Page 7 - Also-lendvai_hirado_1900

Alsó-Lendva. 1900 Ö tö d ik é v fo ly a m . 2. szám . V asárnap, ja n u á r 14.

A lsö-Lendvai Hiradí

Előfizetési ára: Felelős szerkesztő. loptulujdonos és kiadó: Szerkesztőse'*; és kiadóhivatal:
Részévre . 8 kor. j
. 4 . A N D O R PÁ L. F o -u lc u .

Negyed évre I lii elet Ottók 111 is./: 11k is /c i
Egyes szám Ara 20 fillér. MEGJELENIK MINŐÉN VASARNAP. Kéziratuk nem :. I.i'oak \iw.:i

Állattenyésztésünk. nagy jövedelem ből foszljuk meg magunkat, keveredésről is alig van törvényes intézke­
arra a m eggyőződésre jutlunk, hogy a magyar désünk, ha van is. rosszul hajtják végre.
Földm ivclésügyi kormányunk igazán állattenyésztés terén gyökeres és nagyszabású Magyarország gazdaközönsége jórészt az
mindenre kiterjedő ügyeimét, ugylátszik, reformoknak kell a közel jövőben éleibe államtól szerzi be tenyészállatait és bizony
következetesen elkerüli m ezőgazdaságunk egy lépniük. megesik nem egyszer, hogy a drága pénzen
nagyfontosságu tényezője, az állattenyésztés. E reformokat általánosságban körvona­ veti ménnek, vagy bikának nem lehel hasznát
Kein úgy értjük ezt, mintha a löldmivelés- lózni óhajtjuk e helyen. venni, nem is szólván a kansertésekröl,
ügyi kormány mulasztást követne el, vagy A kvalifikácziúl a hatalmas arányú melyek közölt alig találhatni tiszta vérül.
mintha meglevő állattenyésztésünket nem állattenyésztéshez mezőink és rétjeink adják Számtalan magyar községben évek hosszú
részesítené kellő gondozásban. Igenis van J meg, melyek óriási kiterjedésüek, szép és során keresztül használatban van cgy-egy
nagy állattenyésztésünk és igenis kellő helyet buja terméseket adnak évről évre. tenyészállat. Ez egyik legnagyobb baja állat­
foglal el a földmivelés budgetjében. De Da­ Alig van m ező és rét-törvényünk, és tenyésztésünknek. Sovány. •güllies. szaporo­

