<\/div><\/div><\/div><\/div>

Als\u00f3lakosban sz\u00fcletett. Els\u0151 nagy \u00e9lm\u00e9nye volt a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni szeg\u00e9ny vil\u00e1g meg\u00e9l\u00e9se, ahogy \u0151 fogalmaz: a \u201ejegyes vil\u00e1g\u00e9\u201d. \u00c1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ba sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ban j\u00e1rt, majd 1963-ban elv\u00e9gezte a muraszombati tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151t. A goricsk\u00f3i Domonkosf\u00e1n tan\u00edtott 1970-ig. K\u00e9s\u0151bb a maribori pedag\u00f3giai f\u0151iskol\u00e1n, majd pedig Szombathelyen tan\u00e1ri oklevelet szerez. 1970-ben Lendv\u00e1ra ker\u00fcl, a N\u00e9p\u00fajs\u00e1g munkat\u00e1rsa, 1971-t\u0151l az \u00e9vente megjelen\u0151 Napt\u00e1r szerkeszt\u0151je. K\u00f6zben a Lendvai F\u00fczetek - Lendavski zvezki id\u0151szakos, k\u00e9tnyelv\u0171 kiadv\u00e1ny t\u00f6bb sz\u00e1m\u00e1t is szerkeszti. 1992-t\u0151l hal\u00e1l\u00e1ig a Szlov\u00e9n T\u00e9v\u00e9 Lendvai St\u00fadi\u00f3j\u00e1nak vezet\u0151je, igazgat\u00f3ja.\n\nA szlov\u00e9niai magyar irodalom legeredetibb, legt\u00f6bbet ford\u00edtott szerz\u0151je. Els\u0151sorban k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt tartjuk sz\u00e1mon, b\u00e1r kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti, szerkeszt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9ge ugyan\u00fagy jelent\u0151s. A Tavaszv\u00e1r\u00e1s-nemzed\u00e9k legfiatalabb tagja, aki nem csak saj\u00e1tos hangj\u00e1val, a modern formateremt\u00e9s \u00e9s az avantg\u00e1rd fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt a vershez, ezt pr\u00f3b\u00e1lja \u00f6tv\u00f6zni a hagyom\u00e1nyos mondanival\u00f3val. Ihletett k\u00f6lt\u0151 (Pomog\u00e1ts B.), m\u00e1sok a minimalista l\u00edra k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt tekintettek r\u00e1 (Fekete J. J.), illetve a t\u00f6red\u00e9kes sz\u00f6vegszervez\u00e9s p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt hivatkoztak k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9re. (Gyur\u00e1cz F.) Kritikusai a korszer\u0171 formajegyek mellett a min\u0151s\u00e9gi \u00e1lland\u00f3s\u00e1got emelik ki, b\u00e1r a haikuk \u00e9s a bet\u0171versek mellett egy\u00e9b formai \u00fajdons\u00e1ggal is szolg\u00e1l. Ennek ellen\u00e9re nem tagadta meg a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetet \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi hagyom\u00e1nyt, magyar\u00e1n a z\u00e1rt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g f\u00e9ltve \u0151rz\u00f6tt \u00e9rt\u00e9keihez ny\u00falt vissza. \u201eSz\u00fanyogh S\u00e1ndor ugyanis csak formakult\u00far\u00e1j\u00e1val volt modern k\u00f6lt\u0151, vil\u00e1gszeml\u00e9let\u00e9ben \u00e9s l\u00e9t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben Berzsenyi m\u00f3dra klasszikus volt\u201d \u2013 \u00edrja M\u00e1k Ferenc kritikai sz\u00e1mvet\u00e9s\u00e9ben.