Page 1 - Muraszombat_es_videke_1892

Nyolozadik évfolyam. i. szám. Muraszombat, 1892. január 3.

----- v is iit* ti*.
K I ti f i / e t, «* s i ú r : Szerkeszti ús kiadja :
K • *sz évre 8 frt. ÍO fiók A muraszombati ga:;d. fiókegylet. Kéziratok, levelek s egyeli szerkesztőségi közlemények
egylet tagjainak: egész évre - frt. félévre I frt. a szerkesztőséghez küldendők.
Kgyes szám ára 10 kr. A szerkesztésért telelés : Hirdetési díj : I hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
Elóllzotési pénzek és reelam atiók a kiailóliivatalhoz többszöri hirdetésnél soroukint G kr. Bélyegdij 30 kr.
,
intézendók. TAKÁCS U. ISTVÁN” e. titkár. Nyílt té r petitsora 25 kr.
Felhívás előfizetésre! jesiiletlen remények ok ú, hogy oly há­ N apjaid a béke, megelégedés és bol­
Lapunk 1892. év január lni elsejével a n \.i!- látlanok irántad az emberek. Lám, te dogság édes napjai legyenek számunkra!
rzailik évfolyamba lép. is mint a többi, noztá! számunkra vi­ - Benned szilárduljon meg e drága
l'rogranimunk imirad a régi,
A nienny'b-n ily *zük körre terjedő vidéki rágos tavaszt, megtöltő szénit, pajtát, hon — soha véget nem lelő jólétének
lapnál leli ■t - •; ti - ■>, in t min n kor arra törekedtünk, s most, midőn örök nyugalomra térsz, alapja.

