<\/div><\/div><\/div><\/div>

A muravid\u00e9ki Dolnja Bistric\u00e1n (Als\u00f3beszterce) sz\u00fcletett 1912-ben. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskola elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n az akkori \u00e1llamalakulat megv\u00e1ltoz\u00e1sa ut\u00e1n a f\u0151v\u00e1ros (Ljubljana) egyik klasszikus gimn\u00e1zium\u00e1ban folytatta tanulm\u00e1nyait. Az \u00e9retts\u00e9gi vizsg\u00e1t azonban a st\u00e1jerorsz\u00e1gi Mariborban tette le. K\u00e9s\u0151bb ism\u00e9t Ljubljan\u00e1ba ker\u00fclt, ahol jogot hallgatott. A 30-as \u00e9vekt\u0151l t\u00f6bb \u00fajs\u00e1gn\u00e1l is k\u00fcls\u0151 munkat\u00e1rs, \u00edgy a Lendv\u00e1n nyomtatott Ljudska pravica vagy a Klekl-f\u00e9le Novine lapokban publik\u00e1l. A 30-as \u00e9vekben a Mladi Prekmurec lapot szerkeszti, ekkor ismerkedik meg a marxista tanokkal, amely a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok egyed\u00fcli form\u00e1j\u00e1t a forradalomban jel\u00f6li meg. Irodalmi m\u0171veivel, f\u0151leg novell\u00e1ival, melyek a Ljubljanski zvonban, a Modra pticaban, valamint a Sodobnostban jelennek meg, orsz\u00e1gos h\u00edrn\u00e9vre tesz szert.\n\n1941-ben meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel vallja, hogy a v\u00e1ltoz\u00e1st \u00e9s a t\u00e1rsadalmi javak igazs\u00e1gos eloszt\u00e1s\u00e1t csak a forradalom biztos\u00edthatja. Ekkor a partiz\u00e1nmozgalomhoz csatlakozik, s a harcokban k\u00e9tszer is megsebes\u00fcl. 1944-t\u0151l sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9re, muravid\u00e9ki aktivista \u00fatra k\u00fcldi az ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalom vezet\u0151je. 1945 ut\u00e1n t\u00f6bb \u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben is jegyzik a nev\u00e9t, egy ideig a K\u00f6nyvint\u00e9zet igazgat\u00f3i tiszts\u00e9g\u00e9t is bet\u00f6lti, majd a Triglav-film dramaturgja, v\u00e9g\u00fcl szabadfoglalkoz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3. 1994-ben halt meg.\n\nIrodalmi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t ifj\u00fas\u00e1gi pr\u00f3z\u00e1val alapozta meg, melyeket elmond\u00e1sa szerint az\u00e9rt \u00edrt, hogy saj\u00e1t gyermekkor\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9netei az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra fennmaradjanak. H\u00e1rom ifj\u00fas\u00e1gi t\u00e9m\u00e1ban \u00edrott novellagy\u0171jtem\u00e9nye k\u00f6z\u00fcl a legterjedelmesebb \u00e9s legn\u00e9pszer\u0171bb a Sezidal si bom hi\u0161ico<\/em> (Fel\u00e9p\u00edtem a h\u00e1zik\u00f3mat) c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9s-gy\u0171jtem\u00e9nye, de k\u00e9pesk\u00f6nyveit is sz\u00edvesen lapozgatj\u00e1k a legkisebbek (Zmaj v oknu<\/em>-S\u00e1rk\u00e1ny az ablakban). A kritika ezekben a 10-12 \u00e9ves gazdag tapasztalatokkal rendelkez\u0151 elbesz\u00e9l\u0151-narr\u00e1tor mellett a feln\u0151tt \u00edr\u00f3 \u0151szintes\u00e9g\u00e9t, az elbesz\u00e9lend\u0151 anyag ir\u00e1nti kedvess\u00e9get \u00e9s az egyszer\u0171 k\u00f6zl\u00e9sform\u00e1t dics\u00e9ri. K\u00e9s\u0151bbi m\u0171veiben azt a fajta \u00edr\u00e1stechnik\u00e1t alkalmazta, melynek sor\u00e1n a fiatal olvas\u00f3 fokozatosan az \u00edr\u00f3 besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rs\u00e1ul szeg\u0151dik.\n\nEszt\u00e9tikai n\u00e9zeteit, a reg\u00e9ny\u00edr\u00e1s \u00e9s pr\u00f3za ir\u00e1nti h\u0171s\u00e9g\u00e9t szinte a Pet\u0151fi \u00e1ltal is szentes\u00edtett egyszer\u0171s\u00e9gben jel\u00f6li meg: \u201eA m\u00e9lyet \u00e9s sz\u00e9pet csak egyszer\u0171en lehet kifejezni\u201d.