<\/div><\/div><\/div><\/div>

Muraszombatban sz\u00fcletett 1979-ben. 1998-ban \u00e9retts\u00e9gizett a Szombathelyi M\u0171v\u00e9szeti Szakk\u00f6z\u00e9piskola \u00e9s Gimn\u00e1zium grafikai szak\u00e1n. 2004-ben pedig a ljubljanai K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia Zmago Jeraj vezette fest\u0151 szak\u00e1t is elv\u00e9gezte. A lendvai LindArt Nemzetk\u00f6zi Ifj\u00fas\u00e1gi M\u0171v\u00e9sztelepek szervez\u0151je. A lendvai Gal\u00e9ria-M\u00fazeum Int\u00e9zet gal\u00e9riavezet\u0151je, grafikai tervez\u0151je.<\/p>

Baumgartner, aki m\u00e1r tanulm\u00e1nyai alatt szinte az \u00f6sszes grafikai\/fest\u0151i ir\u00e1nyzattal, m\u00f3dszerrel megismerkedett, v\u00e9g\u00fcl is a 20. sz\u00e1zadi \u201ehazai hagyom\u00e1ny\u201d folytat\u00e1s\u00e1ra k\u00f6telezte el mag\u00e1t. Az \u00fat- \u00e9s st\u00edluskeres\u00e9st nem b\u00edzta a v\u00e9letlenre, hiszen els\u0151 igazi, A fa \u00e1rny\u00e9kai c\u00edmmel megrendezett p\u00e9ldak\u00e9p\u00e9vel, a m\u00e1r elt\u00e1vozott Gali\u010d Istv\u00e1nnal \u201ek\u00f6z\u00f6s\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a fa \u00e9s a term\u00e9szetes anyagok ir\u00e1nti rajong\u00e1s is megnyilv\u00e1nult. Err\u0151l a furcsa \u201etal\u00e1lkoz\u00e1sr\u00f3l\u201d, a fa lek\u00e9pez\u00e9se \u00e9s a falkonstrukci\u00f3kban is megjelen\u0151 festett vagy nat\u00far f\u00e1s r\u00e9szekr\u0151l, a lenyomat alapj\u00e1t lek\u00e9pez\u0151 d\u00facok szinergikus tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, mintegy a k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gondolat megfogalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00edrja Robert Inhof m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz: Baumgartnert
a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti m\u00e9dia \u00e9s saj\u00e1t kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1nak keres\u00e9se jellemzi. K\u00e9peit t\u00f6bb r\u00e9tegben \u00e9p\u00edti f\u00f6l \u00fagy, hogy a strukt\u00fara, a text\u00fara \u00e9s \u00e1ttetsz\u0151s\u00e9g \u00e1ltali \u00f6sszj\u00e1t\u00e9k\u00e1b\u00f3l \u00faj val\u00f3s\u00e1g, k\u00e9pi vil\u00e1g j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre. Szellemi \u00e9rtelemben nem intim, ink\u00e1bb archeologikusan fel\u00e9p\u00edtett, szem\u00e9lyes vil\u00e1g t\u00e1rul fel a m\u0171v\u00e9sz k\u00e9pein. F\u0151leg a pannon h\u00e1zfalak ihletik meg, de az \u00e9p\u00fcletek fizikai sz\u00e9tboml\u00e1sa sz\u00e1m\u00e1ra \u201emindennek a m\u00faland\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s sz\u00e9tboml\u00e1s\u00e1t jelk\u00e9pezi\u201d.
A megtal\u00e1lt t\u00e9ma (Pannon fal), melynek h\u00e1tter\u00e9ben a spont\u00e1n r\u00e1tal\u00e1l\u00e1s \u00f6r\u00f6me is ott rejlik, melyet semmif\u00e9le eszk\u00f6zzel, kutat\u00e1si m\u00f3dszerrel nem lehets\u00e9ges kier\u0151szakolni. A sz\u00e9thull\u00e1s f\u00e1jdalm\u00e1r\u00f3l, az elm\u00fal\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a f\u00f6ldbe val\u00f3 megt\u00e9r\u00e9sr\u0151l is saj\u00e1tos elm\u00e9letek alakultak ki. Baumgartner ezt az \u00e9let\u00e9rz\u00e9st a natur\u00e1lisan sz\u00e9tes\u0151 \u00e9p\u00edtm\u00e9nyekkel \u00e9s egy kifinomult, ehhez adopt\u00e1lt sz\u00ednvil\u00e1ggal fejezi ki. A monokr\u00f3m r\u00e9szeket ugyanis v\u00f6r\u00f6sen izz\u00f3 sz\u00ednekkel, a k\u00e9p alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 sz\u00ednnel \u00e9l\u00e9nk\u00edti fel. A gondos megfigyel\u0151 e fest\u0151i gesztusban a f\u00e1jdalmat is felfedezheti, a holt fel\u00fclet m\u00f6g\u00f6tt m\u00e9g mindig par\u00e1zsl\u00f3 \u201e\u00e9letl\u00e1ngot\u201d, mely m\u00e1r antagonizmus is lehet: nem f\u00e1jdalom, ink\u00e1bb optimista el\u0151jel\u0171 kisug\u00e1rz\u00e1s.
