<\/div><\/div><\/div><\/div>

Dobronakon sz\u00fcletett 1949-ben. A muraszombati tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151ben \u00e9retts\u00e9gizett, majd a Maribori Pedag\u00f3giai Akad\u00e9mia k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szak\u00e1ra jelentkezett, ahol Pandur Lajcsi \u00e9s Maks Kav\u010di\u010d voltak a mesterei. A tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n Muraszombatban telepedik le, a 676 csoport tagja. R\u00f6vid ideig tan\u00edtott, majd a Vestnik hetilap grafikai szerkeszt\u0151je lett. Sz\u00e1mos \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s csoportos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son vett r\u00e9szt.<\/p>\n

Fest\u0151, aki a nemzet sorsk\u00e9rd\u00e9seire keresi a v\u00e1laszt ecsettel, \u00e9letm\u00f3d-v\u00e1ltoztat\u00e1ssal, a kelepc\u00e9kre val\u00f3 figyelmeztet\u00e9ssel az akkor m\u00e9g \u201et\u00e1g volt a vil\u00e1g\u201d perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

Franc Obal m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szerint G\u00f6nt\u00e9r korai k\u00e9pei a pop-art ikonogr\u00e1fia jegyeit hordozz\u00e1k magukon. A pontos, n\u00e9hol tal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is merev rajzszer\u0171s\u00e9g, a \u201ek\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rgyak \u00e9s t\u00e9rbeli form\u00e1ci\u00f3k t\u00e9rbeli modul\u00e1l\u00e1s\u00e1val id\u0151nk\u00e9nt a fest\u0151i illuzionizmus t\u00e1j\u00e9k\u00e1n tal\u00e1lja mag\u00e1t. E korai szakaszban a nagym\u00e9ret\u0171 m\u0171r\u00f3zs\u00e1k fest\u00e9s\u00e9vel a vil\u00e1gban eluralkod\u00f3, a term\u00e9szet k\u00e1r\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fejl\u0151d\u00e9sr\u0151l mond \u00edt\u00e9letet.<\/p>\n

A 80-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n \u00e9rik be igaz\u00e1n m\u0171v\u00e9szete, amikor Ivan Zelko muravid\u00e9ki topogr\u00e1fi\u00e1ja nyom\u00e1n, Milan Vinceti\u010d k\u00f6lt\u0151vel val\u00f3 term\u00e9keny egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se folyt\u00e1n let\u0171nt vil\u00e1gok, elpusztult muravid\u00e9ki telep\u00fcl\u00e9sek n\u00e9p\u00e9t gy\u00e1szolja. A k\u00f6zel f\u00e9lsz\u00e1z, az absztrakttal kac\u00e9rkod\u00f3 alkot\u00e1s, a t\u00e1rgyi vil\u00e1g k\u00f6rvonalai a temperamentumos ecsetvon\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben titokzatos, egy\u00fattal jelk\u00e9pes jelent\u00e9st kapnak.<\/p>\n

Sz\u00e1mos k\u00e9p\u00e9n, rajz\u00e1n t\u00e1junk madar\u00e1t, az \u00f6r\u00f6k visszat\u00e9r\u0151t, a g\u00f3ly\u00e1t festi figyelmeztetve azokra az \u00f6kol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1kra, amelyek e kedves madarat - megfosztva \u00e9letter\u00e9t\u0151l - sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k a vid\u00e9kr\u0151l.<\/p>\n

Kosty\u00e1l L\u00e1szl\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a \u201efilozofikus sz\u00fcrrealizmus\u201d meghat\u00e1roz\u00e1ssal illeti, tulajdonk\u00e9ppen ezek az elejtett, sok esetben szimbolikus t\u00e1rgyak k\u00e9pezik a k\u00e9pmez\u0151 jel- \u00e9s jelk\u00e9prendszer\u00e9t, \u201eszellemi-lelki\u201d tartom\u00e1ny\u00e1t\u2026<\/p>\n

- \u201eA teljes k\u00e9pi absztrakci\u00f3t \u00e9n sohasem tudtam megszokni, mindig adtam n\u00e9h\u00e1ny fog\u00f3dz\u00f3t a befogad\u00f3nak, jelen esetben t\u00e1rlatl\u00e1togat\u00f3nak, hogy r\u00e1 tudjon hangol\u00f3dni a k\u00e9p szituat\u00edv \u00e9s hangulati kisug\u00e1rz\u00e1s\u00e1ra. A s\u00e1m\u00e1ndob, az urga, a jurta, a s\u00e1m\u00e1ni vil\u00e1g \u00e1ldozati elemeit az Aj\u00e1nd\u00e9kok<\/em> ciklusban vettem a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u201ekutat\u00e1s\u201d g\u00f3rcs\u00f6ve al\u00e1. A s\u00e1m\u00e1ni hitvil\u00e1g szertart\u00e1sait pedig a S\u00e1m\u00e1nb\u00e1l<\/em>, A t\u0171z f\u00f6lavat\u00e1sa<\/em>, a Pog\u00e1ny szertart\u00e1s<\/em> stb. k\u00e9peimen lehet megtapasztalni, saj\u00e1tos sz\u00edn-, \u201e\u00edz- \u00e9s illatvil\u00e1ggal\u201d k\u00f6r\u00edtve, hiszen a k\u00f6zpontban az \u0151selemk\u00e9nt is emlegetett t\u0171z \u00e1ll.\u201d - olvashat\u00f3 egyik \u00f6njellemz\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