\n\nEls\u0151 jelent\u0151sebb, s mindm\u00e1ig legn\u00e9pszer\u0171bb m\u0171v\u00e9ben az 1945-ben megjelentetett, Bele tulpike<\/em> (V\u00edzililiom, 1945) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban Zrim \u00c1rp\u00e1d lelk\u00e9sz \u00f6sszetett figur\u00e1j\u00e1ban a t\u00e1rsadalom \u00e9s a szigor\u00fa c\u00f6lib\u00e1tusi t\u00f6rv\u00e9ny, valamint a kisv\u00e1ros szigor\u00fa erk\u00f6lcse jelenti a f\u0151 konfliktusforr\u00e1st, mely a fiatal papot a v\u00e9gs\u0151 meghasonl\u00e1s \u00fatj\u00e1ra tasz\u00edtja. Godina Zrim emberi \u00e9s lelk\u00e9szi sors\u00e1t olyan m\u00e9rt\u00e9kben teszi radik\u00e1liss\u00e1, hogy sem az egyh\u00e1z, sem pedig a szem\u00e9lyes megnyugv\u00e1s fel\u00e9 nem tal\u00e1lja a visszavezet\u0151 utat. (F. Just). \u00cdgy buk\u00e1sa eleve elrendelt. K\u00f6rnyezet\u00e9vel \u00e9s \u00f6nmag\u00e1val folytatott \u00e1lland\u00f3 harc\u00e1ban a sz\u00e9p \u00e9s a tisztas\u00e1g, valamint a bels\u0151 b\u00e9ke metafor\u00e1j\u00e1t jelent\u0151 V\u00edzililiom sohasem lehet az \u00f6v\u00e9: \u201eV\u00edzililiomokat szerettem volna t\u00e9pni, hogy kezemben tarthassam \u00e9s hazavihessem\u2026 Most belel\u00e9pek a foly\u00f3ba. L\u00e1baim a f\u0171vel ben\u0151tt f\u00f6v\u00e9nybe s\u00fcllyednek. A liliomokig m\u00e1r el nem \u00e9rek.\u201d- vallja be tehetetlen\u00fcl.\n\nUgyancsak sok helyi lendvai \u00e9s Mura-menti \u201esz\u00ednnel\u201d \u00e9kes\u00edtett m\u0171v\u00e9ben, a \u010clovek \u017eivi in umira<\/em>-ban\u00a0(Az ember \u00e9l \u00e9s meghal, 1974) keveredik m\u00falt \u00e9s jelen, Zver parasztnak sem az idegen f\u00f6ld, sem a hazai nem hoz semmi j\u00f3t. A \u201ev\u00f6r\u00f6s uras\u00e1g\u201d \u00e9s a k\u00f6zs\u00e9gi b\u00fcrokrat\u00e1k megkeser\u00edtik becs\u00fclettel le\u00e9lt \u00e9let\u00e9nek v\u00e9gnapjait. Az \u00e1lland\u00f3 kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s miatt val\u00f3s\u00e1gos szolg\u00e1nak, szoci\u00e1lis zsell\u00e9rnek \u00e9rzi mag\u00e1t, aki v\u00e9gs\u0151 elkeseredetts\u00e9g\u00e9ben \u00fajra az idegen f\u00f6ld (k\u00fclf\u00f6ld) \u201ekenyer\u00e9re\u201d van utalva.\n\nM\u00e1sodik, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni id\u0151szak vissz\u00e1s helyzeteit \u00e9rint\u0151 reg\u00e9ny\u00e9ben a Mol\u010de\u010di orkester<\/em>ben (N\u00e9ma zenekar, 1981), a kominformmal val\u00f3 szak\u00edt\u00e1s \u00e9veiben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 m\u0171v\u00e9ben a totalit\u00e1rius rendszer egy\u00e9nre tett nyom\u00e1sgyakorl\u00e1si mechanizmusait vizsg\u00e1lja. Ebben szinte orwelli panaszt fogalmaz meg az egy\u00e9n felett v\u00e9gzett represszi\u00f3k ir\u00e1nt. Egyik h\u0151se ilyen sz\u00f6rny\u0171 \u201el\u00e1tleletet ad\u201d a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 \u00faj t\u00e1rsadalmi ellen\u0151rz\u00e9sr\u0151l: \u201eMeg volt gy\u0151z\u0151dve, hogy a lehallgat\u00f3 appar\u00e1tus mor\u00e1lis b\u0171ze megm\u00e9rgezi az embert. Mindegyik l\u00e9ny ellen\u0151rz\u00e9s al\u00e1 ker\u00fcl. Intim \u00e9letet t\u00f6bb\u00e9 nem lesz k\u00e9pes \u00e9lni senki.\u201d\n\nAz 1941-45-\u00f6s h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyeket eml\u00e9kk\u00f6nyv\u00e9ben r\u00f6gz\u00edti, a hasonl\u00f3 tematik\u00e1j\u00fa Prekmurje<\/em> 1941-45 k\u00f6tetben pedig a NF aktivist\u00e1it, saj\u00e1t bajt\u00e1rsait sz\u00f3laltatja meg.\n\n<\/div><\/div>
M\u0171vei:<\/p>\n
\n
Godina, Ferdo: Bele tulpike<\/em>. Slovenski knji\u017eni zavod, Ljubljana, 1945.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Ptice selivke<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1950.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Preproste zgodbe<\/em>. Slovenski knji\u017eni zavod, Ljubljana, 1950.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Krivda Jar\u010dekove Kristine<\/em>. Obzorja, Maribor, 1955.<\/li>\n
