<\/div><\/div><\/div><\/div>

Lendv\u00e1n sz\u00fcletett 1960-ban, ahol az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1t is v\u00e9gezte. A muraszombati gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett, majd felv\u00e9telt nyert a ljubljanai sz\u00ednm\u0171v\u00e9szetei f\u0151iskol\u00e1ra (AGRFT). Mentorai, Mile Korun \u00e9s Kristijan Muck seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sikeresen kapcsol\u00f3dott be a f\u0151v\u00e1ros sz\u00ednh\u00e1zi k\u00f6zeg\u00e9be, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en f\u0151iskol\u00e1sk\u00e9nt k\u00e9t szerepet is kapott a ljubljanai ifj\u00fas\u00e1gi sz\u00ednh\u00e1zban (Mladinsko gledali\u0161\u010de) : \u00a0D.Ki\u0161: Missa in a minor ( Ljubi\u0161a Risti\u0107 rendez\u00e9s\u00e9ben) \u00e9s \u00a0Makarovi\u010d-Rocco: Smrad operi (B\u0171zoper\u00e1k, Du\u0161an Jovanovi\u0107 rendez\u0151vel).<\/p>\n

1984-ben friss diplom\u00e1sk\u00e9nt a maribori Szlov\u00e9n Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban, a Dram\u00e1ban\u00a0 helyezkedett el, amelyet az\u00f3ta sem hagyott el. A maribori k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek \u00fajdons\u00fclt sz\u00ednh\u00e1zi tagk\u00e9nt Marinkovi\u0107 Glorija c\u00edmszerep\u00e9ben, Branko Gomba\u010d rendez\u0151vel az 1983\/84-es \u00e9vadban mutatkozott be.<\/p>\n

1986-ban a budapesti sz\u00edni akad\u00e9mi\u00e1n posztgradu\u00e1lis k\u00e9pz\u00e9sen vett r\u00e9szt, sz\u00ednpadi besz\u00e9det hallgatott.<\/p>\n

A hazai sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9letben mintegy 70 bemutatott darabban v\u00e1llalt szerepet, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t sz\u00e1mos d\u00edjjal jutalmazt\u00e1k.<\/p>\n

Vend\u00e9gm\u0171v\u00e9szk\u00e9nt a Matja\u017e Latin rendezte \u0160punk pogumban (Narodni dom, Maribor), 2000-ben pedig a Maribori B\u00e1bsz\u00ednh\u00e1zban az Bina \u0160tampe \u017dmavc: Ernica Gosenic\u00e1j\u00e1ban j\u00e1tszott Matija Mil\u010dinski rendez\u00e9s\u00e9ben. T\u00f6bb eg\u00e9sz est\u00e9t bet\u00f6lt\u0151 mozi- \u00e9s t\u00e9v\u00e9filmben is szerepelt, mint a Kavarna Astorija<\/em>,\u00a0\u0160\u010duke pa ni, \u0161\u010duke pa ne<\/em>,\u00a0Decembrski de\u017e<\/em>,\u00a0Pripovedke iz medenega cvetli\u010dnjaka<\/em>,\u00a0Moj ata socialisti\u010dni kulak<\/em>,\u00a0Barabe<\/em>,\u00a0\u010carobni bo\u017ei\u010d<\/em>\u00a0\u2026<\/p>\n

10 \u00e9vig volt a maribori Dramski studijo (St\u00fadi\u00f3sz\u00ednpad) keret\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 pedag\u00f3giai k\u00e9pz\u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja, melynek sor\u00e1n k\u00e9t rendez\u00e9st is v\u00e1llalt, N.F.Baum: \u00d3z, a nagy var\u00e1zsl\u00f3 c\u00edm\u0171 mes\u00e9j\u00e9nek, illetve az Alan Ford c\u00edm\u0171 szerz\u0151i alkot\u00e1s, k\u00e9preg\u00e9ny sz\u00ednpadi adapt\u00e1ci\u00f3ja, a Grupa TNT k\u00f6r\u00faton (na kri\u017earjenju) <\/em>el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban.<\/em><\/p>\n

A sz\u00edn\u00e9szn\u0151, aki a dr\u00e1mapedag\u00f3gia t\u00e1j\u00e9k\u00e1n is otthonosan mozog, egy vele k\u00e9sz\u00edtett interj\u00faban elmondta: Lendv\u00e1hoz igen szoros sz\u00e1lak f\u0171zik ma is, hiszen a kisv\u00e1ros amat\u0151rsz\u00ednh\u00e1zi k\u00f6zege keltette fel a sz\u00ednh\u00e1z ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t, ma is sz\u00edvesen eml\u00e9kezik vissza a Bagladi H. tan\u00e1rn\u0151 \u00e1ltal sz\u00ednpadra \u00e1ll\u00edtott, J\u00e1nos vit\u00e9z-beli szerep\u00e9re az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1b\u00f3l. Vagy Toplak Ferenc sz\u00edn\u00e9szi t\u00e1rsulat\u00e1ra, a sz\u00edn\u00e9szt\u00e1rsulat tagjaira, \u0160varda Margitra, Szab\u00f3 Ferencre, Toplak Istv\u00e1nra pedig \u00fagy eml\u00e9kezik, mint akik \u201ehivat\u00e1sos sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt is meg\u00e1llt\u00e1k volna a hely\u00fcket\u201d. \u00a0A v\u00e1ros kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9ben pedig minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3lag kit\u00f6r\u00f6lhetetlen nyomot hagytak.<\/em><\/p>\n

