Page 5 - Also-lendvai_hirado_1901
P. 5

'
     Also-Lendva.  1901.      !   !.  •  folyam  2.  szám.  V asán ap ,  J a n u á r  13







            Előfizetési  ára:    s.'.'  „.‘s/tö.  iaptu!:.já,.|..w  .•»  kiaüo:  Szerkeszlfis-*)'  és  kieilóluvstsl :
     Eí««  Avw                                              F s - u t c u .
     ■Fel  évre                  BALKANYI  E R N Ő .  H i r d e t é s e k   riijazt*bA «  'z e i i n t .
     Xejyetl  évre
          b'gyas  szám  ára  20  lillor.  MEGJELENIK  MINDEN  VASARNAP.  Kézirstok  nőin  adatnak  vissza

     K özgazdasági  fej 1ödcsii nk.                belátta  ezt  s  sajnos  csak  m ost  jutott  neki
                            ben álig  fél a mi VÍ értékel tett  ki  mezőgazda-  az  a  gondolata,  hogy  m estersége   utón
      Ha  figyelemmel  kísérjük  az  utol   sági  termeié -iiiik ,  a  polg;irság  "sokkal  jobb  j kellene  a  jövedelm ek  szaporítását  előm oz­
    évi  m ezőgazdasági  fi jITnit'--n;  1  ugv   i  .   vagy.mi  visz.>nyolle  között éli,  mint  most.  dítani.  így  a  gazdák  a  m ostaninál  nagyobb
    a  tapasztalatra  jutunk,  hogy  «*z  i<n.   ;i   Ausztria vul  való  ko/.ös   háztartásunk  jövedelem hez  jutnak  és  a  telkekkel,  földdel
    óriási  fejlődésen,  gyarapodáson  immiunk   neme•sak  áll iinad ócságol  : -ivümölesözölt,  ha-  nem  biró  (zsellér)  napszám os  em berek  is

                        .
    keresztül,  s  hogy  a  Iblyarnszah.ily  / t~■>< és   in n i  elnyelte  a polgárja;.:  szaporodott  évi  kereshetnek  valamit,  s  ezáltal  fizetéseiket az
    talajjavítások  következtében  a  term elésre   jőve* leimét  l.:l|«  mérte.. ben,  ugyani) yira,  állam m al szem ben  könnyebben  teljesíthetik.
    alkalm as  terület 23  millióról,  2f>.7  millió  l a j ­  hogy  n -m  mar;ült  neki k  m ás,  m int  —  . Megint  telik  uj  ágyukra,  fegyverekre  és  a

    tárra,  vagyis  94.  5«/"-ra  eimdk  <1 :t.  adós. - tg.  tisztek  fizetés  em elésének  fedezésére.  Talán
       A term őterület nagyobboda-.sv.l karöltve   Más  ál! álunkban  is emelkedett  úgy  a  a  m agyar  állam hivatalnokokéra  is?!
    járó  egyes  mivelési  ágak  átalakulásának   térin el ősi  be veleli,  mint  ;i  kiadások  lömke-  Darányi  m iniszter  urnák  jutott  eszébe
    köszön Ín tö,   hogy   tisztán   s/antoi'm lm ik   lege. és !négi:s  égé szén  uíá s anyagi viszonyok  az  a  szép  és  m egvalósításra  érdem es esszme,
    1895-ig  8.2  millió  hektárról  12.2  millió   között  vaun  mis  orsz aguk  m ezőgazdái,  hogy  a  csatorna-rendszer  tejlesztése  által  a
    "hektárra  em elkedett,  vagyis a  le ; !.vi  üTmé-t   mint ;t  mieiluk.  m ezőgazdákon  segítsen,  földjeiknek  term ő­
    szolgáltató,  s  tényleg  learatott  t •i-ulei  kenk   Bedig  ;i mi gazdáiulv  is  értenek  úgy  a  képességét  növelje  és  esetleg  uj  területeket
    4  millió  lu  k'  irral  n ag yobbodó'.  löldt:niveléshi  m int  péMául  a  ném etek.  m üvelésképessé  tegyen.
       Ez  óriási  fejlődés  mellell  is  érthet  •!'  :i   Csak hogy.  i  uás  őrs.'.ágokban  a  mező-  A  beruházásra,  a  csatorna  rendszernek
    dolog,  hogy m ezőgazdáink  m.ly  na.-,  v á ls á ­  ::. 1Z  i:ák  él di•kein;n  mind •n  lehető  eszközt  szélesebb  m ederbe,  nagyobb  alapra  fekte­
    gul  küzdenek  és  hogy  alig  képese ;  ni.r.r.i v.ii   kigoi i.toltak.  bog y  IViUljd  term őképességét  tésére,  31  millió  forint  lett  előirányozva,
    az  állam m al  szem ben  polgári  i;öi-m--.s.'-g  n ;-   foka;tzíik.   ii iás  lóvédéin ii  forrásokhoz  is  elég  nagy áldozat  az  országra  de  szívesen,
    nek  eleget  tenni,  s  megélhetési  \is .  .i   juss. in.ik.  adídig  nálunk csak  arra  értek  rá  öröm m el  adták  meg ezt a korm ánynak,  m ert
    v aló .-ii gga I  kélséghee.jl ő l<.  ,   ->■ ",  lehetii"  ujahh  ezzel egy  szent  ügyön  vél  seg íten i:  a  mezö-
       A  T i1-'                     .  a:  -  e  /n i  a  polgárság-  gazdékon  és  földm unkásokon.  A  31  millió
    képvi-f ll a .-/.itólbld  évi  tér mese.   lv.r>-b.-n   d.iit  eddig  is  m ár  forintnyi  előirányzatból  egy  igen  tetem es
    SOK  millióra  emelkedi II  annak  <ró   s  t   összeg  az  adófizető  polgárság  zsebébe  fog
    nem   annyira  a  lerniö  téridéi  f •;!  I  - •  ek.   K  ••   :i   i.  'm  iden  évben  többé  vissza  vándorolni,  föld m egváltás,  fuvarozás
    m int in k áb b a viszonylagos I  riné a k iö  ozat  s   ker.i  \ .  i.  s  ,  p »i .ir • u   ,  p; • i'.-n  léven  m ár   és  napszám   lejében, de  m indenesetre a  leg­
    em elkedésének  köszönhető.  a  n a , v,dia  aldo/.atra,  a  n  gyobb  tehervise­  nagyobb,  jövedelem   a  tőidnek  term elési

