<\/div><\/div><\/div><\/div>

A Lendva-vid\u00e9ki k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet 20. sz\u00e1zadi nyit\u00e1nya Zala Gy\u00f6rgy szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151, aki 1858-ban l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got a t\u00f6rt\u00e9nelmi Als\u00f3lendv\u00e1n. Iskol\u00e1it B\u00e9csben \u00e9s M\u00fcnchenben v\u00e9gezte. 1884-ben visszat\u00e9rt Magyarorsz\u00e1gra, s ekkor kezd\u0151d\u00f6tt az a sikerekkel teli, de hull\u00e1mv\u00f6lgyekt\u0151l \u00e9s mell\u0151z\u00e9sekt\u0151l sem mentes p\u00e1lya, mely szinte egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 a magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben, illetve t\u00f6rt\u00e9nelmi szobr\u00e1szatban. \u00c9lete v\u00e9ge fel\u00e9 el\u0151bb m\u0171term\u00e9t, majd Damjanich utcai lak\u00e1s\u00e1t kellett eladnia, 1937-ben szanat\u00f3riumban halt meg szeg\u00e9nyen \u00e9s elhagyatottan.<\/p>

Siker\u00e9nek \u00e9s elismerts\u00e9g\u00e9nek cs\u00facspontja a millennium idej\u00e9re esett. A bronz \u00e9s k\u0151 eml\u00e9km\u0171vekben realiz\u00e1l\u00f3dott t\u00f6rt\u00e9nelmi alakokkal \u00e9s esem\u00e9nyekkel gazdag eredetkultusz \u00e1pol\u00e1sa Zala Gy\u00f6rgynek \u00e9s nemzed\u00e9k\u00e9nek jutott feladatul. K\u00e9s\u0151i monogr\u00e1fusa, Borb\u00e1s Gy\u00f6rgy megjegyzi, tal\u00e1n az\u00f3ta sem \u00e9lt \u00e9s dolgozott egy\u00fctt haz\u00e1nkban olyan n\u00e9pes \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 szobr\u00e1sznemzed\u00e9k, mint a millennium idej\u00e9n, melynek Zala volt a k\u00f6zponti szerepl\u0151je. \u201eSikerekkel, elismer\u00e9sekkel, napf\u00e9nyes cs\u00facsokkal gazdag, \u00e1mde neh\u00e9z, k\u00fczdelmes, indulatos t\u00e1mad\u00e1sokkal, f\u00e1jdalmas b\u00e1nt\u00e1ssal, betegs\u00e9ggel is terhes \u00e9letutat j\u00e1rt be.\u201d \u2013 olvassuk a monogr\u00e1fi\u00e1ban.<\/p>

Csal\u00e1di ind\u00edttat\u00e1sa, neveltet\u00e9se, a sikeres p\u00e1ly\u00e1zatok \u00e9s monument\u00e1lis megb\u00edzat\u00e1sok a hagyom\u00e1nyok szil\u00e1rd, elsz\u00e1nt, buzg\u00f3 v\u00e9delmez\u0151j\u00e9v\u00e9 avatt\u00e1k. A gyermekkor \u00f6ntudatlan perceiben a \u201evizu\u00e1lis szenz\u00e1ci\u00f3kkal\u201d (G\u00e1bor Z.) r\u00f6gz\u00fcl\u0151, genius loci, valamint a d\u00e9lnyugati archet\u00edpus jegyeivel kieg\u00e9sz\u00fcl\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gi \u00e9s m\u0171v\u00e9szi von\u00e1s a lendvai lank\u00e1k \u00e9s grafikai-term\u00e9szeti t\u00e9relemek hat\u00e1sa alatt alakult Zal\u00e1n\u00e1l. Sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9r\u0151l elker\u00fclve is szobrain a nyugtalan megmint\u00e1z\u00e1s \u00e9s a dinamikus elemek t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa, mely szinte \u201esz\u00e9tsz\u00f3rja a t\u00e9rfogat t\u00f6m\u00f6rs\u00e9g\u00e9t\u201d, a \u201efest\u0151i elemek\u201d k\u00e9ts\u00e9gtelen besziv\u00e1rg\u00e1s\u00e1r\u00f3l tan\u00faskodik.<\/p>