\n\nKorai hal\u00e1la megg\u00e1tolta abban, hogy a t\u00f6red\u00e9kes, de mindig izgalmas szerelmi-szoci\u00e1lis-k\u00f6z\u00e9leti, valamint a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1gtalans\u00e1gokat gyakran \u00f6nir\u00f3ni\u00e1val \u00e9s mar\u00f3 g\u00fannyal \u00e1br\u00e1zol\u00f3 t\u00e9m\u00e1kat hosszabb l\u00e9legzet\u0171 po\u00e9m\u00e1ban r\u00f6gz\u00edtse. Ennek egyik sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja a Rend\u00fcletlen\u00fcl<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00f6bbr\u00e9szes vers, melyben a magyars\u00e1g sorsk\u00e9rd\u00e9seit az eur\u00f3pai gondolattal t\u00e1rs\u00edtja, negat\u00edv t\u00fckr\u00f6t tartva az \u00f6reg kontinens kult\u00far\u00e1ja el\u00e9.\n\nA v\u00e1teszi szerepet (F\u00e1klyaviv\u0151k voltunk<\/em>) azonban nem minden vers\u00e9ben v\u00e1llalja fel, ink\u00e1bb ir\u00f3ni\u00e1val szeml\u00e9li a modern vil\u00e1g f\u00e1ra\u00f3inak \u00fcgyetlenked\u00e9seit, a kiskir\u00e1lyok \u00fcgyk\u00f6d\u00e9seit, a kakaskod\u00e1st \u00e9s a talpnyal\u00e1st. \u201eA k\u00f6lt\u0151t\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtja meg Fekete J. J\u00f3zsef \u2013 \u201eazonban m\u00e9gsem a j\u00f6v\u0151 f\u00e9lelmetes k\u00e9pei riasztj\u00e1k, hanem a megv\u00e1ltoztathatatlan jelen (k\u00e9pe), az elgerinctelened\u00e9s, mindennapi poltronizmus, vagy nagyobb t\u00e1vlatb\u00f3l szeml\u00e9lve, a t\u00e1rsadalom \u00fajb\u00f3li oszt\u00e1lyr\u00e9tegz\u0151d\u00e9se\u2026\u201d.\n\nP\u00e9ntek Imre p\u00e1lyat\u00e1rs is hasonl\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyt fogalmaz meg az e t\u00e9m\u00e1ban \u00edrt versek kapcs\u00e1n, amelyek t\u00fals\u00falyban vannak, s mindig \u00faj elemekkel b\u0151v\u00fclnek: \u201eA civiliz\u00e1ci\u00f3s tartalmak elutas\u00edt\u00e1sa, a hum\u00e1nus \u00e9rt\u00e9kek melletti ki\u00e1ll\u00e1s mindenk\u00e9ppen k\u00f6lt\u0151i \u201eagit\u00e1ci\u00f3\u201d egy tisztess\u00e9gesebb, romlatlan vil\u00e1g mellett\u201d. A szalm\u00e1val bor\u00edtott, \u201esz\u00e9l t\u00e9pte\u201d, \u201ekontyos\u201d pince l\u00e1tv\u00e1nya elborzasztja: \u201eminden, minden \/ a m\u00falt \u00fatj\u00e1ba \u00e1ll\u201d \u2013 vonja le a szomor\u00fa tanuls\u00e1got (R\u00e9gi dal<\/em>). M\u00e1shol ism\u00e9t apokaliptikus k\u00e9pekkel festi a k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit, a vegyszerekkel \u00e9s rovar\u00f6l\u0151kkel\/gyomirt\u00f3kkal t\u00f6nkretett term\u00e9szetet: \u201eA foly\u00f3 medr\u00e9ben \u00fcres dobozsereg\u2026 \/ D\u00f6gl\u00f6tt halak ikr\u00e1i \u00faj \u00e9letre k\u00e9szen \/ \u00fasznak a Mura fel\u00e9.\u201d (Helyzetk\u00e9p<\/em>)\n\nEls\u0151 k\u00f6nyv\u00e9ben, a Halicanumi \u00fczenet<\/em>ben (1975), majd a harmadik, H\u00f3v\u00e1gy<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben (1985) is nagy szerep jut a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9snek, amelyekb\u0151l az eur\u00f3pai, klasszikus hagyom\u00e1nyokt\u00f3l t\u00e1vol es\u0151, jap\u00e1n-k\u00ednai gy\u00f6ker\u0171 haikuk sem hi\u00e1nyozhatnak.