Page 7 - Muraszombat_es_videke_1895
P. 7

Tizenegyedik  évfolyam.                   szám.         Muraszombat,  1895.  január  13.










                   Cí  a  *  <1  a  *  a  gr  I  é s  t á r s a d a l m i  li  c  t i  I  a  !»
                            —     9 I K ( Í J K L O I K    V 4 N Í!t.V 4 | » .   —
          E  I  ő  f  i  x  e  t   é  s  1  á r :
   Ég*1"*  évr*  3  frt.  Fólévre  I  frt  50  kr.  Egye*  azám  10  kr.  Felelői  szerkesztő:  C SO R N A   JE N Ő .  K éziratok,  levelek  ■  egyél,  szerkesztőségi  közlemények
                                                                    a  szerkesztőséghez  küldendők.
    Gazdasági  egyesületi  tagoknak  és  községeknek  2  frt.   Kiadó  laptulajdonoi:  H irdetési d íj:  1  hasábos petitsor egyszeri  hirdetésnél  10  kr
   Elollzei.ési  pénzek  és  recluinnl.Iék  a   kiadóhivatalhoz   A   m u rasz o m b ati gazd. fió k -eg y le t.  többszöri  hirdetőméi  soroakint  6  kr.  Bélyegdij  30  kr.
     Takács  R.  István  e.  pón/.cárnnkhoz  intézendók.
                                                                 _    N yllttér  petitsora  25  kr.
         Felsőbb  népiskola.       Fu rcsa  is  az  bizony,  hogy  inig  például  a   választottam   ki,  mint  nálunk  megvalósitan-
                                szomszéd  Zvlavánnegyében  majd  minden  vá­
     Lapunk  rauit  számában  vázolt  program-                dót,  annak  tisztán  gyakorlati  okai  vannak,
                                 roskában:  N -K anizsán,  Z -E gerszegeu ,  Alsó-
   momban  jeleztem ,  hogy  elodázhatatlan  fel­             melyeknél  fogva  ez  az  iskola  felelne  meg
                                Lendván,  Csáktornyán,  K eszthelyen,  Süme­
   adatnak  tartom   M uraszom batot,  m int  a  vend-        leginkább  a  mi  specziális  viszonyainknak.
                                gen,  T.ipolc/.án  úgyszólván  egymás  m ellett
   ség  központját  elláini  mindazon  intézm ények­            Röviden  elmondom  ezeket  a  gyakorlati
                                 emelkednek  a  középiskolák  épületei,  nálunk
   kel,  melyek azt  culturális  és  gazdasági  erejének      okokat.
   kifejtésére  kóp"«f, ’-ék  s  a  járás  vend népének   ez  exponált,  e  magára  u ta lt  vidéken  hire-   A  felső  népiskola  nem  kel  versenyre  az
                                 nyoma  sincsen  iiyes  inle/.einek.
   a  magvarságba  való  beolvasztására  irányuló             elemi  iskolák  két  felsőbb  osztályával,  mint
                                   Pedig  itt,  az  idegen  nyelvű,  de  m.igyaro-
   hatalm as  lendületet  vett  törekvések  vezeté­           ez  a  polgári  iskoláknál,  a  reál  és  gymná-
                                 sodni  indult  uép  között,  a  honnan  5  órát
   sében  tám ogassák.                                        ziumokná!  van,  melyek  az  elemi  iskolák  4-ik
                                 kell  szekerczni,  mig  csak  vasutat  ér  az  em­
     Ezen  intézm ények  közül  a  legelső  sorban  *         osztályából  veszik  át  a  növendékeket,  hanem
                                 ber,  itt  volna  áldás  egy  ily  iskola  igazán.
   szükségesnek   tartom   M uraszom batban  egy              term észetes  folytatása  a  bevégzett  elemi  is­
                                   Mennyire  em elkednék  népünk  általános
   felsőbb  népiskola  felállítását,  ha  lehet  föld-        kolának.
                                 műveltségének  színvonala,  ha  alkalm at  ad­
   míves  iskolával  kapcsolatban.                              Tantárgyai  mind  olyanok,  melyek  a  gya­
                                 nánk  neki,  hogy  a  legelem ibb  ism ereteken
     Népünk  jobb  módú  gazdáinak  rég  idők                 korlati  életre  nevelnek,  fóiantárgyai  ugyanis
                                 felül  is  elsajátít hassanak  legalább  a  jobb  te­
   óta  megvan  az  a  d icséretes  jó   zokása,  hogy   hetségünk,  legalább  annyit  a  tudásból,  ameiiy-   a  hit  és  erkölcstan;  szépírás  és  rajz,  magyar
   gyerm ekeit  és  pedig  úgy  a  fiukat,  m int  &          nyelv ;  számtan  és  mértan  alkalm azási  gya­
                                 nyire  egy  értelm es  gazdának  vagy  egy   ha­
   lányokat,  a  mint  otthon  a  falusi  iskolát  be­        korlatokkal ;  term észettan  és  term észetrajz,
                                 ladottabb  iparosnak  szöksége  van,  hogy  bir­
   végezték,  nem  vonja  el  a  tovább  képzéstől,           kü'önös  tekintettel  a  föidmiveléare  és  ip arra;
                                 tokán  okszerűen  gazdálkodhatnék,  hogy  üz­
   hantin  még  nagy  áldozatok  árán  is  egy-két            földrajz  és  történet  (általános  és  hazai)  ;  me­
                                 letét  fejleszthesse  s  hogy  az  értelm iség  tö­
   éven  át.  tovább  ta n ítta tja ;  elküldi,  a  hová      zei  gazdaságtan;  hazai  alkotm ánytan;  egy­
                                 rekvéseit  megérthesse  és  méltányolhassa.  szerű  könyvvitel.
