Page 17 - Bellosics Balint poezisei
P. 17
Az erdőben c. írása is ismeretlen sze- bokat aranyozó gazdag apja igencsak jéhez közel lokalizálja. A történet főhő-
mélynek van dedikálva, balladának ne- rossz néven veszi lusta fia költői becs- se egy rossz hírben álló alagútba me-
vezi. Az alaphelyzetet az adja, hogy „A vágyát. Ám egy gyenge szédülés után részkedik, ahol mindenféle furcsa dol-
vadász lányát ketten szerették: / A gróf a toronytetőn, apja „átrándult a más- gok történnek vele. Amikor a temető
urfi s egy pór legény.” A végkifejlet: két világra”. Mivel fia, Vilibald sok pénzt alatt elhalad, felébrednek a halottak,
temetetlen test. örökölt, szerelmével Budapestre költö- beszélget velük, tréfálkoznak, a kántor
„A senki szigete” Jókai Aranyember zött, és a mesélő szerepében, költésze- pl. rigmussal bosszantja a plébánost,
c. művére támaszkodik, hősei kalandja- tükkel kívánták megváltani a világot. hogy „Szereti a pap a kávét, de még job-
it eleveníti fel a regény cselekményének Vilibald versét azonban a kiadó vissza- ban a szakácsnét”. Egy pince alá érve
fátylába burkolva, végül aztán, mint utasította: „Trinknicht. Budapest. Nem is kikiált a mélységből megtréfálva,
Szilágyi és Hajmási a török rabságból, ivott az olympusi nektárból.” Ezért bú- megijesztve az ott mulatozó ismerőseit.
az elbeszélés két főhőse is egy szépséget ját ivással enyhítette. Ebbe belehal sze- Nem máshol, mint a túlvilágon jár az
szabadít meg gonosz férjétől. Az irodal- relmes párja. Még nagyobb bánat gyö- expedíció kalandora. Legalábbis azt hi-
mi előzményeket és talán egy valós tör- törte, ezért kétes személyek tagságá- szi, amíg fel nem ébred, és rájön, hogy
ténetet összegyúrva a tárca csattanója val írói kört szervezett, ontotta a pocsék az egészet egy búfelejtő pincelátogatás
az, hogy végül is a Dunán átszöktetett, verseket, és látogatta a színházakat, után álmodta.
stafírungot hozó nőszemély nem más, mígnem öregségére megnősült: „Tha- Az 1890. évet Bellosics az Alsó-Lend- 1890
mint dohánycsempész, ezért a rájuk le- lia templomának nem papnője, hanem vai Hiradóban közölt Kár! c. rövid ver-
csapó fináncok, mert a hölgy egérutat egyik helyrendezője” volt a választott- sével kezdi, mely egy férj és egy szere-
nyer, az útitársait, „megmentőit” bírsá- ja. Igenám, de Vilibald a színi előadá- tő által vívott párbajról beszél: „Kinn
golják meg. Hamarosan utána Bellosics sok közbeni baleseteket élvezte a legjob- az erdőn, keskeny téren, / Öles hóban
valós neve alatt jelenik meg „A szeder- ban, aztán Bécsben jómaga is bennégett vivnak épen, …”, majd A Császár képe
kényi menyegző”, melyben balladai tra- egy színházban. A szórakoztató szöveg c., a Muraköz Csarnok rovatában meg-
gikum bontakozik ki három hatsoros végére azt írja a szerzője, hogy a főhős jelentetett írással folytatja, melyben azt
versszakba sűrítve: a vélhetően betelje- felesége mi mást tehetett volna, mint- ábrázolja, mennyire áll ki politikai meg-
sületlen szerelem miatt az esküvő nap- hogy félve a tűztől, „uszályhajó kormá- győződése mellett a férfi, ha a nő hordja
ján a hoppon marad szerelmes barna le- nyosával lépett a boldogság tengerének a nadrágot a házban. Mert így megtör-
gény a vízbe veti magát. vihartálló szandolinjára”. ténhet az is, hogy Kossuth és a császár
A „Trinknicht Vilibald” története, A gugi expedíció című hosszabb lé- képe egymás mellett lóg a falon. Szin-
aki a beszélő nevéhez hűen nem itta legzetű mű helyszínét, Gúg települést, tén a Muraközben újabb verseket is kö-
