Page 23 - Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken

kapott a kézimunka. Az 1920-as években pedig a varrógépek megsokasodásával a
tűzés, nyargalás, gépi hímzés is megjelent a viseletek díszítésének világában.26

A hímzéskultúrával foglalkozó kézművesek, szakemberek a hetési hímzést a követke-
zőképpen jellemzik. A hetési hímzést leginkább a viseleti darabok díszítésére alkalmazták,
a lakáskultúrában való jelenléte kevésbé volt hangsúlyos. A hetési viselet a fehér vászon-
viseletek közé tartozik. A nők esetében fehérrel, illetve pirossal és kékkel hímzett fehér
vászoningből, fehér, szintén fehérrel, kékkel és pirossal hímzett gyolcs mellkötükendü-ből,
fehér vászon bőszoknyából és színes gyapjúhímzéssel díszített fekete klott kötényből állt.
A nők fejrevalója a pacsa volt, ami egy bonyolult és összetett hajtogatással kialakítható ken-
dő. Alatta káplira, azaz kontyfára varrott, főkötővel borított kontyot viseltek az asszonyok.
A pacsa hajtogatási módja olyan titokzatos és bonyolult, hogy mindmáig nem sikerült
rekonstruálni.27 A férfi viselet egy vászoningből állt, amelynek mellrészét fehér színnel és
bújtatásos öltéssel gazdagon kihímezték. A férfiak hosszú, vászon bőgatyát hordtak, elé
pedig vászonkötényt kötöttek, amit piros szőttes sáv díszített. A férfiak szívesen hordtak
magukkal fehér vászontarisznyát, amit szőtt piros sávok ékítettek.28

A hetési hímzés sok szempontból mutat rokonságot a zalai fehérhímzéssel. A
hetési hímzés legarchaikusabb rétegét a fehér vászonhímzések alkotják, amelyek jel-
legzetes öltésfajtái: a bújtatásos, azaz darázslépös öltés és a lyukhímzés, azaz a slingölés.
A hímzésben később a fehér alapszínhez a piros és a kék társult. A hetési fehérhím-
zéseknek a nagyobb része szabadrajzú, virágmotívumos, az 1870-es évektől pedig
gyakran egyszerűbb vagy díszesebb subrikával készült. A széleiken legtöbbször csipke
vagy rojtozás található. Ezzel a vászonhímzéssel díszítették a gyolcs vállkendőket, a
pacsákat, az alsószoknyákat, akézbevalókendőket,ajegykendőket,agatyákat,afehér
vászonkötényeket, a tarisznyák kengyelét és vállpántját. Hetésben igen kedveltek
voltak a bújtatásos technikával készített, darázslépes öltéssel sűrűn kivarrott férfi és
női ingek. Később a női viseletnél a fehér fonal piros, majd kék színnel egészült ki. A
férfi ingek azonban mindig hófehérek voltak. Ez a fehér, majd piros színnel kiegészülő
vászonhímzés a 20. század folyamán tovább színesedett. Ez a színes hímzés a hetési
lakodalmi törülközőkön, illetve a régebbi szőttes lepelruhákon jelent meg.

A vászonhímzések mellett nem felejtkezhetünk meg a színes hetési gyapjúhím-
zésekről sem. Ezek közül legjelentősebbek a fekete klott, szatén és pergál kötények
díszítményei, amelyeket különféle színű és vastagságú cérnával hímeztek ki alul és
a széleken. A legismertebb motívumok a rétuhásos, csipkis, csillagos, karikás, rózsás
voltak. A kötény közepén hosszában a tökmagos kivarrást alkalmazták.29

26 FLÓRIÁN Mária 1997. 611.
27 A hetési női viseletről: KERECSÉNYI Edit 1999. 5-18.
28 A hetési férfi viseletről: KERECSÉNYI Edit 2002. 5-18.
29 GÖNCZI Ferencz 1914. 648.

21