       Es  éppen  ez  az,  a  mi  gumin k > dm  lőn  .  a  m agas  korm ány  végre  valabára  fokozása  által   csak  évek  m úlva  bár-fogja
                                ián   vágjunk.  Ii :lyuka  —  szólalt meg   lődtek,  hogy  indulnak  tovább.  Az  egyik  uzonban
          T A R C Z  A.     az  egyik  a  sorból   adhatnál  valamit  enni  --   megkötötte  magát.
                            Ilin,  lim  inor nogott  rá-a-keresztapám az ö  rendos  Nem  megyek,  mikor ilyen  szívesen  látnak.
           A   k ö lc s ö n .  szokása  szerint.      —  I)c  jössz  velünk  N ku'aj.  biztatták  a
                                Járni  is  alig  bírunk  -  tóditoltak  a  töb-   többiek  a  tiatal  legényt,  aki  egy  kicsit  már  sokat
                                                    tal.il  inni.  Nikulaj  nronbun  úgy  találta,  hogy  i»
                            az  oka,  hogy  bániunk  titeket.  soknál  is  van  több  s  ki  akarta  venni  belőle  n
                                                    részét.
       Legendás  időkből  való  ez  a  törlőm ■i.  Azok  Nem.  nem,  azt  tudom  — düunyögött az

    közül  a  szomorú,  kaeagtaló.  hi-áoriák  k > '.ül  való  öreg,  n!.i  g •-/  j  .1  beszelt  a  nyelvükön, de  inegis  Kutya  legyek,  ha  megyek  —  feleselt  az
    a  melyek  lépten  nyomon  történlek  al   csak  .•Üencétr  v.mvtok  újabb  liivó  szóra.
                                                        No  h:it  kutya  vagy  Nikulaj.
    időben.  A  szabadságba réz  »i!ol«o  n  • ■   ni  a  fel-  —  Akkor  hát  döfd  belém  a>:l  a pikát  — állt  —  Veszett  kutya  vagyok  batyukám,  de  te
    vidéki  falvak  egyikében,  a  hol  t  i  •    ;  ne  félj  tőiéin,  azt  harapom  meg.  aki  téged  mer
                            ki  a  Miiből  egy  vékony  sápadt  fiatál  ember. Ha
    keresztapám  lakott, egy ködös szeptemberi      bántani  s  addig  szoroskodott,  mig  kezet  nem
    kis  orosz  csapat  tűnt  fel  fénylő  pi-,.é. ni  ,  fululiu  nem  a ltok  ju</.álltatokból  lopni, rabolni  nemi  tú­  csókolt  az  öregnek.
                            dók  soha,  éhen  veszek  el.
    bek  nem  kis  rémületére.  Az  ijedelem  azonban  A  vége  az  lett,  hogy  ott  hagyták  a  többiek
    felesleges  volt,  az  oroszok  nem  vetették  senkinek  Addig,  midig  mig  keresztapám  rászánta rna-  s  sebes  vagtalássál  indultak  be  délnek.  Nikulaj
    de  nem  is  igen  tudtak  volna,  kiéhezve  ele-igáz   gát  a  v   ieg'a! 'sra  s  főzetett  valamit  az  éhes   pedig  neki  feküdt  a  kanosénak s addig  szopogatta
    vánszorogtak  a  poros  kocsiulnn.  Mi/uiiyosin  v  e   katonáku  .  1'etejibe  még  e-apra is  ütött  egy  fel-   a  hegyalja  nevét,  inig  tehetetlenül  végig  néni
    lenül  szakadtak  e.i  a  csapattól,  a  melyhez  tart i   ukős  hordot, a  mitől ugyaucsik  jókedve  kerekedett  I  vágódott  a  földön.
    tak,  közlegények  voltak  valamennyien.  A  mi  I:   a  tizenkét  muszkagyerekiiek.  Nagyokat  ittak,  di­  Mit  tegyünk  most  vele ?   kérdezgette
    zunk  előtt,  hogy  hogy  nem,  megállapodtak   cseitek  a  szives  vendéglátást,  szidták az osztrákot   keresztapáin  inkább  önmagától,  —  mé  valami
    szóhaereszkedtok  keresztapámmal,  a  ki  kinő   s  leborultak n mi  gyerekeink  vitézsége  elölt.  Mikor   kellemetlenség  keletkezik  ebből  a  dologból.
    eléjük  egész  a  kapuig.  vege  fele  j.irt  a  hordóban  a  borocska,  nek:  készü­  (Folytatása  következik.)
                  Balkányi  Ernő  könyvkötészete  ;  só-Lendván.
            mindennemű  könyvkötő-munkát     A  FŰZÉSTŐL  A  LEGFINOMABB  DISZKÖTÉSIG
      Elvállal
     es  készít
     elvállalok  továbbá képek, fotográfiák, tervek, ra jzok és térképek cachirozását, úgy minden e szakba vágó munkát.
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10