Kosty\u00e1l L\u00e1szl\u00f3 szerint: \u201eBaumgartner mestere az imit\u00e1ci\u00f3nak, az elm\u00fal\u00e1s lenyomatait (fakorhad\u00e9k, leperg\u0151 habarcs stb.) a l\u00e1tszat ellen\u00e9re nem koll\u00e1zsk\u00e9nt, hanem puszt\u00e1n ecsetj\u00e9vel id\u00e9zi szem\u00fcnk el\u00e9, ugyanakkor az azokat eredetileg hordoz\u00f3 k\u00f6zeg ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t szinte teljes m\u00e9rt\u00e9kben siker\u00fcl megteremtenie\u2026\u201d. Kosty\u00e1l, Baumgartner redukt\u00edv sz\u00ednhaszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l, a k\u00e9pek kisug\u00e1rz\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00edrja: els\u0151sorban a s\u00f6t\u00e9tebb, barn\u00e1s \u00e1rnyalatokat kedveli. Ennek ellen\u00e9re azonban vil\u00e1ga nem \u201ekomor\u201d, ink\u00e1bb nosztalgikus, a let\u0171nt vil\u00e1g objektumai jellegzetes r\u00e9szleteinek kiemel\u00e9s\u00e9vel \u00fagy, hogy k\u00f6zben eredeti rendeltet\u00e9seiket sem vesz\u00edtik el teljesen.
A pusztul\u00e1s \u00e9s a dekonstrukt\u00edvnak is nevezett k\u00e9pi kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s azonban m\u00e1sfajta tartalmak megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re is m\u00f3dot ad. Err\u0151l \u00edrja G\u00e1lig Zolt\u00e1n: \u201eBaumgartner k\u00e9pein a l\u00e1tv\u00e1ny szigor\u00fa keretek k\u00f6z\u00f6tt strukt\u00farak\u00e9nt jelentkezik. Ugyanakkor nem z\u00e1rk\u00f3zik el a tartalomt\u00f3l, az \u201e\u00fczenett\u0151l, s\u0151t azt is mondhatjuk, hogy helyi \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s messze viv\u0151 tanuls\u00e1gok egyar\u00e1nt sug\u00e1roznak a kompoz\u00edci\u00f3b\u00f3l\u201d.
Ezt a gondolatsort b\u0151v\u00edtend\u0151 val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy Kosty\u00e1lnak van igaza, amikor arr\u00f3l \u00edr, hogy az archaiz\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti mot\u00edvumb\u00f3l mer\u00edt\u0151 gesztus nem az aranykor valamif\u00e9le visszas\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l fakad, hanem sokkal ink\u00e1bb \u201eaz egykori n\u00e9pi kult\u00fara, s a saj\u00e1t \u0151sei hagyom\u00e1nyainak tudatos \u00e9s hangs\u00falyos felv\u00e1llal\u00e1s\u00e1b\u00f3l\u201d, melyet a \u201em\u00falt \u00e9rt\u00e9kteremt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge hozta l\u00e9tre, s ezek n\u00e9lk\u00fcl a mai vil\u00e1g sem k\u00e9pzelhet\u0151 el\u201d.<\/p><\/div><\/div>

Forr\u00e1s:<\/p>\n

G\u00e1lig Zolt\u00e1n: Pannon falak. In: Pannon T\u00fck\u00f6r<\/em> 2008. 3\u22124. sz. 69\u221270.<\/li>\n
Inhof, Robert: A fa \u00e1rny\u00e9kai<\/em>. Gal\u00e9ria-M\u00fazeum, Lendva, 2008.<\/li>\n
Kosty\u00e1l L\u00e1szl\u00f3: A G\u00f6csej M\u00fazeum katal\u00f3gus\u00e1nak sz\u00f6veg\u00e9b\u0151l.<\/li>\n
Vencelj, Petra: Dubravko Baumgartner. Likovni svet: mednarodni likovni informator 2008<\/em>, 127. sz. 12.<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>