Page 2 - Also-lendvai_hirado_1909
P. 2

ALSOLENDVA,  1009.           Al.SÓLENDVAI  H IR A30       VASARNAP,  JANUÁR  3.
    másokon  nem  elég  hangosan  kiállják  az  illeti)   ha  a  megszerzésekor  a  halál  suhintása  nem  is   „Kiszerkesztelek!“
    állomás  nevél.  Megtörtént például, hogy valakivel   volt  valami  nagyon  messze.  Nem  bátor  az,  aki

    szemben  goromba  volt  egy  vasúti  személy,  mert   ezreknek  arcát  kívánja  maga  felé  fordítani, hogy   — Csevegés.
    az  a  valaki  rangján  aluli  címmel  illette  s megtör   bámulják,  hogy  csodálják.  Vándor!  Ha  utad  Lendván  keresztül  vezet
    tént.  hogy  valaki  nem  szállhatott  ki  a  rendelte­  ... Hane n  van  nekem  egy jó barátom, vagy
    tési  helyen,  mert  este  lévén  nem  láthatta  az  ál­  mondjuk  igy,  egy  jó  emberem,  aki  tud   hogy   és  akár  a  néma  éjszakán,  midőn  a  Ferenczyhez
    lomási  épület  feliratát,  kiáltani  az  állomás  nevét   ne  hazudjak  sokat  —  20  30  nyelven  beszélni,   térsz  meg,  hogy  elszomorodott  szived némi  eny­
    pedig  nem  hallotta.    amiken  kívül  meg  nagyon  sok  nyelvvel  ismerős.   hülést  találjon,  esetleg  hogy  a  legélénkebb  de­
      Sem  a  szakaszos  kocsikra,  sem  az  egyéb   Ez  az  ember,  mikor  hazajött Japátiországból,  azt   rültségben,  zajos,  hosszantartó  derültségben  mű.
    felsorolt  hibákra  vonatkozó  panaszai  az.  utazó   mondta,  hogy  „most  már  tudom,  mi  az  a  haza-   veid  nagyobbra  maláriától  amúgy  is  megdagad:
    közönségnek  nem  olyan  természetűek,  amiken   szeretet.  most  már  tudom,  mi  az  a  bátorság:
    változtatni  nem  lehetne.  Csak  egy  kis  jóakarat   meghalni  tudni  a  hazáért  m»/ii kőteh'ssr^hől, de   lépedet,  mondom,  akár  ide,  akár  a  Korona  tr-
    kell  hozzá,  ami  talán  nem  is  hiányzik  azokban,   a  hazáért  úgy  halni  meg,  mint  a  japán,  rajon­  nyas  alsós-partijai  közé  kívánkozol és m  ghail .d
    okik  a  vasút  sorsát  intézik,  csak  ők  maguk sem   gásból.  szívesen,  egy  jajszó  nélkül,  rendületlen   e  szót:  „Kiszerkesztelek,"  úgy fuss, rohanva me­
    tudták  eddig,  hogy  mennyire  jogos  az utazó  kö­  bizalommal  szent  ügyéhez,  szempillájának egyet­  nekülj  otthonodba.  Olts  szőrcsuhát,  hints  hamut
    zönség  zúgolódása  s  mennyire  nincs  igaza  an­  len  rezdülése  nélkül “  a  fejedre,  minekutána  meghaltál.  Erkölcsödnek,
    nak.  hogy  mihelyt  helyiérdekű  egy  vasút,  annak   A  japán  nem  ragaszkodik  életéhez,  iszen ő
    okvetlenül  rossznak  is  kell  lenni.  azt  úgy  fogja  fel,  hogy  az nem az in é. azt  kapta,   becsületednek  ballebernyegén  egy  oly  fekély  tá­
                             tehát  visszaadja,  de  meg  ha  hazájáért  halt  meg.   madt,  melyet  immáron  gyógyithatlanul  ott  kell
                             hivatását  betöltötte,  kötelességét  teljesítette csak.   viselned,  ahol  legjobban  fáj.  Özvegyek  siráma,
           Hangulatok.       földi  gyönyörűségeket  keresni  itt  maradni semmi   ideálok  zokogása, félbemaradt eljegyzések, halva-
                             jussa.  Minek  az?        született  parthiek,  mind-mind  e  szó,  e  röpke
                                Ott  Japánban,  ott,  ahol  az  elzárkózottság,
             Az  em ber.                               szócska  nyomán  keletkeztek :  „Kiszerkesztelek !••
                             mikor  már  évtizedeken  keresztül  zárva  tartotta
          (Tiirténelmi  arcképcsarnok.)  ajtóit,  de  a  nyugoti  civilizáció  döngetése  előtt   Van  itt  közöttünk  egy  igen  kedves,  jobb  sorsra
             I J-ik  folytatás.  megnyitotta  azokat:  40  év  alatt  utolérte  és  ke­  érdemes  úriember,  aki  már  annyiszor kiszerkesz-
                             resztül  is  szárnyalta  a  vén  Európát, a tudomány­  tetett,  hogy  olyan  szerepet  kénytelen  játszani,
      Már  az  bizonyos,  hogy  a  legszebb  férfi­  tól  görnvedezö,  ragyogó  szellemű,  a  teknika vil­
    tulajdonság  a  bátorság.  Gyermekkorom óta  min­  lanyos  vívmányaival  dicsekvő  Európát.  Ott  tud­  mint  a  Borsszem  Jankóban  a  Josef  Kovács.
