Page 8 - Also-lendvai_hirado_1917

ALSOLENDVA, 1917 ALSOLENDVA! HÍRADÓ VÁSÁRNÁL. JANUAR 14.
k- ■ - n.ijat: az ifjú királyra a It^wtunschh :r;iK ín ­ izgi.konyak, hőérzékenyek, nyafogok lettünk, meg­ pokon keresztül étvággyal fogyasztotta a tábor
:

nyel tekintünk lel, neki k tnn o k ■'w-ik-p i: /•••- : szoktuk a jó. kényelmes eletet, s/erencsedeiiseg eledelét, már nem lesz beteg, ha nélkülöznie kel!

i'.»| \i; 11 szabad megismerni e nem/etet. volt napjában legalább kets. ei húst nc:n enni, a az emésztéshez előbb múlhatatlanul szükséges
E^y hosszu-ln >s/u. t sünéinvki>t n daj; ropogós kifli, a sok habbal kávé. a friss csapolás sajtot vagy likőrt.
iszu*niK» s mily n-pkiiuk tűnik egyetlen ;c\ na^y életszükséglet volt. ünnepen, mulatságon kocsi- De nemcsak a harctéri élet, az. itthon is
benyomás súlya alatt! derékszámra* fogy- tt a drága holmi, lakodalmon, kincset érő tanulságokat hozott az .•létmódot, az
De, igen tiszteli Hölgyeim es L'i.iim, nem keiesztelőn, de meg halotti toron is se szeri.se egészséget illetőleg.
keseregni célom ma. nem felidézni a haldokló szama a fogás-iknak: a nátha betegség lett. a Drága az élelem, de kiváltképpen kevés,
esz telidé* s/on-i'nisag.ii!. nem ts J;i>' • n mindazt, cúg embereket ölt. aki egyet ki hintett. Abbáziába, annyit és azt fogyasztunk tehát, amennyi és ami

i
ami hősies küzdelmünkben dicsőíthető, hiszen ki csak egy szer tudott napjában ebédelni. Karls- van. Nem eszünk mindennap húst, ami előbb
gyenge ene az cn élőin, nincs ;s arra n ár szük­ badba futott. garnirung volt. ma egy tál étel, ti/, órakor nem
ség. eltol a dicsőségtől hang- s a \i!ág. ettől Dúskáltunk a sokban, a jóban idegrend­ eszünk pörköltet, nem iszunk délelőtt 4 —5 pohár
zeng dicshimnuszt a szövetséges, ezt ismeri el szerünk. egészségünk rovásara. egyszerre ránk sört, de étvággyal ülünk az. asztalhoz és izük az.
az ellenség is. szakadt a habom ami van. A krém. parfé, pástétom és még sok
Nem ■> szónokolni, de csevegni oliajtok. A mozgósításkor egy anya kijelentette, hogy zsirtól csepegő, a gyomor türelmét próbára tevő

csevegni egyröl-másrol. amikie bennünket a ha­ tin nem vonulhat he. mert a gyomra nem tűri attentatumai a culinaris művészetnek, csak a

bom tanított, amikre a ügyéé’1 orvost a háború azt a kosztol, amit katonáéknál kap; a fiú persze múltból ismertek. Egyik-másik gyomor bizonyára
tanította. bevonult, nagyokat falatozott a komisz kenyérből, kellemesen meglepetve korog fel, hogy gazdája
Nin ■ sn« • y m ette a cakumpakoí, ott feküdt télén át a lövész- észbe kapott, nem terheli túl olyan és annyi do­

ebben a háborúban a tapasztalás kincseivel ne árokban s hazajött piros pozsgnsan, megedzve loggal. amikkel előbb nem tudott megbirkózni.
gazdagodott v »lna. hiszen igénybe vett mindent testben és lélekben. A buja élet, a tuitápinlás okozta tulhizást

