<\/div><\/div><\/div><\/div>

Gali\u010d Istv\u00e1n grafikus 1944-ben sz\u00fcletett Lendv\u00e1n az Als\u00f3 utc\u00e1ban. Apja k\u00e9m\u00e9nysepr\u0151mester volt, rajta k\u00edv\u00fcl a csal\u00e1dban m\u00e9g k\u00e9t fi\u00fagyermek \u00e9s egy l\u00e1ny is sz\u00fcletett. Tan\u00e1rai m\u00e1r kora gyermekkor\u00e1ban felfigyeltek rajztehets\u00e9g\u00e9re, majd k\u00e9s\u0151bb a muraszombati gimn\u00e1ziumban is komolyan k\u00e9sz\u00fclt a p\u00e1ly\u00e1ra. A Ljubljanai K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n, amit k\u00e9s\u0151bb csak a ljubljanai grafikai iskolak\u00e9nt emlegettek, a grafikai tov\u00e1bbk\u00e9pz\u0151t is elv\u00e9gezte Riko Debenjak \u00e9s Marjan Poga\u010dnik professzorokn\u00e1l. Ki\u00e1ll\u00edtott nemzetk\u00f6zi bienn\u00e1l\u00e9kon, f\u00e9lsz\u00e1z \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00f3k\u00e9nt is dolgozott. 1997-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig Lendv\u00e1n \u00e9lt \u00e9s dolgozott \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt.<\/p>\n

A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti elemz\u00e9sek szerint (Breda \u0160krjanec \u00e9s m\u00e1sok) 1970-ig tart az a l\u00e1zas keres\u00e9s, saj\u00e1tos \u201ehang-pr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1s\u201d, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a nyomtat\u00e1sos technika gy\u0151zedelmeskedik, el\u0151bb a lin\u00f3- majd pedig a sz\u00ednes fametszet. E d\u00f6nt\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt m\u00e1sok (Hagym\u00e1s Istv\u00e1n) a lendvai nyomd\u00e1sz hagyom\u00e1ny folytat\u00e1s\u00e1t v\u00e9lik felfedezni, melyet Hoffhalter Rudolf v\u00e1ndornyomd\u00e1sz hagyom\u00e1nyozott a t\u00e1voli 1573-b\u00f3l a lendvai m\u0171v\u00e9szetre. Ezen elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan azonban paradox m\u00f3don az \u00faj \u201em\u00e9dium\u201d megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1val egy id\u0151ben megt\u00f6rt\u00e9nt a szak\u00edt\u00e1s a ljubljanai grafikai iskola eszmeis\u00e9g\u00e9vel. Gali\u010d ugyanis a grafik\u00e1ban elfogadhatatlan hibalehet\u0151s\u00e9geket akn\u00e1zza ki, ahogy a tobz\u00f3d\u00f3 sz\u00ednhat\u00e1sok is ellentmondanak a grafika alapszab\u00e1lyainak.<\/p>\n

Gali\u010d m\u0171v\u00e9szeti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t ett\u0151l kezdve a nyomtat\u00e1s \u00e9s a form\u00e1k vari\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a sokszoros\u00edt\u00e1si technika \u00e1ltal ny\u00fajtott lehet\u0151s\u00e9gek modern szeml\u00e9lete jellemzi. Igazi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kutat\u00f3j\u00e1v\u00e1, majd mester\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik az \u00e1ltala alkalmazott grafikai kivitelez\u00e9snek. T\u00f6bb kritikusa is meg\u00e1llap\u00edtotta: a tartalom \u00e9s forma ir\u00e1nt korai szakasz\u00e1ban is nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st tan\u00fas\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra a figur\u00e1lis alapokb\u00f3l kin\u00f6v\u0151 k\u00e9s\u0151bbi nagyszab\u00e1s\u00fa v\u00e1llalkoz\u00e1sokn\u00e1l a sz\u00ednek kezdik \u00e1tvenni a vezet\u0151 szerepet.<\/p>\n

Ami a mot\u00edvumokat illeti, h\u00e1rom nagy, id\u0151ben is j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 t\u00e9m\u00e1t j\u00e1r k\u00f6r\u00fcl. 1974-t\u0151l a lepk\u00e9k kompoz\u00edci\u00f3s strukt\u00far\u00e1iba Gali\u010d egyfajta, az \u00e9letm\u0171 eg\u00e9sz\u00e9re is \u00e9rv\u00e9nyes m\u0171v\u00e9szetfelfog\u00e1s k\u00f6rvonalait is belesz\u00f6vi. A mot\u00edvum azonban nemcsak az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hanem a l\u00e9tez\u00e9s k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1t is el\u0151revet\u00edti, mely az elm\u00fal\u00e1ssal lesz teljess\u00e9, az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gba val\u00f3 meg\u00e9rkez\u00e9ssel.<\/p>\n