    dig  irigyeltem  s  titokban  eszményképnek néztem   nak  az  emberek  hazájukért  halni,  mert a vallásuk   Ez  az  ur  (mellesleg  megjegyezve,  illetve
    minden  bátor  embert  s  példát  csináltam  belőle.   szerint  bátorságuk  jutalmat  talál  egy  más,  földi   megszerkesztve,  kiszerkesztve   és  agyonszer­
    De  aztán  felnőttem  én  is,  mint  ahogy  az  mással   életben,  amelyiknek  szintén  lesz  folytatása...   kesztve,  a  többek  közt  a  harmadik színnel került
    is  történni  szokott  és  bizony  itt  is  szomorú,  de   örökkön...  örökké.  oly  nemes  testrészén  összefüggésbe,  amely  test­
    nagyon  szomorú  dolgokat  láttam.  Ezek  a  bátor  emberek.  Az  ő  bátorságuk  a   rész  époly  alapon, a szénával és korpával szokott
      Az  a  fizikai  bátorság  talán, hogy  nekiszala-   lélek  bátorsága.
    ounk  egy  rúddal,  hogy  egy  három  méter  magas   De  nékik  van  hazájuk...  És ha  elvesztenék   Pesten  hasonvonatkozásba  kerülni),  mondom,  ez
    mércét  átugorjunk?  Vagy  az  a  bátorság,  hogy   hazájukat  és  szolgaságba  esnének,  az  életben   az  ur  az  egyedüli,  ki  még  birja,  áilja  a  bunkót.
    egy  nagy  szalmazsákra  15  méterről  leugrunk ?   maradt  japánok  lefeküdnének  a  földre  és  nem   Ha  a  makkhetesre  mindjárt  az  első  hívás­
    V..gy  az  a bátorság, hogy valakinek  utána ugrunk   kelnének  addig  fel,  mig  lelkűk  valami  újszülött­  nál  beutaványozzák  a  pirosfilkót  és  te  dühtol
    a  vizbe?   Bizony  nem  bátorság ez  egyik sem,   ben  nem  jönne  napvilágot  látni,  hogy  megbosz-
    csak  testi  erővel  párosult  ügyességnek  a  kifej­  szulja  hazája  ellenségét.  tajtékozottan, elvakulva  pechedtöl és a leszúrandó
    tése,  a  lélek  működésének  minden  legkisebb   De  nékik  van  hazájuk ...  összeg  nagyságának  rémétől  elkábulva  kijátszód
    hozzájárulása  nélkül.      Egv  pár  óra  muiva  az  1908-ik  esztendő  is   a  tökfilkót,  megfogom  ember  a  kezedet  s  csilla-
      De  kiben  van  igazi  bátorság?  meghal.  A  végtelenségnek  egy  kis  része  újból   pitólag  súgom füledbe : „Kiszerkesztelek !“  Százat
      Talán  abban,  aki  magára  fogja  az  életunt-   e rohant  felettünk, de nekünk az  nagy idő. Hosszú,   teszek  egy  elleti  barátom,  hogy  elcsendesedel  s
   ságot  és  a  fegyvert?  Talán  abban,  aki  megsért   kínos  365  napnak  emlékeit  viszi  magával,  hogy
   valakit  és lovagias útra terelés helyet, nem hagyva   újra  és  újra  visszaszáguldjon,  dübörögjön  felet­  inkább  tűröd,  hogy  még  az  egész  cukasszát is a
   magát  provokálni:  bocsánatot  kér.  vagy  mond­  tünk.  mint  ahogy  azt  a  japán  a  leikéről  képzeli.  te  zsebeden  alakítsák  meg,  mintsem  hogy kitörj.
