$\"\"$ Forr\u00e1s: Ur\u0161ka Lukovnjak\" \/><\/a>\n\n\n<\/div><\/div><\/div>

Ptujban sz\u00fcletett 1954-ben, nemzetis\u00e9gileg vegyes csal\u00e1dban, montenegr\u00f3i ap\u00e1t\u00f3l \u00e9s isztriai szlov\u00e9n any\u00e1t\u00f3l. A Ljubljanai Filoz\u00f3fiai Egyetemen francia \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 irodalomt\u00f6rt\u00e9net (komparatisztika) szakon v\u00e9gzett, majd tan\u00e1rk\u00e9nt helyezkedett el. Els\u0151 g\u00f6r\u00f6g irodalmi ford\u00edt\u00e1sk\u00f6tete \u201eOtok v luninem popku\u201d (Sziget a hold k\u00f6ld\u00f6k\u00e9n) c\u00edmmel a Pomurska zalo\u017eba k\u00f6nyvkiad\u00f3n\u00e1l jelent meg 1986-ban, melyet \u00fajg\u00f6r\u00f6gb\u0151l ford\u00edtott. A 2000-es \u00e9vet a 20. sz\u00e1zadi g\u00f6r\u00f6g irodalom antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val kezdte, ennek folytat\u00e1sak\u00e9nt a \u201eLu\u010di na odprtem morju\u201d (F\u00e9nyek a ny\u00edlt tengeren) pr\u00f3zak\u00f6tettel jelentkezett, mely\u00e9rt 2004-ben Ath\u00e9nban elnyerte a G\u00f6r\u00f6g K\u00f6nyvford\u00edt\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek d\u00edj\u00e1t. A Szlov\u00e9n Nagylexikon sz\u00e1m\u00e1ra ford\u00edt\u00f3k\u00e9nt 100 k\u00f6lt\u0151, ford\u00edt\u00f3, essz\u00e9ista \u00e9s dr\u00e1ma\u00edr\u00f3 c\u00edm- \u00e9s sz\u00e1madatait szolg\u00e1ltatta. A g\u00f6r\u00f6g irodalom sz\u00e1mos alkot\u00f3j\u00e1nak m\u0171vei mellett (H. Hristopulos: Manik\u0171r, A. Straikosa: vesz\u00e9lyes f\u0151z\u0151cske, E. Trivizas: A zsugori, ki a p\u00e9nzt\u00e1rban b\u00fajt meg stb.) a horv\u00e1t (D. Ugr\u0161i\u0107: A f\u00e1jdalom miniszt\u00e9riuma), a maced\u00f3n (K. Kolbe: H\u00f3 Casablanc\u00e1ban) kort\u00e1rs irodalmi alkot\u00e1sait is leford\u00edtotta. K\u00e9s\u0151bb szerbb\u0151l francia \u00e9s olasz nyelv\u0171 ford\u00edt\u00e1sokat is k\u00f6z\u00f6lt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 foly\u00f3iratokban.A 90-es \u00e9vekben \u00e9nekesk\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1lkozott, a n\u00e9pzene \u00e9s a megzen\u00e9s\u00edtett versek k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k le figyelm\u00e9t. Zenei \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1t \u00f6lel fel, a szlov\u00e9n n\u00e9pzene mellett az egykori f\u00f6derat\u00edv k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gok, valamint a kelet-mediterr\u00e1n vid\u00e9k, D\u00e9l-Eur\u00f3pa \u00e9s a szef\u00e1rd zsid\u00f3k zenei \u00e1tk\u00f6lt\u00e9seit foglalja mag\u00e1ba. Zenei \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00e9nek-zenei tehets\u00e9g\u00e9t t\u00f6bb \u00f6n\u00e1ll\u00f3 hanghordoz\u00f3n is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k: Sedmina: Onkraj reke (1997), Trio Bahurral: Harset (2001), Klarisa Jovanovi\u0107&Lado Jak\u0161a: Zakaj je morje slano(2008). Az elm\u00falt \u00f6t \u00e9vben egy\u00fcttes\u00e9vel h\u00e1rom CD-t is megjelentetett: Klarisa Jovanovi\u0107&Della Segodba: Od ljubezni (2011), Medinteran, (2013), Amandolat (2016). De t\u00f6bb gy\u0171jtem\u00e9nyes n\u00e9pzenei \u00e9s \u201eford\u00edt\u00e1szenei\u201d v\u00e1logat\u00e1son is szerepel vend\u00e9gk\u00e9nt. A n\u00e9pdalfeldolgoz\u00e1sokat sok esetben t\u00f6bb \u00e9vnyi gy\u0171jt\u0151- \u00e9s kutat\u00f3munka el\u0151zi meg. \u00cdgy volt ez a Medinterannal \u00e9s az Amandolattal is, amelyen a F\u00f6ldk\u00f6zi tenger \u00e9nek- \u00e9s hagyom\u00e1nyvil\u00e1g\u00e1nak dalaib\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett v\u00e1logat\u00e1st. Az Amandolat m\u00e9g enn\u00e9l is \u201etov\u00e1bbmegy\u201d, kor\u00e1bbi \u00e9s k\u00e9s\u0151bb v\u00e1lasztott sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9nek, a Balk\u00e1nnak \u00e9s Pann\u00f3ni\u00e1nak a hangjait v\u00e9lhetj\u00fck felfedezni a dallamok m\u00f6g\u00f6tt (Lepa Vida, To\u010dila san \u010darno vijno stb.). A n\u00e9pzenei sz\u00f6vegeket, dallamokat \u00e9ppen nyelvi hajl\u00e9konys\u00e1guk, a nyelvj\u00e1r\u00e1s miatt szereti (s a muravid\u00e9ki szlov\u00e9n k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl ilyen). A magyar, b\u00e1r elv\u00e9gezte a 100 \u00f3r\u00e1s tanfolyamot, m\u00e9g enn\u00e9l is t\u00f6bbet ig\u00e9nyel, vallotta egy interj\u00faban.(Govori.se)<\/p>\n