meg a bort, arról szól, hogy toronygom- az elbeszélő, Bellosics Bálint, szülőföld- zöl, egy csokorban három szerelmes ver-
15
mélynek van dedikálva, balladának ne- rossz néven veszi lusta fia költői becs- se egy rossz hírben álló alagútba me-
vezi. Az alaphelyzetet az adja, hogy „A vágyát. Ám egy gyenge szédülés után részkedik, ahol mindenféle furcsa dol-
vadász lányát ketten szerették: / A gróf a toronytetőn, apja „átrándult a más- gok történnek vele. Amikor a temető
urfi s egy pór legény.” A végkifejlet: két világra”. Mivel fia, Vilibald sok pénzt alatt elhalad, felébrednek a halottak,
temetetlen test. örökölt, szerelmével Budapestre költö- beszélget velük, tréfálkoznak, a kántor
„A senki szigete” Jókai Aranyember zött, és a mesélő szerepében, költésze- pl. rigmussal bosszantja a plébánost,
c. művére támaszkodik, hősei kalandja- tükkel kívánták megváltani a világot. hogy „Szereti a pap a kávét, de még job-
it eleveníti fel a regény cselekményének Vilibald versét azonban a kiadó vissza- ban a szakácsnét”. Egy pince alá érve
fátylába burkolva, végül aztán, mint utasította: „Trinknicht. Budapest. Nem is kikiált a mélységből megtréfálva,
Szilágyi és Hajmási a török rabságból, ivott az olympusi nektárból.” Ezért bú- megijesztve az ott mulatozó ismerőseit.
az elbeszélés két főhőse is egy szépséget ját ivással enyhítette. Ebbe belehal sze- Nem máshol, mint a túlvilágon jár az
szabadít meg gonosz férjétől. Az irodal- relmes párja. Még nagyobb bánat gyö- expedíció kalandora. Legalábbis azt hi-
mi előzményeket és talán egy valós tör- törte, ezért kétes személyek tagságá- szi, amíg fel nem ébred, és rájön, hogy
ténetet összegyúrva a tárca csattanója val írói kört szervezett, ontotta a pocsék az egészet egy búfelejtő pincelátogatás
az, hogy végül is a Dunán átszöktetett, verseket, és látogatta a színházakat, után álmodta.
stafírungot hozó nőszemély nem más, mígnem öregségére megnősült: „Tha- Az 1890. évet Bellosics az Alsó-Lend- 1890
mint dohánycsempész, ezért a rájuk le- lia templomának nem papnője, hanem vai Hiradóban közölt Kár! c. rövid ver-
csapó fináncok, mert a hölgy egérutat egyik helyrendezője” volt a választott- sével kezdi, mely egy férj és egy szere-
nyer, az útitársait, „megmentőit” bírsá- ja. Igenám, de Vilibald a színi előadá- tő által vívott párbajról beszél: „Kinn
golják meg. Hamarosan utána Bellosics sok közbeni baleseteket élvezte a legjob- az erdőn, keskeny téren, / Öles hóban
valós neve alatt jelenik meg „A szeder- ban, aztán Bécsben jómaga is bennégett vivnak épen, …”, majd A Császár képe
kényi menyegző”, melyben balladai tra- egy színházban. A szórakoztató szöveg c., a Muraköz Csarnok rovatában meg-
gikum bontakozik ki három hatsoros végére azt írja a szerzője, hogy a főhős jelentetett írással folytatja, melyben azt
versszakba sűrítve: a vélhetően betelje- felesége mi mást tehetett volna, mint- ábrázolja, mennyire áll ki politikai meg-
sületlen szerelem miatt az esküvő nap- hogy félve a tűztől, „uszályhajó kormá- győződése mellett a férfi, ha a nő hordja
ján a hoppon marad szerelmes barna le- nyosával lépett a boldogság tengerének a nadrágot a házban. Mert így megtör-
gény a vízbe veti magát. vihartálló szandolinjára”. ténhet az is, hogy Kossuth és a császár
A „Trinknicht Vilibald” története, A gugi expedíció című hosszabb lé- képe egymás mellett lóg a falon. Szin-
aki a beszélő nevéhez hűen nem itta legzetű mű helyszínét, Gúg települést, tén a Muraközben újabb verseket is kö-
meg a bort, arról szól, hogy toronygom- az elbeszélő, Bellosics Bálint, szülőföld- zöl, egy csokorban három szerelmes ver-
15