   juk,  kiáll  3-szori  golyóvá tásra,  ami  után  kard   Meghal  egy  esztendő,  hogy  japán  módra   Avagy,  ha  van  eszed,  a  pirosfilkós  jóakaródra e
   jön  a  végkimerülésig?  Szó  sincs  róla:  ez  lehet   újra  szülessék  egy  uj,  amint  ez igy lesz örökkön   szókkal  ripakodol:  „Kiszerkesztelek!"  Meglásd,
   férfias  dolog,  de  ez  még  nem  az  igazi  bátorság.   örökké,  s  mi.  akik  élünk,  bátrak  vagyunk  neki-   inkább  beleteszi  a  kvart  makkászból  a  disznót,
   Hat  az  a  bátorság,  ha  egy  égő  háznak  a negye­  ntenni  az  életnek,   de  azok,  kik  „orln-l>'tiiu
   dik  emeletébe  felrohan  az  idegen, a  lent őrjöngő   nemsokára  meg  fognak  halni,  miért  halnak  meg?   semhogy  a  pirosfilkót  neked merje adományozni.
   anya  gyermekét  kimenteni ?  Ehhez  is  bátorság   Kötelességből-e,  vagy  hazájukért?  Mikor  először  sújtottak  főbe e szóval, viharedzett
   keil.  de  ki  tudja  micsoda  jól  ápolt  öncél  is van   (Folytatom.)  lelkem  megrendült  és  nyomban megkaptam  a :
   benne,  amit  rejteget  a  szivében  a hős tűzoltó,  —    Dr.  CSONGOR  GERGELY.  maláriát.
   ki  tudja,  talán  erről  álmodott  évek  óta,  bár  éle­  És  ha  kiakarod  kerülni  e  szó  vészes örvé­
   tet  egy  cérnaszálra  függeszti.  Kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy előfizetési
      Bizony  nem  bátorság  a  hiúságért, vagy  egy   dijaikat  lehetőleg  minél  előbb  küldjék  be,  nehogy  a   nyét,  tudod-e  kitől  rettegj,  avagy  brahminként
   erdemkeresztért  hozni  áldozatot,  még akkor sem,  lap  expediálása  fennakadást  szenvedjen.  kihez  esengj  oltalomért?  Megsúgom : A hangula-
          A  szociálista.       -  Szociálista  vagy  te  Gyuri.  kezével  bepiszkítsa  az  úri  jövevények  patyolat
                                —  Kinyílt  Pesten  a  szemem,  de  te  ott  is
                                                      kacsóit,  felesége  pedig,  aki  épen  olyan  paraszt
      Egy  faluban  születtek,  együtt  nyötték  az   aludtál.  volt,  mint  ő,  az  úri  csodák  láttára  úgy  beékelte
    iskola  padját, együtt inaskodtak a faluvégi kovács-   Mind a két legényre maradt egy kis  belsőség   magát  a  másfélméteres  kenderbe,  hogy  a  héja
    műhelyben  az  öreg  Vasi  Pál  kemény  keze  alatt.   a  szülök  után.  de biz az. több  munkát adott, mint   se  tudott  volna  rátalálni.
                             kenyeret.  De  hát  ha  az  öregek  a béreskedés se­
                                                         Pedig  Gyuri  igen  kedves  volt. Egy kis szo­
    Egy  időben  állottak sor alá,  ugyanegy  században
   szolgáltak  s  a  három év leteltével együtt kerültek   gítségével  meg  tudtak  belőle  élni.  a  munkabíró   ciálista  mozgalommal  akarta  boldogítani  sziii  -
                                                      faluját  s  a  szervezkedés  vezérségével  Pistát  Kí­
   szülőfalujukba.  —  Módos Gyuri  és Gondos  Pista   fiatalság  mit féljen  tőle ? Az  a kis  belsőség  ugyan   nálta  meg  a  régi  jóbarátság  révén.
                             nem  sínyli  meg,  ha  a  gazda  mezei  munkát vállal
   volt  ez  a  két  iker-sorsú  ember.