kicsit és nagyot, szellemit és anyagit, minden az. Egyik betegem, kit idegességeben hónapo­ es emésztési zavarokat leleményes sanatoriumok
, . g \ kitürkes/lu-ietkn titokzatosságn finom mű­ kon át kezeltem, ki összerázkóciott, ha valaki az úgynevezett diétás kúrával kezelik; a betegek­
ködését, mint az izom durván nyilvánuló erejét. hangosan beszelt a szobában, oly tartalmú bizo­ kel testmozgást végeztetnek, fát vágatnak, homo­
Tudomány, minden rendű és rangú ipar, mező­ nyítványommal vonult be. hogy nagyfokú ideges­ kot hordárnak s miután igy az étvágyat fokozták,
gazdaság.' ken-skedelem. a XX század techniká­ sége miatt minden szolgálatra képtelen. Bevonult, olcsó főzeléket, aludt tejet kapnak, amit a beteg
jának minden csodája e háborút -zolgáijn. Száz Przemyslbe vitték, mint tüzér végigszenvedte az nagyobb élvezettel fogyaszt, mint az otthoni sok
vvek alatt ennyi szett nem keriiit ki a föld gyom­ első köriilzárást, a vár felszabadulása után haza­ ostoba dolgot, megszabadul a szivet takaró háj-
rából: félő. hogy nem marad vas az ekéhez, a jött. azt sem tudta, mi fán terem az idegesség. tömegtől, szabad lesz a légzés, könnyű a mozgás,
réz mar nem a hívőket hívja a templomok tor­ t:gy aktiv tüzértiszt örökös idegessége miatt rendes az. emésztés, szóval drága pénzen mérték­
nyából. de halált s/or es lelkeket harangoz ki az jogász, lévén — még a békeidőben a had­ kel es észszerűen tartják őket és ráterelik a táp­
agyuk torkából. bírósághoz tetette magát; állapota itt sem javult, lálkozás helyes irányára, amelyről otthon rendesen
De vivnssek bár e/ a háború a századok szanatórium, hosszú szabadság folyton váltakoz­ ismét letérnek.
kultúrájának minden vívmányával, mégis az ember. tak ; a mozgósításkor az. üteghez, vezényelték Valljuk be őszintén, hogy ma, midőn sová­
,1 itimesz.etraiz hóim sapiense benne a főcselekvő Mint parancsnok, egy évig volt a Doberdón, nyabban élünk, kevés húst eszünk, kevesebb
i.s csak természetes, hogy tapasztalataink a te­ onnan Volhyniába került, ott is. itt is ontotta a alkohol fogy, bár egyik-másik ízletes falatot nél­
remtés ezen legtökéletesebb gépezetét illetőleg is halált ágyúiból Néhány hét előtt szabadságon külözzük. de az anyagcsere egyensúlyához szük­
bővültek. volt. olyan színben van, mint soha előbb, ö maga séges eledeleknek birtokában vagyunk, valljuk be,
„Háború es egészség4* ezt irtani előadá­ biztosított, hogy egy percig sem volt beteg, hogy jobban érezzük magunkat, mint a tulbő,
som cimeü!; bármily paradoxnak tiinik is e két amióta a harctéren van buja táplálkozás mellett. De nemcsak a közérzés
fogalom, van közöttük vonatkozás. ..Habom és Akárhány fiatalembert ismerek, akik örökö­ jobb, de a betegségek egész sorozatától is men­
betegség'* — ennek a témának tágabb tere van, sen véznák, sápadtak, köhögösek voltak, a tüdő­ tesít a mérsékelt, észszerű életmód.
tanulságosabb is. de ha már ilyen kévés szóra­ vész Dan.okles kardjaként lebegett fölöttük, s a Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha vihar
kozást ígérő a tárgyam, szóljunk a rokonszenve­ harctérén megerősödtek, megizmosodtak. tombol a tengeren és fordítja fel fenekestül annak
