Page 49 - Pál Péter: Digitális freskók
P. 49
Kínköltészet
1
Hallgatag ülök szobám ablakánál
el-elcsituló zajok révülete
mint egy múltból jövő csend-óda
holt tüzek parazsa ismét lángra bír
szedett-vetett suhogó neszek
romok az elmében felséggé emelkednek
gondolat-tolvaj űző tudatlan kasza-kalapálás
a sík vidék szülőhangja feltámadásra hív
a jégből hirtelen tavasszá virradt a koldus tél
gondolt szó papírra nem vetvén
szardellás tályogként tolong tudatom legmélyén
2
És megindul a nyüzsgés.
47
