Page 5 - Muraszombat_es_videke_1892
P. 5
Nyolczadik évfolyam. •£. szám. Muraszombat, 1892. január 10.
t: I «» f i z e t jé s i á r :
•-v'v,8 frt. -Kél.vre I fri'őO kr - A jtazd. tiók- Szerkeszti és kiadja Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények
■uy 1«• t tagjainak: ‘-g'-sz évo* 2 Irt, félévre I frt A muraszombati gazd. fiókegylet. a szerkesztőséghez küldendők.
Kgyes szám ára 10 kr.
i i tüzelési pénzek és rcrlaiiiatiék a kiadóhivatalhoz A szerkesztésért felelős : Hirdetési dij : 1 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél ló kr
többszöri hirdetésnél soroukint ti kr. Bélyegdij I! > kr.
intézendök TAKÁCS R. ISTVÁN, e. titkár.
X yilttér petitsora 25 kr.
A magyarosodás utján. ponton. A nemzeti érdekek védelme mellett, irányulni, hogy minden ízűnkben magyarokká
mindenütt ki van adva a jelszó az idegen
A magyarság az utolsó tíz lm ben csak legyünk.
•in ogv millióval .szaporodott. Ez a gyani- törekvések meggátlására nézve is. A magyar egyesület tízparancsolata pro-
;i il.is az *rszág összes lakosságához ará- A nemzeti eszmék ébrentartását és fej zelitákra fog találni a vidéken is, kik lelkes
lesztését a magyar társadalom most már ér
yitva • ppeii két százalékát teszi ki, s a lég- támogatói lesznek a szent ügynek.
deklődésének és lelkesedésén- k egész hevé
iM 'i lih bizonysága annak, hogy a magyar- Terjedni fog a magyar szó mindenfelé,
vel karolta fel: s nincs legkissebb okunk
g hódító erővel rendelkezik s asszimiláló i sem aggódni a fölött, hogy ez érdeklődés s ha a főváros adja ki a jelszót: ébren marad
ái |><s.vgének lulalm át teljes mértekében ér a hazafias kőzszeJlem s tettekre lelkesít a
vényesít heti, s hogy mindezeknél fogva állam- es lelkesedés lankadjon folyton emelkedő nemzeti önérzet.
Különösen a csak imént letűnt 1891. év
lent ártó hivatása kétségbevmi hat Ián. S kihatása észlelhető lesz majd a magyar
örökké emlekezetes marad művelődési törté
Liberális törvényeink fokozatos fejlesz sajtó, irodalom s a színészet pártolása te
netünkben s a későbbi nemzedék is büszkén
fést mellett tehát reményünk lellet, hogy sze i b>g hivatkozni azokra a magasx'os tényekre, kintetében is.
rencsés körülmények között, az egységes nem - melyeket Kilő ve.sett ezen év történetének A sok külföldi lap, inelylyel a vidék úgy
zeti állam iránt táplált vágyaink is teljesü ércztábláiba. szólván el vau arasziva, kiszorul, s helyet
lésbe mehetnek.