sebb részéről: a háborúnak előnyös hatásáról az A szabad levegőn való tartózkodás, az ész­ vizeit, nemcsak homokot, piszkot és hulladékot,
ember egészségére. szerű. mérsékelt, de elégséges táplálkozás élén- de gyöngyöt is vetnek ki a hullámok a partra.
Ezen nézőpontból vessünk egy pillantást a kebb vérkeringést, anyagcserét eredményez, az A tanulságos tapasztalás sok igazgyöngye között,
háborút megelőző idi re. a németek által póktech­ étvágy megjavul, az álom üdítő lesz, a fokozott amiknek birtokába a háború, ez a tomboló vihar
nikái századnak nevezett XIX század utolsó év­ szellemi és testi munka az önmagával való fog­ juttatott bennünket, nem a legkisebb értékű az a
tizedeire. lalkozást lehetetlenné teszi s aki itthon minden tanulság, amelyről értekezni szerencsém volt;
A vidékén nem volt oly szembeötlő, de a nyilalást, minden kényelmetlen érzést betegség­ szívleljük meg ezt a tanulságot ne csak kény­
nagy városok életében hatalmas átalakulások ideje nek lőtt. annak tudatára ébred, hogy egészséges. szerűségből a háború alatt, de észszerüségböl a
volt ez. Ezen igazságot nem dönti meg azon saj­ háború után is.
A villamosságnak minden téren való hódí­ nálatos tény, hogy bizony sok ember, aki — leg­
tása őrült hajszát eredményezett; a villamos­ alább látszólag egészségesen vonult be, el­
kocsik harangja, a telefon csilingelőse, az autók pusztult, miként a jelentés hangzani szokott: a Sikerült rekvirálás.
kürtje belezúg az éjszakába is. minden sietős, harctéren szerzett betegségben. Ezen esetek túl­
minden gyors, lázas nyugtalanság vesz erőt az nyomó része azonban már a betegség csirájával Mese az ötven darab ajándék-sertésről.
embereken. Már Mucsa sem boldog, ha higgadt, került a harctérre, az ellenálló erő nem volt fokoz­
nyugodt vicinálison juthat a városba, gyorsvonat ható. sőt a harctér fáradalmai, a néha elkerül­ Egyik járásbeli jegyzőnknek igen szomorú
után áhítozik, mát nem az autó 80 kilométeres hetetlen nélkülözések még csökkentették, a szer­ tapasztalatai voltak már a rekvirálás terén. Népe
sebessége, de a fiakker lassú tempója teszi ide­ vezet alul maradt. között élt, igv tudta jói. hogy a faluban van
gessé az embereket s akik kedélyesen diskurál- Nézzenek meg Önök, igen tisztelt Hölgyeim bőségesen gab ma es miegymás,amiből igazságos
tunk egvinassal. diili"sen csapjuk ie a kagylót, és Uraim, egy fát májusi pompájában, vagy idéz­
ha abban a pillanatban nem kapunk kapcsolást. zenek vissza az emlékezetükbe egy almafát ter­ beosztás mellett szép kvantum jutiiatna közcélra
A minden vonal'ut megnyilvánuló sietséggel mésének teljével, pirosarcu, mosolygó gyümölcsé­ is. Elökeriteni és felfedezni az elrejtett készleteket
foil"dött ki életszükségletünk egészségtelen foko- vel. A tavaszi diszben pompázó lomb minden azonban képtelen volt. A legutóbbi rekvirálás
z« dása, a hajsza nyereség, élvezetek után. Izgató, levele a szemet egyformán gyönyörködteti, minden alkalmával azután furfangos cselt vetett. Megidézte
erdekfeszitö olvasmányok, az érzékiséget szol­ egyes alma egyformán mosolyog felénk, de a irodájába a legtehetősebb gazdákat és bizalmas­
gáló zene es színdarabok korbácsolják fel a tul- k-glágyabb zephir, a legkisebb nyári zápor után nak jelezve az értekezletet, a kővetkező titkos
