Page 11 - Penavin Olga a Muravideken

Halász Albert

Bevezető a konferenciakötethez

A szlovéniai őshonos magyar közösség néprajzi kutatástörténe-
tét több korszak taglalja, melyek közül az egyik legelhanyagol-
tabb időszak az első világháború beálltával, ill. utána követke-
zett be, amikor a hazai néprajzi kutatói tevékenység az ötvenes
évekig szinte teljesen megszűnik, legalábbis nincsenek adata-
ink arról, hogy folyamatos kutató-, gyűjtőmunka folyt volna
ezen a területen. Az az írástudó, főleg hivatalnoki, tanári réteg,
mely ilyen tevékenységet már a 19. században intenzívebben
kifejtett, a háború után szinte kivétel nélkül elhagyta az új, a
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd a más neveket felöltő ál-
lam alá került magyar területet. Utána akár ilyennemű, akár
csak hasonló humán képzésre, továbbképzésre sem volt lehető-
ség. Megszűntek azok a helyi sajtóorgánumok is, a hetilapok,
melyek elvétve ugyan, de közöltek néprajzi tartalmú írásokat is.
A fényképezés térhódítása a 19. század végétől dokumentál-
ni kezdte az életet, az épületeket, a viseletet, a társadalmi ese-
ményeket és mindent, ami elé a fotográfusok lencsét állítottak.
Ilyen felvételek időrendi sorrendben növekvő számban még ma
is főleg a családoknál, de gyűjteményekben, pl. múzeumokban
is fellelhetők. Úgy tűnik, az első világháború előtt, közvetlen
utána sem volt akadálya annak, hogy így a néprajzi témák,
pontosabban néprajzi forrásként szolgáló témák meg legyenek
örökítve. A harmincas években, a 2. világháború előtt, alatt
és utána is az emberek szívesen pózoltak a kamera előtt, sok
minden a fókuszba került. Ma lényegében ezek a leggazdagabb
múltat őrző forrásaink.
Akkor is, ha egy kép többet ér ezer szónál, kevesen voltak,
akik rendszeres és szakmailag megalapozott kutatói munkát
folytattak volna. Pl. Pável Ágoston (1886–1946) volt ilyen, aki
a Rába-vidéki szlovéneket kutatta, valamint az Őrség kutatá-
saiban vett részt. A 2. világháború után aztán lassacskán, buk-
dácsolva át a vasfüggönyön, a láncoskutya korszakon, az 56-os
korszakon, mégiscsak oldódni kezdett a feszültség, így egyre
többen jöhettek erre a vidékre gyűjteni. Az egyik ismertebb
magyar néprajzkutató, aki megfordult ezen a vidéken, Szent-

9