A sz\u00ednh\u00e1z ir\u00e1nti szerelme muraszombati gimn\u00e1ziumban csak fokoz\u00f3dott, ahol remek alkot\u00f3i l\u00e9gk\u00f6r uralkodott, Erika Hriber\u0161ek dr\u00e1mai szekci\u00f3j\u00e1nak tagjak\u00e9nt t\u00f6bb darabban is szerepet kapott. Az AGRFT-re val\u00f3 felv\u00e9teln\u00e9l is nagy seg\u00edts\u00e9g\u00e9re volt.\u00a0 \u00a0<\/em><\/p>\n

Irena els\u0151 szerz\u0151d\u00e9sk\u00f6t\u00e9s\u00e9ben is fontos szerepe volt a sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros \u00e9s csal\u00e1dja, valamint Maribor k\u00f6zels\u00e9ge, ami a sz\u00ednh\u00e1zi \u201eotthonoss\u00e1got\u201d is jelentette sz\u00e1m\u00e1ra. Kiv\u00e1l\u00f3 szerepeket k\u00edn\u00e1ltak neki, ugyanakkor az egyetlen sz\u00ednh\u00e1zzal b\u00fcszk\u00e9lked\u0151, az oper\u00e1t a balettal \u00e9s dr\u00e1m\u00e1val kapcsol\u00f3 Dram\u00e1ban mindig is nagy volt a s\u00fcrg\u00e9s\u2013forg\u00e1s.<\/em><\/p>\n

Els\u0151, m\u00e9g a sz\u00edn\u00e9szk\u00e9pz\u0151 alatti szerep\u00e9re az Ifj\u00fas\u00e1gi Sz\u00ednh\u00e1zban (Mladinsko gledali\u0161\u010de) is sz\u00edvesen eml\u00e9kezik vissza, melyet az akkori szerb szt\u00e1rrendez\u0151, Ljubi\u0161a Risti\u0107 rendezett, s melybe egy balalajka \u00e9s a magyar nyelvtud\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt be. A Missa in a-minor kultikus darabb\u00e1 v\u00e1lt, az eur\u00f3pai sz\u00ednpadokat is megj\u00e1rt darab t\u00f6bb fesztiv\u00e1ld\u00edjat is begy\u0171jt\u00f6tt. Hasonl\u00f3 fogadtat\u00e1sa volt a sz\u00ednh\u00e1z rockoper\u00e1j\u00e1ban ny\u00fajtott alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak is, melyben egy legyecsk\u00e9t kellett j\u00e1tszania, Neca Falk f\u0151l\u00e9gy mellett.<\/em><\/p>\n

Ugyancsak az akad\u00e9miai \u00e9vekhez kapcsolhat\u00f3 \u00a0a Sever-d\u00edj, melyet az O. Wilde (magyar ford\u00edt\u00e1sban: Bunbury \u2013 avagy j\u00f3, (ha Ernst, azaz \u201eszil\u00e1rd\u201d az ember) darabj\u00e1ban ny\u00fajtott alak\u00edt\u00e1s\u00e9rt kapott.\u00a0<\/em><\/p>\n

Anyasz\u00ednh\u00e1z\u00e1hoz val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9se, a b\u00e1bsz\u00ednh\u00e1zi \u00e9s a Narodni domban j\u00e1tszott vend\u00e9g-szerepekkel egy\u00fctt k\u00f6zel 100, azaz k\u00f6zel 2000 el\u0151ad\u00e1s. A legt\u00f6bbsz\u00f6r egy hazai szerz\u0151, Tone Partlji\u010d: \u010caj za dve (K\u00e1v\u00e9 kett\u0151nek) c\u00edm\u0171 darabj\u00e1val szerepelt, 186-szor, de a Fellini\u2013film nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, La strada (Orsz\u00e1g\u00faton) is nagyon a sz\u00edv\u00e9nek cs\u00fccske mind a mai napig, Bojan Labovi\u010d rendez\u00e9s\u00e9ben. De Drago Jan\u010dar: Nagy brili\u00e1ns kering\u0151je, a Goga v\u00e1roska adapt\u00e1l\u00f3j\u00e1nak, D.Z. Fray-nek a po\u00e9tik\u00e1ja, de az \u00c1llatfarm \u00e9s a V\u00e1gyak villamosa szerepei is m\u00e9ly nyomokat hagytak a sz\u00edn\u00e9szn\u0151ben.<\/em><\/p>\n