      De  hát  minden  ut  dűlőre  válik.  Gyurinak   mellette,  egy-két  vasalást  elvégez  a  műhelyben,   —  Lásd,  hogy  gondolok  rád !  —  Egy  ii
    a  pesti  katonáskodás  után  sehogysem  Ízlett  a   holmi  javításokat  csinál  egyszerű  falusi  szerszá-   napja  nem  dolgozom,  azért  mégis  ur  vagyok,
   dolgos,  de  nem kiadós falusi élet s  ezt Pista előtt   >::**ki‘H.   Sok  kicsiből  sok  kicsi  cseppen, csak  telik  a  pártkasszából.  Végre  is  csak  megtolj  *
    sem  rejtegette.  Történt  ugyanis,  hogy  a vén  Vasi   a  semmiből  nem  lesz  valami.  a  munkaadókat  s  mi  leszünk  az  urak.  A  munkás
    Pál  búcsút  mondott  az árnyékvilágnak és  mester   Ez  az  okos  gondolat  a  Gondos  Pista fejé­  el  van  nyomva...
    nélkül  maradt  az  ászokaljai  kis  kovácsmühely.   ben  formálódott  ki  és  mikor  Gyuri  a  kis  örök­  Tovább  nem  mondhatta,  közbe  vágott  ke­
   Árkos  Tamás  biró  uram  restelte  volna,  ha  ide­  ségének  eladásából  befolyt  pénzből  hízásnak   mény  szavakkal  Pista:
   gen  marokba  jutott volna Vasi  bá’ ősi  kalapácsa,   gömbülyödött  bugyellárisával  búcsút  mondott  a   —  Ha  a  munkás  el  van  nyomva,  hogy tini
   tehát  a  volt  két  tanítványra  vetette szemét. Gyuri   falunak,  szomorúan  nézett  vígan  váló  ikerosztá­  kereset  nélkül  egy  hónapig  megélni,  aranyból
   hallani  sem  akart  róla,  mert  hiszen az a  kovács­  lyosa  után.  olyan  kuvaszkötő  óraláncot  venni  s  a  feleségét
   mesterség  inkább  cím volt, mint jövedelem  Pista   Vissza  jösz  te  még  Gyuri...  úgy  ki  nagyságosasszonyozni ?  Ha  az  anyáink
   azonban  nem  habozott  s  már  csak a falu  becsü­  Vissza  is  jött  egy  év  múlva.  ilyen  maskarában  jártak  volna,  ebrudon  dobták
   letéért  is  beköltözött  az árván hagyott  műhelybe.  Finom,  elegáns  úri  ruhában.  A  mellényén   volna  ki  a  faluból.  Nem  fizeti  meg  az  élet
      Volt  is  mit  hallania  Gyuritól.  olyan vastag aranylánc himbálódzott, hogy kuvaszt   ráfordított  munkát  úgy,  mint  kéne,  azt  én  is  tu­
        Megbolondultál, te  penészes, Pesten  egy   lehetett  volna  vele  kikarózni.  Feleségestül  jött.   dom  és  fájlalom.  Kellene  is  valamit  tenni,  hog)
   hónap  alatt  többet  keresnél  a  gyárban,  mint  itt   Az  volt  csak  még  valaki!  A  falu  minden kakasa   ne  igy  legyen,  de  nem  úgy,  ahogy ti csináljátok.
   egy  félesztendő  alatt.  elszégyelhette  volna  magát  az  ö  tollas  kalapja   Akinek  nincsen  keresete,  kenyere,  miért  annak
        De  Pesten  többet  is költenek egy hónap   mellett.  Csupa  vörös  volt  rajtuk minden cifraság,   az aranylánc, finom  ruha, tollas kalap ?  mert  tellik
   alatt,  mint  félesztendő  alatt.  Aztán  a  szülőfalum   tnásli,  nyakkendő,  jó, hogy a falu  bikáját a szom­  a  pártkasszából?  Hát  van  telketek,  munkástár-
   is  csak  valami!         széd  község kölcsön  kérte, mert megvadult  volna   saiktól  kiharácsolt  pénzen  heréskedni ? I.ád-e én
        No,  hiszen  azt  várd.  mig  a  szülőfalud­  ennyi  éktelen  vörösségtől.  Szóval  kifogástalan   is  tagja  vagyok  egy  szövetkezetnek,  egy áldásom
   hoz  való  nagy  szeretetböl  lisztet  őrölsz,  kenye­  pesti  szociáliásták  voltak  s  Pista  a  legnagyobb   szövetkezetnek.  Fizetem  a  dijat  a  fogyasztási
   ret  sütsz.               nógatással  se  volt  rábírható,  hogy  szénkormos  szövetkezetnek  és  hasznom  is van belőle  becstt-
                                                                               i
   1   2   3   4   5   6   7