$\"\"$ Forr\u00e1s: http:\/\/www.celjskozasavski.si\/osebe\/%C5%A1alamon-arpad\/475\/\" \/><\/a>\n\n\n<\/div><\/div><\/div>

A D\u00e9lvid\u00e9ki Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Lexikon a szabadkai tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151ben 1950-ben frissen diplom\u00e1zott Salamon \u00c1rp\u00e1d p\u00e1lyakezd\u0151t, a hodosi, a muraszombati \u00e9s a lendvai iskol\u00e1k rajz \u00e9s technika tant\u00e1rgyak tan\u00edt\u00f3j\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb a Ljubljanai K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia diplom\u00e1s\u00e1t (1954), tan\u00e1r\u00e1t els\u0151sorban pedag\u00f3giai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt szerepelteti c\u00edmszav\u00e1ban. S b\u00e1r a Muravid\u00e9kr\u0151l, ahonnan \u00fajszer\u0171 pedag\u00f3giai-didaktikai elk\u00e9pzel\u00e9sei\u00e9rt, a sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s \u00e9s a b\u00e1bj\u00e1t\u00e9k, valamint a t\u00e1boroz\u00e1s (cserk\u00e9szek) \u201eforradalmas\u00edt\u00e1sa\u201d ut\u00e1n kor\u00e1n el kellett mennie, munk\u00e1ss\u00e1ga az akad\u00e9mi\u00e1t v\u00e9gzett tan\u00edtv\u00e1nyokban \u00e9s k\u00f6vet\u0151iben m\u00e9ly nyomot hagyott.<\/p>\n

Az eml\u00edtett lexikon k\u00f6zl\u00e9se szerint term\u00e9szetesen Salamon alkot\u00f3m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t is jelent\u0151snek nevezi, hiszen Bo\u017eidar Jakac tan\u00edtv\u00e1nya szinte mindegyik grafikai technik\u00e1val, legf\u0151k\u00e9ppen a lin\u00f3- \u00e9s fametszettel, pusztat\u0171vel \u00e9s r\u00e9zkarccal is dolgozik. Leegyszer\u0171s\u00edtett form\u00e1it, komoly \u00e9s apr\u00f3l\u00e9kos kidolgozott portr\u00e9it \u2013 a metszetk\u00e9sz\u00edt\u00e9s technikai brav\u00farjak\u00e9nt \u2013 ex librisein\u00e9l is mesterien alkalmazza, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetk\u00f6zi t\u00e1rlatokon is rendre megjelenik, legut\u00f3bb egy kanadai, \u00e9s k\u00ednai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Jelenleg Slovenske Konjic\u00e9ben \u00e9l \u00e9s alkot.<\/p>\n

Salamon \u00c1rp\u00e1dot v\u00e1lasztott sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldje, Slovenske Konjice polg\u00e1rmestere, Miran Gorin\u0161ek Arany Lovagi C\u00edmerrel t\u00fcntette ki 2017-ben. Az 1988. \u00e9vi nyugd\u00edjba vonul\u00e1sakor, m\u0171v\u00e9szi-pedag\u00f3giai p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak fontosabb \u00e1llom\u00e1sait is sz\u00e1mba vett\u00e9k, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a velenjei Modelar, modellez\u0151k egyes\u00fclet\u00e9ben kifejtett szakmai-ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt kit\u00fcntet\u00e9st vehetett \u00e1t. 1992-t\u0151l pedig a Konjicei K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclet\u00e9nek vezet\u0151 egy\u00e9nis\u00e9ge, aki f\u0151leg a kism\u00e9ret\u0171 grafika \u00e9s az ex libris ter\u00fclet\u00e9n szerzett az egyes\u00fcletben el\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemeket, s lett a m\u0171faj nemzetk\u00f6zileg is ismert k\u00e9pvisel\u0151je, t\u00f6bb szakmai \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rsas\u00e1g tagja, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a F.I.S.A.E nemzetk\u00f6zi ex libris \u00e9s a K\u00ednai Exlibris Sz\u00f6vets\u00e9g, valamint a Szerb, a Cseh Ex Libris Egyes\u00fclet megbecs\u00fclt tagja, a Szlov\u00e9n Ex Libris Egyes\u00fclet tiszteletbeli, a budapesti KBK Kisgrafikai Bar\u00e1ti K\u00f6r rendes tagja.<\/p>\n

