Page 36 - Lindua 4/2008

Strokovna besedila, študije • Szakmai szövegek, tanulmányok

Először többféle gyűjtésmódot próbáltam ki. Göntérházán passzív megfigyeléssel, Völgyifaluban aktív direkt mó-
don, Gyertyánosban pedig a passzív és a direkt módszer mellett aktív indirekt módon is folytattam gyűjtést. Ez a
gyakorlat azt tudatosította bennem, hogy a tájszók életét és sorsát – a mindenkori céltól függően – többféle mó-
don lehet és kell nyomon követni.

A következő lépésben szűkítettem a gyűjtés körét, hogy a kevesebb adatot biztonságosabban kezelhessem, több-
féleképp minősíthessem. Ezért először Völgyifaluban (és Lendván) egy család 3 nemzedéke körében végeztem
tájszóvizsgálatokat. Itt elsősorban a családon belüli nyelvi hatást, illetőleg a külső hatások szerepét elemeztem.
De ez az anyag sokban segített abban is, hogy egy egységes minősítési rendszert teremtsek, amely nélkül a nyelvi
adatok egyértelmű besorolása lehetetlen. Az így kialakult rendszerem tulajdonképpen a következő:

Ezért Gyertyánosban már azt kutattam, melyek a még élő, melyek a már visszaszoruló vagy kihalt tájszók. Az
is érdekelt azonban, melyek a visszaszorulók mellett, illetve a kihaltak helyén használatos új szók, továbbá köz-
nyelviek-e, regionálisak-e vagy újra tájszók-e azok. Közben 10 nyugat-magyarországi és 1 ausztriai (burgenlandi)
kutatóponton is vizsgálódtam hasonló célzattal. Könnyen meggyőződhettem róla, hogy az eredmények területi,
társadalmi és egyéni különbségeket szinte szükségszerűen mutatnak. Hadd illusztrálja a mondottakat néhány
nyelvi adat a Muravidékről.
Élő és normatív lexémák Göntérházán

tájszók

alaki jelentésbeli valódi
gérce ’fiatal tyúk, jérce’ borsu ’bab’ háriszkendü ’vállkendő’
harog ’horog’ görbül ’kérődzik (a tehén)’ párëkli ’esernyő ’
mazzag ’madzag’ epusztul ’elromlik’ rëdli ’sütő’
takar ’szénát gyűjt’ szundoz ’huny’
zizörög ’fázik, reszket’

36 • 4/2008