erős, terebélyes fát nevelhetünk.
Tisztelő barátod „Vitéz," „Huszár," „Katona," „Bánfi," „Bocskai"
Fel tehát járásunk hazafias érzelmű sth. nevű családok visszamagyarositását meg­
PÓSFAY PONORÁCZ papsága, tanítósága, kövessünk el mindent, könnyítsük.
a Vendvidéki Magyar Közművelődési hogy óvodáink, iskoláink és templomaink­ De célja volt járásunkat, ha nem is a nagy­
Egyesület elnöke. világhoz, hanem a szomszédos városokhoz és fő­
ban magyar szó hangozzék, magyar ének­ ként vármegyénk székvárosához közelebbi össze­
ben dicsőítsük az Egek Urát! Fel, lelkes köttetésbe hozni.
Oda lent a bányák sötét méliében,
jegyzői kar, ti, kiknek annyi alkalmatok van Az óhajtás, az akarat ily irányú cikkek meg­
l ent az eget ostromló havasok ormain,
a néppel érintkezni, szorgalmazzátok a ma­ írásában meg volt. A tanügy, közigazgatási, köz­
Oi kánszántotta háborgó tengeren, lekedési ügyek oly emberektől lettek felkarolva,
gyar szó használatát, hogy lapunk újabb
az örökös zaj és harc közepette: kik egyszersmind a végrehajtás tényezői is voltak.
jubileumán a magyarosításról már szó ne
••egyen vezéred a „Hit, remény és szeretet!" Tehát lapunknak csak részben volt valami
Kacsó Ferenci. is eshessék. kis hatása, mert hogy a huszonöt évi állapotok­
TÖRÖK ERNŐ. TAKÁTS R. ISTVÁN. kal összehasonlítva, a magyar nyelv ismerete, a