Godina, Ferdo: \u017demlje<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1961.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Dru\u017einski dnevnik<\/em>. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1961.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Pravljica o logarnici<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1962.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Dajmo \u017eiveti tudi drugim<\/em>. Cankarjeva zalo\u017eba, Ljubljana, 1962.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Bele tulpike<\/em>. 2. kiad\u00e1s. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1963.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Na novo leto se ne sme\u0161 umiti<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1964.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Viragova Verona<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1966<\/li>\n
Godina, Ferdo: Babilon ljubezni in sovra\u0161tva<\/em>. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1966.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Prekmurje 1941\u20131945<\/em>. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1967.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Kako pi\u0161em<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1967.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Kos r\u017eenega kruha<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1971.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Ljudje<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1971.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Bele tulpike<\/em>. 3. kiad\u00e1s. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1972.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Jezdec brez konja<\/em>. Borec, Ljubljana, 1973.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Sezidala si bova hi\u0161ico<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1974.<\/li>\n
Godina, Ferdo: \u010clovek \u017eivi in umira<\/em>. Mladinska knjiga,\u00a0Ljubljana, 1974.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Bele tulpike<\/em>. 4. kiad\u00e1s. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1976.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Jaz sem njena mama<\/em>. Ljudska pravica, Ljubljana, 1978.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Pol\u017ei podrejo oreh<\/em>. Borec, Ljubljana, 1980.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Bele tulpike<\/em>. 5. kiad\u00e1s. Mladinska knjiga, Muraszombat, 1980.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Prekmurje 1941\u20131945<\/em>. 2. izd. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1980.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Ko so cvetele marelice<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1981<\/li>\n
Godina, Ferdo: Mol\u010de\u010di orkester<\/em>. Obzorja, Maribor, 1981.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Ilegal\u010dek<\/em>. RTV Ljubljana, Ljubljana, 1982.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Zmaj v oknu<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1983<\/li>\n
Godina, Ferdo: Halo, halo, kli\u010de Prekmurje<\/em>. Borec, Ljubljana, 1984.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Zaklenjeni dom<\/em>. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1985.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Ko\u0161\u010dek njihove mladosti<\/em>. Partizanska knjiga,\u00a0Ljubljana, 1987<\/li>\n
Godina, Ferdo: Sini\u010dke v \u0161kornju<\/em>. Mladinska knjiga, Ljubljana, 1987.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Jezdec brez konja<\/em>. 2. kiad\u00e1s. Borec, Ljubljana, 1987.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Nada, vrni se<\/em>. Pre\u0161ernova dru\u017eba, Ljubljana, 1988.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Glas samotne ptice<\/em>. Dr\u017eavna zalo\u017eba Slovenije\u2212Pomurska zalo\u017eba, Ljubljana\u2212Muraszombat, 1992.<\/li>\n
Godina, Ferdo: Bele tulpike<\/em>. 6. kiad\u00e1s. Dr\u017eavna zalo\u017eba Slovenije, Ljubljana, 1992.<\/li>\n<\/ul>\n
Forr\u00e1s:<\/p>\n
\n
Just, Franci: Panonski knji\u017eevni portreti 2: Ferdo Godina: Nare\u010dni literarni opus 1930\u20131936<\/em>. Franc-Franc, Muraszombat, 2012.<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>