A Medinteran dalair\u00f3l \u00edrja egyik kritikusa: a mediterr\u00e1n vil\u00e1g nyitott szellemis\u00e9g\u00e9t dics\u00e9ri, s azt, hogy Klarisa b\u00e1rmely zenei vil\u00e1gba is cs\u00f6ppen, ott hamarosan otthonosan mozog, s\u0151t otthon is \u00e9rzi mag\u00e1t. A sz\u00e1mok hangulatvil\u00e1ga is sokoldal\u00fa \u00e9nekesegy\u00e9nis\u00e9get t\u00fckr\u00f6z: a rakonc\u00e1tlankod\u00f3 csib\u00e9szit\u0151l a rezign\u00e1ltig, nem utols\u00f3sorban a szenved\u0151t\u0151l a visszafogottan a b\u00e1gyadt-betegesig.<\/p>\n

Jovanovi\u0107 2007-ben a Zgiban prek Mure (\u00c1thajolva a Mur\u00e1n) \u00e9s a Kimono c\u00edm\u0171 k\u00f6teteivel k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt is felh\u00edvta mag\u00e1ra a figyelmet. A k\u00f6lt\u0151i eszm\u00e9nyr\u0151l is \u201ek\u00fcl\u00f6nbej\u00e1rat\u00fa\u201d v\u00e9lem\u00e9nye van, m\u00e1r ami \u0151t mag\u00e1t illeti: \u201eA k\u00f6lt\u00e9szet t\u00f6m\u00f6r\u00edtett m\u00f3dja a kifejez\u00e9snek, sok \u00e9retts\u00e9get \u00e9s szakmai tud\u00e1st ig\u00e9nyel. A r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6knek volt erre egy kifejez\u00e9se, a \u201etehn\u00e9\u201d. Els\u0151 versesk\u00f6tet\u00e9re is (k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 foly\u00f3iratokban megjelent verseinek gy\u0171jtem\u00e9nyes kiad\u00e1sa) 20 \u00e9vig k\u00e9sz\u00fclt: \u201eEgyesek verseket, m\u00e1sok k\u00f6lt\u00e9szetet \u00edrnak, van, aki mindkett\u0151ben sikeres, a fiatalabb k\u00f6lt\u0151k verset \u00edrnak, s nem jutottak m\u00e9g el a k\u00f6lt\u00e9szetig\u201d. M\u00e1sodik, haikukat tartalmaz\u00f3 k\u00f6tet\u00e9ben m\u00e9g enn\u00e9l is tov\u00e1bb megy, \u00edr\u00e1sm\u0171v\u00e9szet\u00e9t is a legt\u00f6m\u00f6rebb m\u0171fajnak rendelte al\u00e1, az a k\u00e9rd\u00e9s foglalkoztatta, hogyan lehet beles\u0171r\u00edteni az emberi dr\u00e1m\u00e1t egy h\u00e1romsorosba, \u00f6t, h\u00e9t \u00f6t\u00f6s sorfeloszt\u00e1sba. \u201eA tartalmi t\u00f6lt\u00e9st \u2013 tal\u00e1n mondani sem kell \u2013 az antik \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori irodalmi alkot\u00e1sok mellett a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti hagyom\u00e1nyb\u00f3l, mes\u00e9kb\u0151l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ztem. Ami a form\u00e1t illeti, a \u201ehagyma m\u00f3dszer\u201d t\u0171nt a legalkalmasabbnak. Meg\u00edrtam a verset, majd elkezdtem h\u00e1mozni, r\u00e9tegr\u0151l r\u00e9tegre kerestem, ami megtarthat\u00f3, \u00edgy jutottam el mag\u00e1ig a vers \u201emagj\u00e1ig\u201d, l\u00e9nyeg\u00e9ig\u201d. (Govori.se)<\/p>\n

Mivel hosszabb ideje Csent\u00e9ben \u00e9l f\u00e9rj\u00e9vel, fontosnak tartottuk a k\u00f6lt\u0151t, ford\u00edt\u00f3t, \u00e9nekest \u00e9s zeneszerz\u0151t m\u0171v\u00e9szeti lexikonunk teljes jog\u00fa tagj\u00e1nak tekinteni. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, hiszen soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9vel, a t\u00f6bb kult\u00far\u00e1ban val\u00f3 j\u00e1rtass\u00e1ga folyt\u00e1n a multikultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyokkal b\u00edr\u00f3, egykor n\u00e9gy, ma azonban h\u00e1rom nemzetis\u00e9g meg\u00e9rt\u00e9sben \u00e9l egym\u00e1s mellett. A toleranci\u00e1r\u00f3l Klarisa nemr\u00e9g egy szlov\u00e9n lapban nyilatkozta: A puha \u0107-s vezet\u00e9kn\u00e9v-v\u00e9gz\u0151d\u00e9st kor\u00e1bban egyesek sz\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k. De lassan megszokt\u00e1k, az id\u0151nk\u00e9nt fel-felbukkan\u00f3 nacionalizmust egy\u00e9bk\u00e9nt az el\u0151\u00edt\u00e9leteknek \u00e9s a \u201erossz beidegz\u0151d\u00e9snek\u201d tulajdon\u00edtja. K\u00fcl\u00f6nben is t\u00fal r\u00f6vid az \u00e9let ahhoz, hogy ilyenekkel foglalkozzunk.<\/p>\n<\/div><\/div>

Forr\u00e1s:<\/p>\n