rányitól megszoktuk, hogy mezőgazdaságunk i ami van, az inkább a tulajdonjogra és a dásra alkalmatlan a csorda és a nyáj az
felvirágoztatása terén eredeti ötletei legyenek, ' használhatási jogra vonatkozik. Arról, hogy ilyen községekben, s végre is az a vége a
melyeket erélyesen és sikeresen, a nagy i hogyan kell kímélni és hogyan kell kihasz­ dolognak, hogy a gazda akarva nem akarva
gazdaközönség megelégedésére valósit meg. nálni a mezőt, törvényeink fogyatékosán eladja állatját a mészárosnak, mert másnak
S ezért más szemmel bíráljuk m eg az ö gondoskodnak. De még hngyján volna, ha már nem kell. Persze silány árt kap érte.
működését, mint az olyan szakminiszterekéi a községek, uradalmok. vagy közbirtokos­ Legjobban állunk még juhainkkal és
akik lehetnek kitűnő politikusok, nagy lálkürii ságuk fölismernék a Jegelők ápolásának egyébb gyapjas állatainkkal, bár itt is nagy
államférfiak, de nem szakem berek. Darányi fontosságát és azt a saját hatáskörökben haj, hogy gyapjasaink szüntelen valami be­
szakem ber, minta gazda, tőle sokat várunk, teljesítenék. De ki hallott valaha valamit tegségben sínylődnek.
sőt kívánunk. .Magyarországon a legelők ápolásáról? Lege­ Hatalmas állatorvosi kara van már
Állattenyésztésünk, m ely oly kiváló sze­ lőinken úgy terein a fii, ahogy a természet Magyarországnak. Ez a képzett testület meg
repet visz mezőgazdasági életünkben, aminöt szeszélye akarja, mikor kibújik a földből, tudná őrizni a magyar állatok egészségét és
kevés más országban, a régi nyom okon ráhajtják a marhát és azzál vége az állat­ gazdaságos, helyes nevelését, ha erre jogot
halad. És am i állattenyésztésünket hatalmas tenyésztési munkának. és m ódot nyújtanának nekik.
mértékben fellendíthetné, a kivitel, az is Törvényekkel és szabályrendeletekkel A fajkeveredést nálunk a hatóság éppen­
mélyen alatta áll a magyar talaj produkáló kell megőrizni a legelők jogait és kell uta­ séggel nem m ozdítja elő, ennek a gazdasági
képességének: sítani a gazdaközönséget, hogy ne kíméljen elvnek csak a nagyobb uradalmakban vannak
Daczára annak, hogy Magyarországnak egy kis fáradságot, ápolja a m ezöt és ne követői. Pedig hogy milyen fontos dolog azt
megvan h ozzá a m ódja, éppenséggel nem zsákm ányolja ki. A jó karban tartott legelő nem is szükséges magyarázni. A szegény
mi dominálunk Európa állatpiaczán. kétszeres takarmányt ad, nemcsak meny- embernek nincs módjában, hogy a fajkeve­
Ö ha elgondoljuk, hogy a produkáló nyiség, de m inőség dolgában is. redéssel nemesítse állatait, mert ez költséges
erő teljes fel nem használása által, m icsoda | A jó faj szaporításáról és a helyes faj­ d olog és közhatóság erre alig nyújt módot.
Avagy gyertyák s az oltáron A esilláinló végtelenbe.
TÁ R C Z A. Szerte szólják fényeik', Pedig balkán, egyre esve.
Ha a templom, a nagy légür Minden léptet eltemetve.
Szent homálylyal megtelik? Tompán . . . . Szinte Imi Iható . . .
M i a v a ló ? Hull a hó.
Nem, ők betűk, a melyekkel Pásztor Árpád.
Ritka már a mesterember, Az angyalok egyike
Ki nem szórja panaszát, Szerelmünkről sok ezer dali
Hogy az üzlet mai nap már Ír be az ég könyvibe. N oirau d .
Szörnyű kevés hasznot ád.
Szakács Béla. -- Az .Als6-Lendvai Hinnie- rrt‘didi lárc/ajn
Hogy e panasz méltán jogos, Irta: LUD0V1C HALÉYY.
'Nincsen benne tagadás, H ó. Ne féljen, uram, nem késik le a vonatról . .
Ibi levonjuk a haszonból. i Én már tizenöt év óta vezetgetem az utazókat a
Mit a sok bor sirba ás. Ringva, lengve nagy pillékben I vasúthoz . . és ezek soha sem késtek le a vonnl-

Szakács Béla.
Álmodozva, lágy fehéren. I ról! Értse meg. uram. soha I

Nyarat és őszt eltakarva,
A mezőkre, az avarra. Uh. ne is nézegesse az óráját . . \ un

D a l Az erdőkre, pusztaságra, | itt valami, a miről önnek nincs tudomása s a mit
Mint a felejtésnek árnya; I az órája nem mondhat meg . . . Ez pedig nem
(Gcibel.)

A szivemben, fönn a légben, | egyéb, mint az. hogy a vonal örökké késik egy
A csillagok bárányok tán Halk zenével, lágy fehéren . . . negyed órát . . Nincs rá példa, hogy a vonat
S lm a nap már messze ér, Tompán . . . >zinte hallható . . . egy negyed órát ne késett volna.
Ökot az ég kék azúrján Hull a hó. He éppen ma volt erre példa. A vonat pon-
Őrizi u pásztor ej V ; (osan indult és én elkéstem. A koesisoin dühös
Körülöttem semmi: Semmi. volt.
Avagy talán liliomok Valami készt menni, menni. - - Jelenteni kell ezt. szólt az állomásfö-

Ezüst szilibe ragyogva, Ismeretlen temetőkön, | nőkhöz, — jelenteni kell, ha az önök vonalai egy­
A melyeknek messze elszáll Fehérlő nagy hómozökün, szerre csak pontos időben indulnak el . . Soha
Szendéiilö illatú? UItalun utal keresve í sem láttunk ilyesmit!
¥ \ I S Z 1 iE V É I iP A P T T B .f ilir k á r ty a p a p ir o k , c s in o s fe s te tt-, f a - é s p a p ir -
c a se ttá b a n . E m lé k k ö n y v e k . J e g y z e t- é s e g y é b
k ö n y v e c s k é k , K o ttá s - é s k é p e s le v e le z ő la p o k (vidéki m egrendelésnél lő drb portóm enleseu küldetik)
d ú s v á la s z té k b a n k a p h a tó k
Balkányi Ernő papirkereskedésében, Alsó-Lendván.