Page 15 - Also-lendvai_hirado_1900
P. 15

A ls ó -L e n d v a ,  1900.  Ö tö d ik   é v f o ly a m   4   s z á m  V a s á r n a p ,  ja n u á r   2 8


     Aisó-Lendvai Híradó



           Előfizetési  éra:  Felelős szerkesztő.  !.||>(ulajtloii08  és  kiuilő
                               ANDOR  PÁL.
                            MEGJELENIK  MINDEN  VASARNAP
                         de  hiányzik  ebből  a  szeretet  és  nem javítani   vér lüktessen. Addig nem  lesz javulás.  Legyen
      Társadalmi  bajok.  akarunk ellenleleinkel. liánéin arra törekszünk,   bennünk  több  szeretet,  több  elnézés  em ber­
                         hogy  nevetség.issekké,  tegyünk  őket.  Mivel   társaink  iránt.  Dolgozzunk  magunk  is.  de  ha
      (K.  Á.)  Mai  társadalmi  életünk  nagyon   pedig  a  könnyelműen  feldobott  kő  sokszor   mi  nem  i-  érzünk  kedvel  a  munkához,  ne
    kevés  felemelnt  nyújt.  Visszavonást  látunk
                         a  feldoböl  üli  meg  érzékenyen,  a  legtöbb   öljük  meg  közönyösségünkkel a  mások  muii-
    a  társadalmi élet  minden  fázisában. Irigykedő   esetben  az  igazságtalan  vád  arra  hull  vissza,   kekedvét.  Ne  a  kntyabörtv  legyünk  büszkék,
    szemekkel vizsgálják tetteinket.  Legnemesebb
    szándékainkat is meggyanúsítják  és  mivel  az   aki  mindent  megkiitizál.  ne  állásunk  és  vagyonunk  tudatában  hold­
                                              juk  fenn  fejünket hanem,  ha  már a  büszke­
    emberek  nem  találnak  magukban  semmi   De  ha  még  ez  nem   is  következik  be.   ségről nem tudunk lemondani,  legyünk  büsz­
                         a  szeretetlenül  megkritizált  elveszti  kedvét
    önzetlenséget,  azt  hiszik,  hogy  mások  fára­  kék  arra,  hogy  használunk  a  lar-adalomnak.
    dozásának  is  az  ünösség  a  rugója.  -—  Meg­  a  munkához,  a  közügyek  istápolallanul  ma­
                                                Fz  a  nemes  büszkeség  senkit  sem  fog
    szólják  azt.  aki  tehetségét,  munkaerejét  a   radnak  vagy  kontárok  kezébe  kerülnek,  kik   s é r t e n i...............
    köznek  szenteli,  alkotásait  ócsárolják,  meg­  aztán  gyakorlatban  valósítják  m eg  a  Csáky
                         szalmájáról  szóló  közmondást.
    vádolják  azzal,  hogy  népszerűséget  hajhász,
    de  restek  nyom ába  lépni  és  hasonló  tevé­  A  társadalmat  szétválasztó  falakról  nem
    kenységet  kifejteni.  is  szólunk.  Fz  a  modern  kor  egyik  legsaj­  Felhívás.
      Irigylik  másoktól  a  munka  eredm ényét   nálatosabb  tévedése,  melynek  sokszor  a  leg­  Múlt  év  őszén  Olaszország  Casule  vá­
    ahelyett,  hogy  ük  is  kamatoztatnák  tehetsé­  szebb  eszmék,  a  legjobb  tervek  áldozatul   rosában  öt  napig  tartó  congressus  volt.  a
    güket.  Hanem  alkotás  helyett  bontanak,  a   esnek.  Már  az  evangélium  is  elitéli  az  élet   melyen  a  viharfelhők  elleni  lövöldözés  kér­
    fennálló  kévéket   ludöngelik,  a  helyzetet   kevélységét,  mely  forrása  minden  rosznak,   dése  heható  tárgyalás  alá  vétetett.
