Page 27 - Muravidék - Adalékok a szlovéniai magyarok nyelvéhez és kultúrájához

RUDA GÁBOR
Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
Pilisvörösvár

„Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?”8

Adalékok az 50 éves muravidéki kétnyelvű oktatási modellhez

A muravidéki kétnyelvű oktatás története két korszakra osztható. Az
1959-től 1991-ig tartó pártállami érára („Honnan jövünk?”) és az ezt
követő, önálló és demokratikus Szlovénia időszakára („Kik
vagyunk?”). Kitekintésként mérlegelhetjük, hogy milyen lehetőségek
közül választhat a Muravidék kétnyelvű területének lakossága („Hová
megyünk?”). A muravidéki kétnyelvű oktatási és nevelési modellt –
a deklarációk szerint – azért hozták létre, hogy biztosítsák a muravidéki
magyar kisebbség megmaradását. Kiderült azonban, hogy a magyar né-
pesség folyamatos csökkenésének egyik oka a kétnyelvű modell hiá-
nyosságaiban keresendő. Ha a magyar kisebbség beletörődik ebbe
a helyzetbe (és a szlovén többség tétlenül szemléli ezt – ide sorolhatók
talán még az identitásváltás küszöbén állók is) –, akkor a magyar ki-
sebbség létszámának további gyors csökkenése várható. A szlovéniai
magyarok számának alakulása a Szlovén Statisztikai Hivatal adatai sze-
rint: 1981-ben 9496 fő, 1991-ben 8503 fő (-10,46% az 1981-es nép-
számlálás adataihoz képest), 2002-ben 6243 fő (-26,58% az 1991-es
népszámláláshoz képest). Előrebecslések szerint (HABLICSEK 2004: 77)
2011-ben 4429 személy vallja magát magyar nemzetiségűnek
Szlovéniában (-29,06% 2002. évhez képest, (1. táblázat). A kétnyelvű
oktatás elvi megalapozása és a kialakult gyakorlat között kezdettől fog-
va ellentmondások voltak tapasztalhatók, amelyek időnként különböző
ellenkezésekhez vezettek.

1. Előzmények

1. 1. Elvi alapok: a kommunista párt meghatározó szerepe
„Az 1945 után létrejött Jugoszlávia államberendezésének és működésé-
nek meghatározó tényezője a Jugoszláv Kommunista Párt (később Ju-

8 Utalás PAUL GAUGUIN végrendeletként is értelmezett híres festményére (1897).

26