<\/div><\/div><\/div><\/div>

G\u00e1bor Zolt\u00e1n 1922-ben sz\u00fcletett Lendv\u00e1n. Iskol\u00e1it alapfokon Lendv\u00e1n, a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t azonban Z\u00e1gr\u00e1bban kezdte, majd a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se miatt Budapesten folytatta. K\u00e9s\u0151bbi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1t is nagym\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solta mind a horv\u00e1t, mind a magyar f\u0151v\u00e1ros. A k\u00e9s\u0151bbi leteleped\u00e9se sz\u00ednhely\u00e9\u00fcl kijel\u00f6lt Z\u00e1gr\u00e1b pedig a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lettel \u2013 tan\u00e1raival, majd k\u00e9s\u0151bbi bar\u00e1taival, Krsto Hegedu\u0161i\u0107csal, \u0110uro Tiljakkal, Vid Mihi\u010di\u0107csel \u2013 val\u00f3 els\u0151 igazi tal\u00e1lkoz\u00e1s nyom\u00e1n alakult ki n\u00e1la. Hal\u00e1l\u00e1ig Z\u00e1gr\u00e1bban \u00e9l\u0151 lendvai fest\u0151m\u0171v\u00e9sznek tartotta mag\u00e1t.\n\nM\u0171v\u00e9szeti kutat\u00e1sai l\u00e9nyege, m\u00f3dszere \u00e9s ars poetic\u00e1ja \u00edgy jellemezhet\u0151: r\u00e1 nem a keres\u00e9s, hanem a v\u00e9gs\u0151 produktum, a megtal\u00e1lt hang, a minim\u00e1lisra reduk\u00e1lt, m\u00e1r-m\u00e1r \u201esz\u0171kszav\u00fas\u00e1ggal\u201d is v\u00e1dolhat\u00f3 t\u00e9ma \u00e9s mot\u00edvumkifejt\u00e9s jellemz\u0151. A v\u00e1szonra csak olyan t\u00e1rgy ker\u00fclhet, amit a m\u0171v\u00e9sz el\u0151z\u0151leg j\u00f3l \u201emegtiszt\u00edtott\u201d, amelyet a f\u00f3kuszba helyez\u00e9s el\u0151tt felesleges \u00e1rnyait\u00f3l, a r\u00e1 lerak\u00f3d\u00f3 \u201eid\u0151salakt\u00f3l\u201d megfosztott.\n\nA sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1nak aj\u00e1nlott t\u00f6rt\u00e9nelmi tabl\u00f3 (N\u00e9gy \u00e9vszak), amelyet m\u00e9lt\u00e1n nevez a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s a p\u00e1lyam\u0171 leg\u00e9rt\u00e9kesebb alkot\u00e1s\u00e1nak, illet\u0151leg fest\u0151i ciklus\u00e1nak, a t\u00f6rt\u00e9nelem irracionalit\u00e1s\u00e1ra is figyelmeztet. Irre\u00e1lis tartalomhoz irre\u00e1lis eszk\u00f6zt\u00e1r duk\u00e1l, s a kubisztikus s\u00edk itt tal\u00e1lkozik G\u00e1bor elk\u00e9pzel\u00e9seivel. Az \u00e9vszakok v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1nak sorrendje a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9vsz\u00e1mokkal az itt \u00e1tvonul\u00f3 n\u00e9pek orsz\u00e1g\u00fatj\u00e1nak \u00f6r\u00f6k\u00f6s h\u00f3d\u00edt\u00f3i, v\u00e1ndorai \u00e1ltal \u201ebekebelezett\u201d \u0151slakoss\u00e1got csak kev\u00e9s k\u00e9p\u00e9n jel\u00f6li, az imagin\u00e1rius t\u00e9rbe helyezett figur\u00e1ival, jellegzetes harci \u00f6lt\u00f6z\u00e9keivel, \u201eviseleteivel\u201d a sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros helyt\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00e1ll\u00edt maradand\u00f3 eml\u00e9ket. A kilenc nagy m\u00e9ret\u0171 festm\u00e9nyb\u0151l \u00e1ll\u00f3 ciklus: R\u00f3maiak, Hunok \u2013 T\u00e9l, Szl\u00e1vok \u2013 Tavasz, magyarok, 1572, T\u00f6r\u00f6k\u00f6k, 1848, T\u00e9ma \u2013 tavasz, Ma \u2013 \u0151sz ut\u00f3lagos k\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00e1snak is felfoghat\u00f3 a m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1l\u00e1s r\u00f6g\u00f6s \u00fatj\u00e1nak v\u00e9gs\u0151 betet\u0151z\u00e9sek\u00e9nt. A Feszty \u00c1rp\u00e1d (Magyarok bej\u00f6vetele) k\u00e9pe \u00e1ltal sugalmazott v\u00e1gynak a beteljes\u00fcl\u00e9se, mely a k\u00e9s\u0151bbi, \u00f6tvenes \u00e9vekbeli megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokon \u00e9s az emigr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a zaklat\u00e1sok id\u0151szak\u00e1ban is mindig t\u00falseg\u00edtette a m\u0171v\u00e9szt a depresszi\u00f3n \u00e9s a f\u00e9lelmein.