\n\nK\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek m\u00e1sik kiapadhatatlan forr\u00e1sa a szerelmi \u00e9lm\u00e9ny, b\u00e1r egyik kritikusa szerint (Fekete J. J. ) ebben a legkev\u00e9sb\u00e9 sikeres. Ezekre, f\u0151leg k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek korai szakasz\u00e1ban \u2013 ahogy Bori Imre a jugoszl\u00e1viai magyar irodalomr\u00f3l \u00edrott szint\u00e9zis\u00e9ben meg\u00e1llap\u00edtja \u2013 a \u201eromantikus lobog\u00e1s\u201d a jellemz\u0151. A felemel\u0151, tiszta \u00e9rz\u00e9s azonban gyakran \u00f6lt n\u00e1la a t\u00e9m\u00e1t\u00f3l idegen alakzatot, sz\u00edn\u00e1rnyalatot: az \u00e9rzelmi teljess\u00e9g hol igazi n\u00e1ssz\u00e1, hol pedig gy\u00e1ssz\u00e1 fajul (Vir\u00e1g\u00e9nek<\/em>).\n\n \n\nK\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00e9vtizednyi szerkeszt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek egyik legfigyelemrem\u00e9lt\u00f3bb teljes\u00edtm\u00e9nye a Napt\u00e1r<\/em>, mely az almanach-jelleget elvesz\u00edtve, lassan a tudom\u00e1nyos \u00e9let enciklop\u00e9di\u00e1ja, a muravid\u00e9ki magyar irodalom alkot\u00f3inak nemzed\u00e9keket \u00e1tfog\u00f3 antol\u00f3gi\u00e1ja. A 80-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l hal\u00e1l\u00e1ig a Murat\u00e1<\/em>j oszlopos tagj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. F\u00e1radhatatlan irodalomszervez\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9s szerte\u00e1gaz\u00f3 kapcsolatait felhaszn\u00e1lva, a hat\u00e1ron t\u00fali k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek irodalm\u00e1nak hazai recepci\u00f3j\u00e1t els\u0151k\u00e9nt s\u00fcrgette.\n\nM\u0171vei: Halic\u00e1numi \u00fczenet (versek, 1975); Naj-Leg (versek-ford\u00edt\u00e1sok, Ernest Ru\u017ei\u010dcsal, Muraszombat, 1977), H\u00f3v\u00e1gy (versek, Muraszombat, 1985), Vir\u00e1gk\u00f6sz\u00f6nt\u0151 (gyermekversek, Muraszombat, 1987); Halicanumi rapsz\u00f3dia (v\u00e1logatott versek, \u00dajvid\u00e9k\u2013Lendva, 1991); Visszaj\u00f6v\u00f6k (\u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt versek, Lendva, 2007). Muravid\u00e9ki kincsesl\u00e1da (gyermekj\u00e1t\u00e9kok-n\u00e9pmes\u00e9k, Lendva, 1997); \u00dcdv\u00f6zlet Als\u00f3lendv\u00e1r\u00f3l, (k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6vegek, Lendva, 1997).\n<\/div><\/div>
M\u0171vei:<\/p>\n
\n
Sz\u00fanyogh S\u00e1ndor: Halic\u00e1numi \u00fczenet<\/em>. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1975.<\/li>\n
Sz\u00fanyogh S\u00e1ndor: Naj-Leg<\/em>. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1977.<\/li>\n
Sz\u00fanyogh S\u00e1ndor: H\u00f3v\u00e1gy<\/em>. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1985.<\/li>\n
Sz\u00fanyogh S\u00e1ndor: Vir\u00e1gk\u00f6sz\u00f6nt\u0151<\/em>. Pomurska zalo\u017eba, Muraszombat, 1987.<\/li>\n
Sz\u00fanyogh S\u00e1ndor: Halicanumi rapsz\u00f3dia<\/em>. Forum, \u00dajvid\u00e9k, 1991.<\/li>\n
Sz\u00fanyogh S\u00e1ndor: Visszaj\u00f6v\u00f6k<\/em>. Magyar Nemzetis\u00e9gi M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet, Lendva, 2007.<\/li>\n
Sz\u00fanyogh S\u00e1ndor: Muravid\u00e9ki kincsesl\u00e1da<\/em>. Magyar Nemzetis\u00e9gi M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet, Lendva, 1997.<\/li>\n
Sz\u00fanyogh S\u00e1ndor: \u00dcdv\u00f6zlet Als\u00f3lendv\u00e1r\u00f3l<\/em>. Lendva K\u00f6zs\u00e9g, Lendva, 1997.<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>