<\/div><\/div><\/div><\/div>

Az ausztriai Friesachban sz\u00fcletett, ahol sz\u00fclei vend\u00e9gmunk\u00e1sk\u00e9nt dolgoztak. 1973-ban beiratkozott a z\u00e1gr\u00e1bi Iparm\u0171v\u00e9szeti K\u00f6z\u00e9piskola formam\u0171v\u00e9szeti szak\u00e1ra. R\u00f6vid ideig a muraszombati k\u00f6nyvkiad\u00f3n\u00e1l dolgozott, majd Ljubljan\u00e1ban pr\u00f3b\u00e1lt szerencs\u00e9t. Nyugtalan szelleme azonban innen is tov\u00e1bbvitte, eg\u00e9szen Berlinig, ahol jelenleg \u00e9l \u00e9s alkot.<\/p>

\u00cdr\u00f3i p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t k\u00e9t muravid\u00e9ki k\u00f6tet jelzi: egy versesk\u00f6tet \u00e9s egy kanadai \u00fatirajz-reg\u00e9ny. \u00cdr\u00f3i attit\u0171dj\u00e9t az \u201eegyszerre \u00e9s sokat\u201d fogalmakkal lehetne legink\u00e1bb jellemezni. A muravid\u00e9ki magyar irodalom \u201efenegyereke\u201d, aki nem k\u00e9pes, s nem akar feln\u0151ni. Els\u0151 versesk\u00f6tet\u00e9nek, a Flagell\u00e1ns \u00e9nekesk\u00f6nyvnek (1991) a versei eg\u00e9sz\u00e9ben az avantg\u00e1rd jegy\u00e9ben fogantak. Els\u0151 k\u00f6nyv\u00e9t a kritika kedvez\u0151en fogadta, kiemelve a k\u00f6lt\u0151 \u00e1ltal kimunk\u00e1lt \u00fajfajta versbesz\u00e9det, amely a k\u00f6lt\u0151 vil\u00e1gn\u00e9zeti m\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban gy\u00f6keredzik. Nem v\u00e9letlen\u00fcl besz\u00e9l\u00fcnk versbesz\u00e9dr\u0151l, hiszen a l\u00edrai-po\u00e9tikai elemek sem a r\u00e9gi hagyom\u00e1nyos vers\u00edr\u00e1si szab\u00e1lyoknak rendez\u0151dnek al\u00e1, ink\u00e1bb a hagyom\u00e1nyok elhagy\u00e1s\u00e1nak. Erre a saj\u00e1tosnak mondhat\u00f3 vers\u00edr\u00f3i attit\u0171dre ink\u00e1bb a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9nek az avantg\u00e1rd, transzavantg\u00e1rd, a dadaist\u00e1k polg\u00e1rpukkaszt\u00f3-provokat\u00edv sz\u00ednh\u00e1zi kre\u00e1ci\u00f3kkal is megt\u0171zdelt \u00edr\u00f3i \u201eviselked\u00e9se\u201d a jellemz\u0151, mint a k\u00e9s\u0151bbi izmusok (szimbolizmus, impresszionizmus stb.) ment\u00e9n klassziciz\u00e1l\u00f3dott nyugatosok\u00e9. C.Topl\u00e1k nem szerepeket pr\u00f3b\u00e1lgat, hanem a kispolg\u00e1ri attit\u0171d\u00f6t k\u00edv\u00e1nja polg\u00e1ri k\u00f6rnyezetben elhelyezni. Ezt a k\u00f6lt\u0151i gyakorlatot a k\u00e9s\u0151bbiek sor\u00e1n hossz\u00faverseiben, verses sz\u00f6vegeiben, po\u00e9tikai k\u00eds\u00e9rleteiben, a Merzekben is gyakorlatt\u00e1 tette.
Szab\u00e1lytalan kit\u00e9r\u0151kkel szellemi kalandokba bocs\u00e1tkoz\u00f3 \u00fatirajz\u00e1t Szentiment\u00e1lis utaz\u00e1som a kanadai On(l)t\u00e1rij\u00f3ba c\u00edmmel jelentette meg 2003-ban, melyben a kitelepedett rokonokn\u00e1l t\u00f6rt\u00e9nt l\u00e1togat\u00e1s tanuls\u00e1gak\u00e9nt az \u00dajvil\u00e1gban materi\u00e1lis j\u00f3l\u00e9tre \u00e9s boldogul\u00e1sra tal\u00e1l\u00f3, de k\u00f6zben gy\u00f6k\u00e9rtelenn\u00e9 v\u00e1l\u00f3 embereknek a szellemi javak ir\u00e1nti ig\u00e9nytelens\u00e9g\u00e9re is megjegyz\u00e9st tesz. T\u00f6bb ezer oldalra r\u00fag\u00f3 kiadatlan dokumentat\u00edv napl\u00f3ja, essz\u00e9i \u00e9s fikt\u00edv, \u00f6n\u00e9letrajzi vonatkoz\u00e1s\u00fa pr\u00f3z\u00e1ja a nyugat-eur\u00f3pai liber\u00e1lis \u00e9rtelmis\u00e9gi mindennapjai, szok\u00e1sai, a h\u00e9tk\u00f6znapok \u00e9s az alkot\u00f3i \u00e9letm\u00f3d k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl\u0151 ellentmond\u00e1sokra, valamit a m\u0171v\u00e9szl\u00e9t \u00e9rtelm\u00e9re k\u00e9rdez r\u00e1. Az ezredfordul\u00f3n Berlinben \u00e9l feles\u00e9g\u00e9vel. \u00cdr napl\u00f3t, tanulm\u00e1nyt, kor\u00e1bban fest\u0151k\u00e9nt is kipr\u00f3b\u00e1lta tehets\u00e9g\u00e9t.<\/p><\/div><\/div>

Forr\u00e1s:<\/p>\n

Bence Lajos, 1996: C. Topl\u00e1k J\u00e1nos. In. \u00cdrott sz\u00f3val a megmarad\u00e1s\u00e9rt. Gy\u0151r-Lendva.<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>