A Szabadkai I. Nemzetk\u00f6zi Ex libris ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u0151d\u00edj\u00e1t ki\u00e9rdemelve, 2016-ban a N\u00e9pk\u00f6r MMK egy nagyszab\u00e1s\u00fa \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megrendez\u00e9s\u00e9re jogos\u00edtotta fel az id\u00e9n 87. \u00e9let\u00e9v\u00e9be l\u00e9p\u0151 szabadkai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 fest\u0151-grafikust. Neve azonban 60 \u00e9v kihagy\u00e1s ut\u00e1n is ismer\u0151sen cseng tan\u00edtv\u00e1nyai \u00e9s tisztel\u0151i el\u0151tt Lendv\u00e1n \u00e9s a Muravid\u00e9ken, ahol a szabadkai tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n els\u0151 munkahely\u00e9t, a hodosi iskol\u00e1ban tal\u00e1lta meg az 50-es \u00e9vek elej\u00e9n. K\u00e9s\u0151bb a lendvai algimn\u00e1ziumban a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti tant\u00e1rgyakat is oktathatta, a nagyszer\u0171 pedag\u00f3gus, nyitotts\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s sz\u00f3kimond\u00e1s\u00e1r\u00f3l ismert tan\u00e1r olyan m\u0171v\u00e9szeket ind\u00edtott \u00fatj\u00e1ra, mint G\u00e1lics Istv\u00e1n. De Per\u0161\u00e1\u00e9kat, J\u00e1nost \u00e9s Istv\u00e1nt \u00e9s Sz\u00fanyogh S\u00e1ndort is tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak tekintette. A k\u00e9zm\u0171ves tev\u00e9kenys\u00e9gek\u00e9rt rajong\u00f3 Urisk Erzs\u00e9betet, a b\u00e1bj\u00e1t\u00e9k \u00e9s a b\u00e1buk ir\u00e1nti szeretet\u00e9t m\u00e1ig \u0151rzi az iskola pinc\u00e9j\u00e9ben berendezett T\u00e1boroz\u00f3k B\u00e1bsz\u00ednh\u00e1za, melynek hagyom\u00e1nyait a lendvai Pupilla (\u0160inko Sabina) \u00e9s m\u00e1s, a lendvai gyermek- \u00e9s b\u00e1bsz\u00ednh\u00e1zi hagyom\u00e1nyokra \u00e9p\u00edt\u0151 Ku-Kuc (Mi\u0161a Geri\u010d \u00e9s Ur\u0161ka Ra\u0161\u010dan) viszi tov\u00e1bb.<\/p>\n

Egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak sz\u00e1ma 220, csoportos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son pedig 18 orsz\u00e1g k\u00f6zel 300 v\u00e1ros\u00e1ban szerepelt grafik\u00e1kkal, metszetekkel.<\/p>\n

Friss diplom\u00e1sk\u00e9nt a rajztan\u00edt\u00e1sban, f\u0151leg az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s gyerekek sz\u00e1m\u00e1ra, \u00fajfajta pedag\u00f3gi\u00e1t vezetett be, amit a tan\u00edt\u00f3knak szervezett m\u0171helymunk\u00e1k keret\u00e9ben szerveztek meg a szaktan\u00e1csad\u00f3 szolg\u00e1lat (Horv\u00e1t B\u00e9la) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. Ennek keret\u00e9ben a rajzszakos koll\u00e9g\u00e1k megismerkedhettek a grafika alapjaival, a metszetek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a nyomatk\u00e9sz\u00edt\u00e9s technik\u00e1ival. Ilyen m\u0171helyek m\u0171k\u00f6dtek a G. petrovci, a \u0161alovci, a muraszombati, a beltinci, a lendvai, a ti\u0161inai \u00e9s m\u00e1s k\u00f6zponti iskol\u00e1kban. Ennek a kezdem\u00e9nyez\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Muravid\u00e9ken a rajztan\u00edt\u00e1s nagy v\u00e1ltoz\u00e1son ment kereszt\u00fcl.<\/p>\n<\/div><\/div>

Forr\u00e1s:<\/p>\n