A tanul\u00f3\u00e9vek ut\u00e1n is nagy hat\u00e1ssal voltak m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re a francia \u00e9s az it\u00e1liai mesterek m\u0171vei. \u00c9lete v\u00e9g\u00e9ig k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a g\u00f6r\u00f6g klasszikus hagyom\u00e1nyokhoz \u00e9s a renesz\u00e1nsz alkot\u00f3khoz (Michelangelo \u00e9s Donatello).<\/p>

A modern plasztika leegyszer\u0171s\u00edtett tendenci\u00e1ir\u00f3l is saj\u00e1tos v\u00e9lem\u00e9nyt fogalmaz meg: a leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9snek is a tud\u00e1s legyen az alapja, k\u00fcl\u00f6nben csak a tehets\u00e9gtelens\u00e9g leplez\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l, vallotta. Saj\u00e1t t\u00f6rekv\u00e9seinek l\u00e9nyeg\u00e9t az \u00e9rz\u00e9s \u00e9s a gondolat szoborba \u00f6nt\u00e9s\u00e9ben foglalta \u00f6ssze. Els\u0151sorban a der\u0171t kereste, m\u0171v\u00e9szi hitvall\u00e1s\u00e1nak egyik meghat\u00e1roz\u00f3 elem\u00e9v\u00e9 tette.<\/p>

A sikeres hazai bemutatkoz\u00e1s meghozta sz\u00e1m\u00e1ra az els\u0151 elismer\u00e9st, k\u00f6zt\u00e9ri eml\u00e9kszobor elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel is megb\u00edzz\u00e1k.<\/p>

Els\u0151 ezek k\u00f6z\u00fcl az Aradon 1925-ben lebontott, az\u00f3ta \u00fajra\u00e1ll\u00edtott \u00e9s eredeti sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9ben d\u00edszelg\u0151, Aradi v\u00e9rtan\u00fak eml\u00e9km\u0171ve<\/em>, illetve a Szabads\u00e1g-szobor<\/em> volt. Az eml\u00e9km\u0171, melyet az\u00f3ta \u201enemzeti gy\u00e1szunk megvall\u00e1s\u00e1nak, a helyt\u00e1ll\u00e1s \u00e9s a m\u00e1rt\u00edrsors szimb\u00f3lum\u00e1nak a kegyhelyek\u00e9nt\u201d emlegetnek, allegorikus m\u0171, melynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban Hung\u00e1ria alakja \u00e1ll, n\u00e9gy oldal\u00e1ra pedig az \u00c9bred\u0151 Szabads\u00e1g<\/em>, az \u00c1ldozatk\u00e9szs\u00e9g<\/em>, s a Harck\u00e9szs\u00e9g<\/em>, valamint a Haldokl\u00f3 harcos<\/em> figur\u00e1j\u00e1t helyezte a m\u0171v\u00e9sz.<\/p>

Az eml\u00e9km\u0171vet 1889-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, s m\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben megnyerte a Budai V\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3 Honv\u00e9dszobor<\/em>ra ki\u00edrt p\u00e1ly\u00e1zatot is.<\/p>

Fontosabb munk\u00e1i m\u00e9g: Andr\u00e1ssy Gyula gr\u00f3f szarkof\u00e1gja \u00e9s domborm\u0171v\u0171 mellk\u00e9pe, Batthy\u00e1ny Lajosn\u00e9 Andr\u00e1ssy Ilona gr\u00f3fn\u0151, J\u00f3kai M\u00f3r, Kozma Ferenc mellszobra; \u00a0Az \u0151 m\u0171term\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt Andr\u00e1ssy Gyula gr\u00f3f lovas szobra. A nagy millenniumi eml\u00e9km\u0171re 1894-ben kapott megb\u00edz\u00e1st, \u00e9s G\u00e1briel arkangyal szobr\u00e1t, a H\u00e1bor\u00fa \u00e9s B\u00e9ke szoborcsoportot, n\u00e9gy kir\u00e1lyszobrot \u00e9s minden domborm\u0171vet \u0151 mint\u00e1zott meg. A nagyszab\u00e1s\u00fa munk\u00e1latok eg\u00e9szen 1929-ig h\u00faz\u00f3dtak. K\u00f6zben elk\u00e9sz\u00edtette Szegedre De\u00e1k Ferenc szobr\u00e1t, amit 1914-ben \u00e1ll\u00edtottak fel.<\/p><\/div><\/div>

<\/div><\/div>