    összezavarják  és  m indebből  a  társadalmi   minden  bom lasztó  anyagnak.  Ma  nem  a   Ezen  congressuson  Olaszország  legkivá­
    életre  háramlik  a  legnagyobb  kár,  mert  a   becsület  szerint  mérik  az  emberek  értékét,
                                              lóbb tudósai, püspökök, a kormány  képviselői
    folytonos  tüszurások  következtében  azok  is   hanem  aranyai  után.  Aki  kincsekkel  tud   s  körülbelül  S  ezer  érdeklődő  vett  részt  s
    abba  hagyják  a  munkát,  kik  igazán  önzet­  dobálódzni,  annak  minden  szabad,  annak   a  gyakorlati  és  tudom ányos  élet  képviselői
    lenül  fáradoztak.   minden  jól  áll.  annak  mindent  elnézünk,   feltárták tapasztalataikat, előadták elméleteiket
                         megbocsátunk.  I’ or  kell  ma  a   világ  szem é­
      Nem  szeretjük  az  együttes  munkát.   a  m elyekből  azon  következtetésre  jutottak,
    Félünk,  hogy  másnak  több  babér  jut.  mint   nek,  nein  az  igazság  tisztító  ereje.  Arany­  hogy  igenis   m egfelelő  szervezel   mellett
                         nak  nézi  a  salakot  és  s.iKszor nem  losszn-
    nekünk.                                   sikeresen  lehet  a  jégfelhökkeL megküzdeni.
                         karatból,  de  hiúságból  és  tapasztalatlan  szív­
      Fisok  akarnunk  lenni  s  ha  ez  nem    Országszerte megindult már a m ozgalom
    sikerül,  boszusan letesszük a munka fegyverét   vel  gyöngyök  helyett  kövekkel  rakja  körül   napról-napra nagyobb  az  érdeklődé.-  a  dolog
                         magát  .  .  .
    és  képzelt  sérelmek  közt  visszavonulunk.   iránt,  vidékünk  sem  maradhat  tehát hátra,
    Mihelyt  aztán  kilépünk  a  sorból  felcsapunk   Érzésünkben  és gondolkozásunkban kell   saját  érdekében  mindent  el  kell  követnie,
    kritikusoknak.  Kz  nem  volna  még  baj,  ha   tehát  megváltoznunk,  hu  azt  akarjuk,  hogy   hogy  az  ige  testté  legyen  !
    kritikánk  tárgyilagos  és  igy  igazságos  volna  a  társadalmi  élet  szétágazó  ereiben  pezsgő  A   további   teendőknek  megbeszélése
                           A  panaszos :  [.állam  is !  Hogy  megfogott!  igazán  megérdemlőm,   hogy
         TÁ R C Z A.       A vádlott:  Maga  hallgasson!  Akkor beszéljen,   elítéljenek.
                         lm kérdezik! Mondom, tekintetes törvényszék! taga­  Az  elnök:  (Itüvid  lanláeskozás  után kihirdeti
                         dom,  hogy  loptam :  sőt  azt  is  tagadom,  miiitlm   az  ítéletei.)  A  törvényszék önt  rovott  előéletére
     —  Ar.  .Alaő l.kikIvhí  lliradú-  eredeti  lérczája.  —  ennek  az  urnák  valaha  látcsöve  leli  volna.  Ks lm   való  tekintettel  másfél  évi börtönre  ítélte.
                         volt,  bizonyítsa  be,  hogy  az  övé volt és  lm az övé   A  vádlott:  Megnyugszom.
         K e le p o z é b e n .  volt,  bizonyítsa  la',  hogy  én  loptam  el.  Gutius.
                           Az  elnök : Ne beszéljen annyit!  Hiszen a  ren­
           (Végtárgyulás.)  dőrségnél  beismerő  vallomást  tett.
      A/,  elnök:  Ne  viikuródzék  ill  a bíróság elöli!  A vádlott: Azt már  igazán tagadom.  Legalább   B o r o z á s   k ö zb e n .