hoey lapunk köré oly munkatársak sorakozzanak nem ragyog feléd senki szeméből a rész­
kik készek a közügynek szolgálni. Hozzon ez nj év minden napjának
X m kiniéltiiuk sem időt, sem fáradságot, j vél könye, nincs, ki megkönyezze ha­ ujja ébredése áldást e sokat hányatott
-n i anyagi áldozatot, hogy lapunkat oly színvo­ lálodat. nemzetre! Legyen száműzve a viszály
nalra emeljük, mely pártolásra talál.
De nem, - - — mégis van egy, és gyiiliilség átkos bűne sziveinkből,
A „V asárnap* czim íi szé p 'ro d alm i m ellék le- ]
t-t tn v áb b m is Csatol ta ta i fo g ju k lap u n k h o z. mely temetésedet gyászba öltözve ün­ lobogjon inkább az őszinte szeretet fé­
Midőn tisztelt, olvasóinkat t .sztéléi tel fclhiv-
.
u ■ hogy lapunkat, i nőre i-i sziv-s támogatásban nepli, ez a nagy természet. nyes fáklyája közöttünk szakadatlanul.
res/.e-it«ni szíveskedjenek, oem mulaszthatjuk e Az égen fekete felhők vonnak fö­ \ irágozzék a népnevelés, tudomány és
belyeii t. muukatársaikiiak öuzhIihi szives közre­
működésükéit köszönetét mondani, kérve őket, lét! gyászlepedőt. Megrázkédnak a fák ipar „merre e hon napja süt.“
bogv a kiiziigv érdekében b-e-es taniogalá-ukat megtépett koronái és bánatos hangon Honoljon, kedves olvasó, ez nj év
a jövőben sem vonják meg tőlünk. búgnak gyász danákat élted utolsó p er­ folyamán lakodban jé egészség mellett
Lapunkat a muraszombati g azd aság i fiók
egylet ta g ja i, úgy a községek m int Lestük t k czeiben. - - Mintha daemonok vívnának a teljes megelégedés.
évi 2 írtért ueiulagai< pedig B frtnyi előfizet ni csatát az elemekkel, őriiletes vad han­ Es végre, ez uj év első napjának
d íjért re n d elh etik m eg. gon kaczag, sir, majd meg sifeoltva éjjelén ho/.zád imádkozom nagy minden-
Tisztelettel •
nyög a nekivadult természet. Majd itt- ség ura, ki hatalmas és változatlan
A „Muraszombat és Vidéke11 ott a háborgó víznek un gpattanó kérge vagy ezredeknek folyásán.
szerkesztősége.
hallatja eles liit.voí sel, ; pokol, zaj hang- Segítsd, védd és oltalmazd minden­
f,;..,...ZVw,v, ható karoddal népedet, a magyar nem­
Syivester éjjelén.
Egyszerre mint varázsütésre megszüli zetet, ragyogjon szeretett anyánk, ez
Megásva már a sir, inág csak né­ a háborgás, lecsöndesül a zaj, kábító imádott hon lelett a béke és boldog­
hány óra ás a feledés sírjába hanyat­ némaság öleli a nagy mindenséget. Szét- ság örök napja! — Legyen világosság,
lik az ó év, hogy reményteljeseiül utód­ foszlik az égnek fekete leple, és a csil­ legyen szabadság, legyen vallás és rang-
jának engedjen helyet. lagok milliárdja nevetezve tekinget az kiil.hnbség nélkül jogegyenlőség széles
Mennyi szép remény fűződött a. most éj sötétjébe. e hazában!
haldoklónak életidejéhez születése első Felhantolva már a sir, az óra lusta, Legyen boldog e nemzet atyja, a
perczeiben, s mennyi maradt o remé­ vontatott hangon kongja az éji tizen­ magyar király, legfőbb örömét szabad
nyek kó/.iil teljesül,-tion! kettőt. hazában a szabad nép boldogsága ké-
Szegény ó év, te a sir szélén tán­ Megszületett az tij év! I >ezze 1
torgó aggastyán! — Talán úgyis e tel- Légy iidvöz születésed sziiz hajnalán! Boldog újévet! P. Gy.
keltett, általános tapsban nyilvánuló tetszést és ez a kölcsönös jóindulat kisérjen minket a másik
derült, hangú latot. Sylvesterig, s hogy minél kevesebb keserű tanezot
Erre újból az énekkar mutatta be életképes­ járasson velünk a leguagyebh komédiás : az élet.
ségét. a jól betanult s szabatosan előadott, „lioué“ Boldog újévet !
Ó év este. czimíi tréfás indulóval s megérdemelte az általá­ VALAKI.
nosan nyilvánuló rokonszenves tapsokat
Egy évvel öregebbek lettünk mindnyájan s
egy kellemesen töltött estének emlékeivel gazda­ K'pferling István ur pedig annyi rátérniett- Az uj évi malaoz.
gabbak lettek mindazok, kik az év utolsó estéjén ségg. l "ly kedves, könnyed előadással elevenítette Senkise volt otthon. Csak egy kis malacz
a Czelc/.er-fél“ vendéglőnek csinosan elkészített meg Ábrányi Emilnek a mouolog ellen irt mo­ nyögött a knuyhasarokbau. Újévi szerencse czél-
termében, a helyi dal- és zene-egyesület által nológját, hogy még a különben nagyon komoly
rendezett Sylvester-estélyre megjelentek. öreg urnák mellét is megzökögtette rá a jóizii ,jából vette a háziasszony, aki éppen előbb ineut
nevetés. a postára, hogy hazahozza a sógora által az
Az a íes/.élytel-n, otthonias hangulat, mely ünnepekre küldött nyulat,
az egész díszes társaság között mindjárt a gyü­ Na. aki Illeg a nagy hatással előadott állat- A kis malacz kényelmetlenül érezvén magát
lekezés alatt elterjedt, — az a vidám csevegés, négyes felett is vissza akarta volna fojtani neve­ a pakkoló zsákban, melybe kötve volt, éktelenül
mely a díszes hölgy koszorú tagjaival felejteté az. tését. annak igazán „viziló-ideggel* kellett, volna ficzkándozni kezdett. Fúrta, gyűrte a zsákot min­
év*'k szaporodását : — előre is biztosítékul szol­ rendelkezni, s ezek a nevetésre méltó állatok denfelé, majd kis orrával a levegőbe lóbálta,
gált az est sikeréhez. igazán megérdemelték rokonszenvünket, mert a majd hosszas hörgóssel szaladni akart vele. De
A férfiak is otthon felejtették a hivatalos macskának művészetté finomult miaukolása, a bájos csakhamar megbotolván, tel és alá hömpölygött.
ábrá/atjukat s olyan bobókás, mókázó indulatok megjelenésű tyúknak kedves kodákolása,a kutyának Szabadulási törekvéseit hol félbenhagyta. hol
ágaskodtak mindenkiben, mint a milyenek méltán álomba ringató tntolása, a disznónak bizalomger- meg újra kezdte. Végre hogyan se, kidolgozta
illenek egy olyan koporsó mellé, melyben az a jesztő röfögésH s a majomnak előkelő kísérő-játéka magát a pakkoló zsákból.
sokat szidott öreg nyugodott, el, a ki olyan sok­ szép harmóniába olvadva, raéltáu dicsérte az ál­ Vígan szaladgált fel és alá a kötelékéből
szor járatta a bolondját, velünk, — hogy éjfél latszel idit,és nagy mesterét: Takács 11. István urat.
után megifjodva keljen fel újra s a gyermek paj- (Gondtalan derült, hangulatban s osztatlan megszabadult malacz. Feldöntötte a szemetes lá­
zánságával nevessen a szemünk közé s újra kezdje megelégedéssel k.-ll föl a közönség, hogy helyet dát s kedíe szerint haspogott az ünnepi lakná-
rozások romjaiból.
velünk szeszélyes játékait.. engedjen a fiatalokba szorult s a műsor által csak
Ezt a vidám, bohókos hangulatot csak fokoz­ fokozott jókedvnek, mely a bokák mozgatása ál­ Egy-két zöldségmaradváuyt megvetve, busza-
ták a műsornak sikerrel előadott darabjai. „A vi­ tal kívánt könnyíteni magán. ladt a konyhába! nyíló kis szobába. Szabálytalan
harban" czimíi férfi-négyes méltó bevezetését ké­ Aztán olyan jó kedvvel, a milyen csak tőlüuk futkározásai közben itt egy kivételesen a széken
pezte az ez alkalommal ügyesen összeválogatott iMfc, belet,ánczoltuk magunkat ebbe a titokzatos álló mosdótálat feldöntött. Messze szétfolyt a
műsornak, mely után Balogh István urnák supp- uj esztendőbe s őszinte szívből kívántuk miud- mosdótól tartalma. Ősi nyugalommal helyezkedett
iicatiói élményeiből felolvasott humoros életkepe nyájau egymásnak, hogy ez a vidám hangulat, el a rögtönzött pocsolyába a kis disznó. Kelle-
inetes dörgéséről hallani lehetett, hogy jól érzi