tes/itett szellemet: az ördögöt Belzebubbal akarjuk egy része a lombnak, a gyümölcsnek a földön
elűzni es a kedély es szellemre káros befolyáso­ hever. A lehullott levél chloropiiilije kevesebb, előterjesztést tette :
kat újakkal gyarapítjuk. mint a fennmaiadottaké, a lehullott alma húsában Leirat érkezett hozzám a nngymél'.óságu
A jólét gyarapodásával lényeges változás féreg rágódik: a megmaradt levéizet csak zöldebb miniszter elnök unó!, melyben tudósit, hogy el-
állott be régi. ecyso-i ii életmódunkban. Táplálko­ az ózont hozó zephir után, az a gyümölcs, mely f ,g!aluu O.áhországot. Elvettünk az oláhoktól
zásunk mindig bujább lett, a hús elve/cte rengeteg belül is egészséges, csak mosolygóbb, üdébb, egv csomó ágvut, puskát és sok katonái, elvettük
arány*>kat öltött, az alkohol félelmetes mennyi­ frissebb lesz a nedvkeringést fokozó eső után és
ségben. a legraffináltabb, finom és elegáns for­ ámbátor a vihar egészséges lombot és gyümölcsöt töltik mellékesen az országukat is, e.fogtunk még
mákban fogyott. A női viselet mindjobban fel­ is letéphet: általában igazságként áll az, hogy az ezer oláh disznót is. A magas kormány az el­
tűnővé es tarkává lett, már nem az esztétikát, de a szervezet, mely ellenálló erejének még elég fogott katonákat beterelte az egerszegi fogoly­
az érzékiségét szolgáló. tőkéjével rendelkezik, ezen tőkéjét a harctéri fára­ táborba. a disznókkal azonban nem tud mit kez­
Mindez arra volt szükséges, hogy a túl­ dalmak közepette is gyarapítja, az egyén meg­
feszített. túlterhelt idegrendszert bár csak rövid edzve és egészségesebben jön haza, mint oda­ deni Elhatározta tehát, hogy azokat a főid népe
időre is felkorbácsolja, hogy azután visszaessék ment. Között ingyen szctos/ij i és ebből a mi községünk
a fáradtság, a kimerülés állapotába. Az a katona, aki a telet a Kárpátokban töl­ számára ölven darab jut. Lelek azonban, hogy
Idegrendszerünk ellenálló ereje ezen kultu­ tötte, aki végiggázolta Szerbia. Oroszország mo­ vissza keli utasítani ezt a nagyértékii ajándékot,
rális es szociális ártalmak behatása alatt mindig csarait, kinek ruhája a testén száradott meg, mert hisz. köztudomású, hogy itt senkinek sincs
többet es többet veszített, beállott az. amit az bár előbb náthát kapott, ha meztelen lábbal lépett
orvosok neurastheniának. közönségesen ideges­ a padlóra s szerencsétlen volt, ha a kávéházban felesleges kukoricája, korpája vagy krumplija.
ségnek mondanak. két szemben levő ablakból érte a szellő, már Mielőtt azonban visszautasítanám a miniszter-
Idegessé lett minden es mindenki, a tiszt­ ilyen kicsiségek fölött nem esik kétségbe; aki elnök urnák a hízókat, megkérdezem mégis a
viselő. a kereskedő, n postás, a vasutas, az. úri hónapokon keresztül ezer veszedelemben edzette bizalmas értekezletei, akad e valaki véleilenill, aki
dáma. a szakácsnő, a szobalány, a kofa és bár az idegeit a puskák és ágyuk zenéjében, már vállalna valamelyest a szép ajándékból ?!
minden hárpiát, minden kötekedő kapkodót nem nem affektálja az idegességet, ha a szobalány
lehet idegesnek mondani, tény. hogy betegesen véletlenül a kést a tányérhoz érteti; aki hóna* Sri csönd követte a jegyző szavait. A jó