Legnagyobb sikerei, b\u00e1r a sz\u00ednh\u00e1zban \u201esenkinek sem vagyok m\u00fazs\u00e1ja\u201d, az \u201eakad\u00e9miai\u201d p\u00e1lyat\u00e1rs, dramaturg \u00e9s dr\u00e1ma\u00edr\u00f3, Vili Ravnjak-hoz k\u00f6tik, akivel hasonl\u00f3 sz\u00ednh\u00e1zi elk\u00e9pzel\u00e9sei vannak.<\/em><\/p>\n

A St\u00fadi\u00f3sz\u00ednh\u00e1z alap\u00edt\u00e1s\u00e1t is Ravnjakkal egy\u00fctt kezdt\u00e9k, amelynek Ir\u00e9n el\u0151ad\u00f3ja volt, s amely a ljubljanai AGRFT kicsiben, a szakos\u00edt\u00e1ssal \u00e9s az elm\u00e9leti r\u00e9sszel.<\/em><\/p>\n

A sz\u00ednh\u00e1z mellett a legt\u00f6bb idej\u00e9t csal\u00e1dj\u00e1val, h\u00e1rom l\u00e1ny\u00e1val \u00e9s f\u00e9rj\u00e9vel t\u00f6lti, \u00edgy az id\u0151ig\u00e9nyes telev\u00edzi\u00f3z\u00e1sra \u00e9s filmre nincs ideje, b\u00e1r a m\u0171fajt nagyon szereti.\u00a0<\/em><\/p>\n<\/div><\/div>

D\u00edjai, kit\u00fcntet\u00e9sei:\n
\n
A\u202fLjudo\u017eerci\u202f(Emberev\u0151k)\u202fsz\u00ednpadra \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt\u202fBor\u0161tnik\u202fD\u00edj a\u202fDrama, Maribori Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z kollekt\u00edv\u00e1j\u00e1nak,\u202faz 52.\u202fBor\u0161tnik\u202fSz\u00ednh\u00e1zi Tal\u00e1lkoz\u00f3n, 2017-ben.<\/li>\n
A Dnevi satire\u202fFadila\u202fHad\u017ei\u0107a,\u202fSatiri\u010dko\u202fkazali\u0161te\u202fKerempuh Zagr\u00e1b, k\u00fcl\u00f6n elismer\u00e9se a Ve\u010dno mladi (\u00d6r\u00f6kk\u00e9 fiatalok) szerepl\u0151inek, 2016-ban.<\/li>\n
Glazer\u202fplakett a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n el\u00e9rt eredm\u00e9nyei\u00e9re, 2008-ban.<\/li>\n
Lendva K\u00f6zs\u00e9g Polg\u00e1rmester\u00e9nek Elismer\u00e9se, 2005-ben.<\/li>\n
A Zlata\u202fpali\u010dica fesztiv\u00e1l, GOML Ljubljana,\u202fd\u00edja a Sne\u017ena\u202fkraljica (H\u00f3kir\u00e1lyn\u0151) c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1sban ny\u00fajtott alak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt 2005-ben.<\/li>\n
A\u202fceljei\u202fKom\u00e9dia-napokon, a Mester \u00e9s Margar\u00e9t\u00e1ban ny\u00fajtott alak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt a Nemes kom\u00e9di\u00e1s-d\u00edja (\u017dlahtna\u202fkomedijantka), 1999-ben.<\/li>\n
A Szlov\u00e9n Dr\u00e1ma-m\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclet\u00e9nek (Priznanje\u202fZdru\u017eenja\u202fdramskih\u202fumetnikov\u202fSlovenije)\u202fa m\u0171v\u00e9szi teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9rt d\u00edja 1999-ben.<\/li>\n
Linhart ch\u00e1rt\u00e1ja az amat\u0151r sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9s b\u00e1bsz\u00ednh\u00e1zi ter\u00fcleten v\u00e9gzett pedag\u00f3giai munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt 1191-ben.<\/li>\n
Stane Sever alap\u00edtv\u00e1ny d\u00edja a sz\u00ednh\u00e1zi m\u0171v\u00e9szet di\u00e1kj\u00e1nak legjobb sz\u00edn\u00e9szi alkot\u00e1s\u00e1\u00e9rt, 1983-ban.<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>
Forr\u00e1s:<\/p>\n
\n
Unger, Mira. Ljudje smo zapisani minljivosti\u2026 Lindua, 2010, 4. \u00e9vf.,8. sz. 16\u201322.<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>