Azt hiszem, a honkeres\u00e9s, annak megtal\u00e1l\u00e1sa, a v\u00e1ndorl\u00e1sok ut\u00e1ni leteleped\u00e9s k\u00e9pi megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r a 90-es \u00e9vek elej\u00e9n tesz utal\u00e1sszer\u0171 gesztust G\u00f6nt\u00e9r. A hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kritika (J. Bala\u017eic, F. Obal, R. Inhof) kezdetben \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1llt G\u00f6nt\u00e9r puszt\u00e1i, m\u00e1s \u00e1zsiai t\u00e1jai \u00e9s a hagyom\u00e1nyosan ember n\u00e9lk\u00fcli k\u00e9peinek siv\u00e1rs\u00e1ga el\u0151tt. Csak k\u00e9s\u0151bb d\u00f6bbentek r\u00e1, hogy nem is a t\u00e1j, hanem az \u201eelveszett id\u0151\u201d keres\u00e9se \u00e1ll mondanival\u00f3j\u00e1nak a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban. Az \u0150sberep\u00fcl\u00e9s<\/em> \u00e9s a Berep\u00fcl\u00e9s<\/em> pedig a vil\u00e1gba vetetts\u00e9get jelk\u00e9pezi, visszany\u00falva eg\u00e9szen az \u0151sid\u0151kh\u00f6z.<\/p>\n

\u201eEg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9ve G\u00f6nt\u00e9r m\u0171v\u00e9szete a Puszt\u00e1ba val\u00f3 beavat\u00f3 utaz\u00e1sok albuma, mely ontol\u00f3giai szempontb\u00f3l sem topogr\u00e1fiailag, sem id\u0151ben nem azonos\u00edthat\u00f3 be\u201d. (R. Inhof) G\u00f6nt\u00e9r fest\u00e9szete ez\u00e1ltal saj\u00e1t hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9ben marad, saj\u00e1t \u201ekertj\u00e9nek\u201d, birtok\u00e1nak tekinthet\u0151, enn\u00e9l t\u00f6bbre nem v\u00e1llalkozik. M\u00e1sik kritikusa szerint: a vil\u00e1g, melynek vannak asszociat\u00edv f\u00f6ldrajzi meghat\u00e1roz\u00f3i G\u00f6nt\u00e9r m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, mitikusk\u00e9nt jelentkezik, az is mondhatn\u00e1nk a t\u00f6rt\u00e9nelemt\u0151l terhesek, m\u00e9g akkor is, ha felismerj\u00fck a \u201es\u00edks\u00e1gok\u201d jelk\u00e9peit. (J. Bala\u017eic)<\/p>\n

Kosty\u00e1l L\u00e1szl\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz fogalmazta meg legtiszt\u00e1bban: \u201e\u00c1zsia \u2013 Eur\u00f3pa, v\u00e1ndorl\u00e1s \u2013 leteleped\u00e9s, s\u00e1m\u00e1nizmus \u2013 kereszt\u00e9nys\u00e9g, hit \u2013 hitetlens\u00e9g\u2026 M\u0171vein egy archeol\u00f3gus \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9vel v\u00e1ltogatja a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151s\u00edkokat, vallja, hogy a m\u00falt \u00e9s a jelen szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll egym\u00e1ssal\u2026 G\u00f6nt\u00e9r Endre nem szeret elvarratlan sz\u00e1lakat hagyni. Egy\u2013egy ciklus\u00e1val az adott gondolatk\u00f6rt v\u00e9gigj\u00e1rja, \u00e9s a saj\u00e1t mag\u00e1nak feltett k\u00e9rd\u00e9seket megv\u00e1laszolja. \u00c9rtelmis\u00e9gi felel\u0151ss\u00e9gtudat\u00e1val olyan p\u00e9ld\u00e1t mutat a k\u00e9pei el\u0151tt meg\u00e1ll\u00f3nak, amely mindig hitelesnek, \u00e9s ez\u00e9rt k\u00f6vet\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3nak t\u0171nik\u201d.<\/p>\n<\/div><\/div>

Forr\u00e1s:<\/p>\n

\n
Endre G\u00f6nt\u00e9r: slike, risbe (1974\u22121999). Podjetje za informiranje\u2212Galerija\u2212Galerija, Muraszombat\u2013Lendva, 1999.<\/li>\n
Endre G\u00f6nt\u00e9r<\/em>. Gal\u00e9ria-M\u00fazeum, Lendva, 2009.<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>