I A magyar szellem s a magyar szellemi enged a fővárosi tisztességes magyar la
S mindezt leginkább annak köszönhetjük,
j kultúraterjesztése megindul! tnndeii vonalon poknak
hogy a magyar társadalom minden rétege : Kőzmüveiüdési egyesületeink vállvetve a egy-
ukezióba lepett. ha a tiz parancsolat azon pontja, mely
I mással versenyezve bu/góikodnak azon, hogy szerint csak oly iparosoknál rendeljünk mun
Mert belátta elvégre, hogy azt a benső feladataikat sikerrel oldhassák meg. kát és csak oly üzletekben vásároljunk, hol
vágyat, mely évtizedeken át tevékenységre A nemzet békés küzdelmei hirdető lobogó a ezég, a kiszolgálás, a levelezés és a számla
ó’.z'öiiözte, nem hagyhatja tovább tétlen fennen leng miml-nütt. A In gy- s-völgyes Fel- kizárólag magyar, a vidéken is foganatba
ségben. | vidék, a Duna panjaiu lakok, a bérezés Er megyen: akkor a magyarság térfoglalása
S a magyar társadalom mintegy parancs I délyrész s az i gesz Délvidék éppen úgy lel óriási arányokat fog ölteni, ha figyelembe
szón nyomult előre a cselekvés porondjain. kesül « szent ügyen, mint a magyarság zö vesszük, hogy a jelenben nagyobb városaink
Erélyes fellépésével félremagyarázhatlan mének édes otthona, az Alföld beláihatlan ipara es kereskedelme még mindig nem vi
jelét adta annak, hogy legnemesebb czélja a róuasága. seli magán a kizárólagos magyar jelleget,
magyarság teljes szuverenitását megvédel- S a -magyar közművelődési egyesületek sőt nagyon sok helyen ezég. levelezés, számla,
mezui, s a védelem közepette, ha kell, nem működéséin k koronájául üdvözölhetjük mo ,t minden német nyelvű.
csak visszaverni az idegen /sóidban álló esz a fővárosi Magyar Egyesülete'. Es főleg ez a tér az, melyen a magyar
mék erőszakosan betolakodó áramlatát, de Meri mindaz, mi az ország szivének ia- ság ügyének döntő harczát a vidéken győ-
egyszersmind annak elterjedését csirájában kosságát. lelkesedésbe hozza, eppen olyan , /elemmel vívhatjuk meg.
is elfojtani arányokban bit ki i vidékre is
E téren kell majd kiküzdenünk azt a
S a magyar társadalom ebbeli feladatai- A m tgv .ro .l ó b. fniy.n eppen Ug\ «'»/.- győz- lu.rt, uh;!}' áliamfentartó képességűnk s
n .k sikerrel felelt meg. lellie. 1 </. majd a vidékén, mim » f..vá i heg- inoiiiáiik folytonos fejlődése mellett egy
Hogy mily sikerrel, fényes tanúbizony rosban Épp mi o'yan elle iia-1 isi. fogunk ki ; tij-ihb ezredévet biztosit száu u kra.
ság a kilenczedfélmilió magyar, mely Magyar- fejte: i t üdéken a germaniz; dóval s/emb ui.
országon él. mint a fővárosban CORYDON.
Résen áll a magyar társadalom minden A vidéki törekvések szintén oda fognak j
Elun rengtem a káprá/at szili te alakon s zemb ii meg a forgópisztoly remegett mint a
áV t a u a v / h kezdett rajtam egy kis félelemmel vegyes csen nyárfalevél. Nnn in- rtem az ujjamat a • -a»zra
des meiaiichólia erő! venni s aggódvn szorongat tenni ; féltem, hogy önkéntelen rángató/á-töl idó
tam a forgópisztolyt., meg az esernyőm nyelet. előtt elsül a fegyver. Hanem amint « szeké-
Pántlikás Jakab. Óvatos léptekkel közeledtem minden gyanusahb miud közelebb jött, épen oly mértékben v.-tt erőt
íS u p p I i c a t i o i élm ényeim ből.) vastag tő gy felé, nehogy váratlanul érjen a meg rajtam a halált megvető elszántság is. Elhatá
Mindenki eltalálja a nevéről, hogy ki az a l e p e t é s . roztam, hogy hősi halált halok s még erősebben
tisztelt úri ember, a kiről itt. szó van vagy ha A Savanyú Józsi alakja folyton ott. káprá- szorítottam az esernyő nyelét s nyújtogattam
el nem találja, legalább gyanítja mindenki, hogy zott szemeim előtt; pedig )Ó1 tudtam, hogy rég előre a sötétben a forgópisztolyt a szekérzörgés
a Jakab név a legnagyobb valószínűség szerint ártalmatlanná tette az igazság vaskeze. felé. Nagyobb bátorság kedvéért még a zsebkése
héber eredetre vall, vezetéknevét Illeg bizonyosan Magamban áldottam P. falu érdemes tanító met is felnyitva dugtam a táskám szijja alá.