\u00c9let\u00e9nek utols\u00f3 \u00e9vtized\u00e9ben a Fossz\u00edlia<\/em> grafikai ciklus k\u00f6r\u00e9 csoportos\u00edthat\u00f3 mot\u00edvum-egy\u00fcttest a Feljegyz\u00e9sek<\/em> el\u0151zik meg, mintegy \u00e1tvezet\u00e9sk\u00e9ppen a Heged\u0171k<\/em> ciklusb\u00f3l, amely az absztraktba val\u00f3 meg\u00e9rkez\u00e9st is jelenti sz\u00e1m\u00e1ra. A dekonstrukci\u00f3 egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r ott elkezd\u0151d\u00f6tt, a heged\u0171lapnak a ki\u00fcresed\u00e9s\u00e9vel, sz\u00ednb\u00e9li lecsupasz\u00edt\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

A Fossz\u00edli\u00e1ban<\/em> (B. \u0160krjanec) ism\u00e9t a term\u00e9szet \u00e9s a grafikus mag\u00e1nmitol\u00f3gi\u00e1ja (Hagym\u00e1s I.) sz\u00f3lal meg. Gali\u010d alkot\u00e1sainak \u00e1lland\u00f3 jegy\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik a r\u00e9sz \u00e9s az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00f6tti ar\u00e1ny vizsg\u00e1lata, amelyet a k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 forma k\u00f6zti ar\u00e1nynak is felfoghatunk. Az els\u0151 a m\u00e9rtani idomok \u00e1ttekinthet\u0151 kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st; a m\u00e1sik ink\u00e1bb informat\u00edv ir\u00e1nyzat\u00fa, s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek sokas\u00e1g\u00e1t jelenti, a sz\u00ednes pontok \u00e9s apr\u00f3 von\u00e1sok ny\u00fczsg\u00e9se, amelyek \u201esaj\u00e1tos mikrokozmoszt alkotnak\u201d (J. Bala\u017eic). Gali\u010d alkot\u00e1sainak \u00faj \u00f6sszetev\u0151 eleme lett az \u00fcres t\u00e9r, azaz a grafikai lapon bel\u00fcli feh\u00e9rs\u00e9g.<\/p>\n

Tartalmi szempontb\u00f3l a Fossz\u00edlia, illetve maga a Fa az \u00e9let egy let\u0171nt form\u00e1j\u00e1t id\u00e9zi fel, valamit, ami volt \u00e9s csak nyomk\u00e9nt \u0151rz\u0151d\u00f6tt meg. Eml\u00e9k\u00fcl \u00e9s figyelmeztet\u00e9s\u00fcl, hogy minden m\u00faland\u00f3.<\/p>\n

Gali\u010d legnagyobb felfedez\u00e9se \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek f\u0151 hajt\u00f3ereje a term\u00e9szet volt. Fametszeteir\u0151l a szerves \u00e9s szervetlen form\u00e1k bens\u0151j\u00e9ben tett utaz\u00e1sait \u00fatinapl\u00f3k\u00e9nt \u201eolvashatjuk\u201d. Egy ilyen olvasat saj\u00e1tos konnot\u00e1ci\u00f3val b\u0151v\u00fcl a k\u00f3rk\u00e9p ir\u00e1ny\u00e1ba Hagym\u00e1s Istv\u00e1nnak e gondolatk\u00f6rben sz\u00fcletett k\u00f6nyv\u00e9ben, Az als\u00f3lendvai csillag<\/em>ban: \u201eA g\u00e1licsi \u00e9letm\u0171ben a mag\u00e1nmitol\u00f3gia szoros egys\u00e9gben jelenik meg az emberis\u00e9g egyetemes mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val, amelybe mester\u00fcnk \u00faj elemk\u00e9nt becsemp\u00e9szi az archet\u00edpusi szintre emelt makrokozmoszt, \u00e1m mindenek el\u0151tt saj\u00e1t bels\u0151 mikrokozmosz\u00e1t t\u00e1rja fel el\u0151tt\u00fcnk meghat\u00f3an a k\u00fcl\u00f6nben szem\u00e9rmes \u00e9s rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 alkot\u00f3.\u201d Hagym\u00e1s szerint k\u00f6zvetlen kapcsolat van a feh\u00e9r foltok (lyukacsosod\u00e1s) elszaporod\u00e1sa k\u00e9s\u0151i fossz\u00edli\u00e1in \u00e9s a feh\u00e9rv\u00e9rsejt\u0171s\u00e9g, illetve a gyors \u00fctemben lefolyt, v\u00e9gzetszer\u0171 leuk\u00e9mia k\u00f6z\u00f6tt. Maga a grafikai mikrokozmosz v\u00e1lik archet\u00edpuss\u00e1, mely \u00f6nmag\u00e1ban is elvont, \u00e9s sok titkot rejt.<\/p>\n<\/div><\/div>

Forr\u00e1s:<\/p>\n

\n
\u0160tefan Gali\u010d. 1944\u20131997<\/em>. Ljubljana, Pomurska zalo\u017eba\u2013Mestna galerija Ljubljana, Murska Sobota\u2013Ljubljana, 1999.<\/li>\n
Hagym\u00e1s Istv\u00e1n: G\u00e1lics Istv\u00e1n. Az als\u00f3lendvai csillag.<\/em>\u00a0Toma\u017e Gali\u010d, Lendva, 2008.<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>