\n\n\u0160imonka Tanja m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Z\u00e1gorec Csuka Judit G\u00e1bor\u2013monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak szlov\u00e9n \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban \u00edrja: \u201eG\u00e1bor formam\u0171v\u00e9szete a kubizmus \u00e9s a konstruktivizmus k\u00f6z\u00f6tt, illetve a k\u00e9t m\u0171faj kever\u00e9s\u00e9b\u0151l alakult ki. Minden, amit el szeretne mondani k\u00e9peivel, a lapos\/s\u00edk m\u00e9rtanis\u00e1gb\u00f3l \u00e9p\u00edtkezik. \u201eAz ilyen k\u00e9pek nem hazudnak, mert a k\u00e9tdimenzi\u00f3s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s nem teszi lehet\u0151v\u00e9 a hazug m\u00e9lys\u00e9g\u00e9rzetet, a harmadik dimenzi\u00f3t\u201d. Ezt a formakifejez\u00e9st a fresk\u00f3in alkalmazta, mik\u00f6zben a kisebb olajk\u00e9pein m\u00e9g mindig megtal\u00e1lhat\u00f3 az \u00fagynevezett \u201ehamis perspekt\u00edva-szuggeszti\u00f3\u201d. Ezt a m\u0171v\u00e9sz az akad\u00e9mizmus \u00e9s a t\u00f6meg\u00f3haj kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9nek a sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrja.\n\n\u00c9let\u00e9ben t\u00f6bb k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00fa k\u00f6nyvet, tanulm\u00e1nyt is \u00edrt, amelyek a Napt\u00e1rban, k\u00e9s\u0151bb a Murat\u00e1jban jelentek meg. Postagalamb<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben G\u00e1lics Istv\u00e1nnak k\u00fcldi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00fa leveleit a kort\u00e1rsakr\u00f3l, a lendvai \u201eugar\u201d m\u0171v\u00e9szeir\u0151l. \u00c1pisz nyom\u00e1n<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban, az \u00edr\u00e1srendszerek kialakul\u00e1s\u00e1t k\u00f6veti nyomon, az Elmondom<\/em>ban pedig a d\u00e9lvid\u00e9ki p\u00e1lyat\u00e1rsaknak: Bezer\u00e9dy Luj\u00f3nak, Schult\u00e9sz S\u00e1ndornak \u00e9s m\u00e1soknak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. Utols\u00f3 m\u0171v\u00e9ben, a hal\u00e1la ut\u00e1n megjelent Keser\u00e9des eml\u00e9kek<\/em>ben eur\u00f3pai kalandoz\u00e1sra h\u00edvja olvas\u00f3j\u00e1t felt\u00e1rva m\u00e9ly kapcsolat\u00e1t sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1nak vegyes nemzetis\u00e9g\u0171 lak\u00f3i ir\u00e1nt, ugyanakkor legtiszt\u00e1bb m\u0171v\u00e9szi hitvall\u00e1sa is itt olvashat\u00f3. Mind a n\u00e9gy k\u00f6nyve horv\u00e1t nyelven is megjelent, az \u00c1pisz<\/em>t szlov\u00e9nra is leford\u00edtott\u00e1k.\n<\/div><\/div>
Forr\u00e1s:<\/p>\n
\n
G\u00e1bor Zolt\u00e1n: Postagalamb<\/em>. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1982.<\/li>\n
Z\u00e1gorec-Csuka Judit: G\u00e1bor Zolt\u00e1n fest\u0151m\u0171v\u00e9sz portr\u00e9ja<\/em>. Magyar Nemzetis\u00e9gi M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet, Lendva, 2002.<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>