foglalkozása s/eriut ruházta rá a találó nevek ját, a ki, hogy lerázzon a nyakáról, beledirigált A zörgés ezalatt mindig közelebb hallatszott
osztogató abau kifogyhatatlan falusi leleményesség. ebbe a néma, emb r nem járta erdőségbe, hogy s tisztán ki lehetett venni a kopogásból, hogy
11.-t ez. a Pántlikán Jakab nevezetessé tette hát erre közelebb a szomszéd falu lltja csak egy ló van a szekér elé fogva s ezt az
magát az én életem történetében a méltó arra. Az erdó mindig csendesebb lett, az én szi egyet is ugyancsak biztatják az ostor boldogabb
hogy nevét hálával emlegessem s megörökítsem. vem mind hevesebben kezdett dohogni Hogy ki- vpgiv.l.
B zony érdemes rá, hogy mások megismerjék egy öutseui keblem aggodalmait, meg hogy bátorít „Bizonyosan a czigányok, gondoltain magam
k«c.sit közelebbről azt a Jakabomat. Elmondom sam egy kissé magúmat, elkezdtem keservesen ban ; azok szoktak ilyen parádéval járni.* Kezdett
hát mindenekelőtt, hogy mikép jutottam én, vélet fütyülni, hogy : „Sir a kis lány a Balaton párt a halálos verejték gyöngyözni a homlokomon,
len szerencse folytán s mondhatom máig is ján." Egy darabig csak segített a nóta s mikor hanem azért most már nyugodt voltam.
nagyra becsült isniere'aéghez. Azon kezdem, hogy láttam, hogy senki sem üt fejbe, kezdtem neki Amint igy várakozva csendesen philosophúlgí.-
Hupplikálni voltam a Pántlikán Jakab hazájában. bátorodni. Hanem az ajkam már megtanult, a fü tok, a kocsizörgés egyszerre csak elnémult s
Történt egyszer, — hogy jó félnapig test tyülésbe s az erdöuek meg csak nem akart vége egy ideig nem hallottam semmit. Neiu akartam
edző gyalogolás után rám esteledett, az idő szakadni. hinni füleimnek, hátha csak érzékkáprázat az
egy beláthatatlan messzeségig elnyujtózkodő erdő Egyszerre csak amint magamat szép csende egész. Lelapultam a földre s hallgatőzui kezdtem.
aljahan. A fák kezdtek Hosszú árnyékot vetni a sen biztatgatom. kocsizörgest hallok a hátam ille Semmi nesz......... Hideg borzongás futott végig
begyepesedett útra s leveleik fcitkozatosan kezdtek gett. „No Pista most véged, csináld meg a tes I agjaimon.
suttogni a Savanyu Józsi históriájáról. Olyan hii, tamentumot. Ezek bizonyosan a faluvégi czigá- Hirtelen mint a villáin nyilai lőtt agyamon ke
olyan plasztikus volt a különben cseudes titko- nyok, akik láttak bejönni alkonyaikor s most resztül a gondolat, hogy a czigányok bizonyosan
zatos beszéd, hogy végre a homályban egészen szekéren rohannak utánad. I szállottak a kocsiról s gyalog folytatják .i haj
kidomborodva láttam magam előtt a Savanya Erre a gondolatra aztán elállt a szivverévem, szát. Még jobban a földre lapultam s nem mer
Józsi magas alakját: jó dupla pu-ka a kezében, meg a lélekzeletn is s önkéntelenül húzódtam az tem inoczczanni sem.
az öve körül töltött pisztolyokkal s élesre fent ut mellett egy jó vastag fa mögé. Az esernyőmet (Folytatása következik.)
konyhakésekkel. keményen szorítottam a balkezembe, a jobbke-