      A  vádinti:  Kérem,  nagyságos  nr,  ne  les-ek   százszor  áldani  már  a  bíróság  elölt,  de  beismerő   Iláder  bácsi  bori  olérnbe !
    komolyan  venni. C.ziidar természetem van:  lm visz­  vallomást  soha  sem  tettem.  Jó  tokajit  sebesen!
    ket.  lm  nem  viszket,  mindig  csak  vakarodzom.  Az ügyes: Ledig az nagyon nyomatékos  enyhí­  Kcndy  bátyúk  majd  segil  lan
      Az  elnök :  Hál  mosl  az  egyszer csak kiizdje   tő  körülmény  volna  önre  nézve. Jobban  tenné, lm   Az  itezében  én  nekem ?
                         töredelmesen  beváltaná  teliét.
    te  a  természetei.    A  vádlott:  l’gyan,  kérem  tekintetes  ur.  hát
      A  vádlott:  Sajnálom,  nagyságos  ur, de most   Még  se  hozza?  Mi  az  ördög
    az  egyszer  igazán  viszket.  olyan  ostobának  gondol  engem,  hogy  beismerő   Leli  már  ma.  mondja  csak ?
      Az elnök : Hallotta a panaszost: azzal vádolja,   vallomást  teszek, a mikor a panaszosnak egy csipet­  Arexához  vágom  az  ilez.ci.
    hogy  kilo|H)ll  a  zsebéből  egy  látcsövei,  meg  egy   nyi  tanúja  sincs ?  A  kinek  nincs  tanúja, ne jöjjön   Hogy  egy  foga  sem  marad !
    |>á|.ászoméi.        a  bíróság  elé  és  punktum.
      A  vádlott:  I gy látszik,  hogy  ez  az ur beszel   Az  ügyész :  Nagyon  csalódik.  Van  egy tanú,
    a  mit  tud,  de  nem  tudja,  hogy  mit  beszél.  Minek   a  ki  azt  bizonyítja,  hogy  ön  a  látcső  gyöngyház   No  siessen!  meri  lm  nem  bal
    nekem  látcső?  Hiszen  nem  járok  se  lóversenyre,   foglalatai  neki  megvételre  kínálta.  Kiűzöm  kelmédéi  .......Ij.irl
    se  színházim,  fis  minek  nekem  a  pápaszem V  A  vádlóit:  (Nevet)  Hchebe!  Meg  akar  fogni   A  mélységes  pokolba !
      A/,  elnök:  Kiadhatja  mind  a  kettői.  az.  ügyész  ur. ugy-e? Nmn gyöngyház,  hanem ezüst
      A  vádlott:  Ha csak azt  nem ! . . .   He minek is  :  foglalatja  volt  ennek  a  látcsőnek.
    beszélek annyit ? Egyszerűen tagadom hogy  loptam.  A  panaszos :  Igen,  ezüst  foglalatja  volt.  .Jaj  barátom!"  -  -  szól  az  öreg
      Az  elnök :  A panaszos érezte, hogy  a  zsebébe  Az.  ügyész:  Kérem a  vádlói!  eme kijelentését   .Hoznék  biz  én  szívesen;
    nyúlt.               jegyzőkönyvbe  venni!   I te  hál  a  pénzt  Isten  tudja.
      A  vádlott:  Azt  nem  érezni,  hanem  látni kell  A  vádlott :  (iratulldok  .........   ügyész  ur!  Mikor  látja  meg  szemem!
    V % T C 7 T   t i t t t i t   "O  A  U T T ?  H I T   k á rty a p a p iro k ,  c s in o s   fe s t e t t -,  f a -   é s   p a p ir -
    T l l P Z L r i  V ^ i L r  A r n t u n .   case ttáb an . E m lé k k ö n y v e k , J e g y z e t -  é s  e g y é b
    k ö n y v e c s k é k ,  K o ttá s -  é s  k é p e s   le v e le z ő la p o k   (vidéki  megrendelésnél  l ő   drb  portóm enlesen  küldetik)
                         d ú s  v á la sz té k b a n   k a p h a tó k
       B a .i M .n y i  Ernő  papirkereskedésében,  Alsó-Len d van
   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20