   küldheti,  legtöbbször  a  stá je r  Regedébe  (a
                                   M ily  előny  volna  azokra  a  szülőkre  nézve
   hol  persze  tanulhat  sokfélét,  csak  mHgyar               Nem  dolgozik  o'y  nagy  apparátussal,  mint
                                 is,  a  kik  gyerm ekükéi  a  tudományos  pályára
   h azaszeretetei  nem)  vagy  elküldi  a  vidékén   szánták,  ha  nem  kellene  a  ‘/vermeket  a  zsenge   a  többi  középiskolád,  a  mennyiben  csak  két
   jó   hírnévnek  örvendő  hodosi,  szent-györgy-            rendes  és  egy  segédtanítói  állom ást  igényel
                                 alig  10  éves  korban  messze  idegenbe  adni,
   völgyi  vagy  körmendi  elem i  iskolába.                  feltétlenül  s  igy  sokkal  kevesebb   költséggel
                                 hanem  odahaza  a  szülői  háznál,  vagy  a  kö­  létesíthető.
     M ennyire  fel  lehetne  használni  a  nép  e   zel  szomszédban  végezhetné  el  az  első  osz­
                                                                Nemcsak  fiú-,  de  leányosztályai  is  van­
   jó   ig y e k e z e tt  a  m agyar  közművelődés  ter­  tályokat  s   1 4 — 15  éves  korában  kerülne   nak  s  igy  a  nőnevelés  annyira  fontos  érdekét
   jesztése  érdekében,  ha  idehaza,  a  járás  czent-   ki  csak  a  szülők  Őrködő  figyelme  alól.  is  szolgálja.
   ruDiában  M uraszom batban  volua  egy  h elye­  Mily  előny   volna  magára   városunkra
                                                                Tanfolyama  a  fiuknál  3,  a  leányoknál  2
   sen  szervezeti  s  a  gyakorlati  életigényeket   nézve  is,  ha  kebelében  az  intelligens  társa­  évre  terjed  s  igy  aránylag  rövid  idő  alatt
   kielégítő  felsőbb  tan in tézet!  dalom  3 — 4  uj  tagot  nyerne  a  felsőbb  nép­  bevégzet t taneredményhez ju tta t,  mely egyenlő
     M agából  a  nép  köréből,  egy  egyszerű   iskolai   tanítókban,  kik   már   hivatásuknál   értékű  a  4  polgári  vagy  középiskolai  osztály
   polgárem bertől  haliottam   nem  régen  azt  a   fogva  is  megannyi  apostolai  leültének  a  ma­  elvégzésével.  Kepesit  mindazon  kezelő  szak-
   keresetlen,  de  m egszívlelésre  érdem es  n yilat­  gyarositó  törekvéseknek I  beli  hivatalokra  is,  m elyeket  a  törvény  4
   kozatot,  hogy  „furcsa  dolog  az  kérem,  hogy   H<»gy  p  dig  közoktatási  rendszerünkből   középiskola  elvégzéséhez  köt.
   7  tanító  van  nálunk  M uraszom batban  és  mind   m iért  éppen  a  felsőbb  n  piskótát  s  nem  a   S   a  mi  a  fő,  nem  csinálunk  vele  concur-
   r  hét  ábéczét  ta n ít.8    polgári  iskolát,  alreált  vagy  a'.gymnáziuniot  reu tiát  a  szomszéd  városkáknak.  Nem  le-
                                   Mintha  a  kívül  dühöugő  északi  szél  hideg   igézet  vesz  körül  s  ajkamnak  mindéit  egyes  szava
                                 fuvaliua  alcsapott  volna  az  biokon,  fagyos  nyu­  parancs,  mit  férjem  örömmel  és  készséggel  teljesít.
                                 galom  töltötte  be  ..  kis  szoba  minden  /ugat.  A    —  S  ezek  a  könnyek,  asszonyom ?
                                 szép  asszony  könyes  tekintetével  belebámult  a   —  Anyámat  illetik.
                                 kert  havas  világába,  a  nie/,ö  végtelen  kietlensé­  Görcsös,  gúnyos  kaczaj  verte  fel  a  puha  fé­
             Hópihék.            gébe,  mely  szomorú  egyhangúsággal  terült  el   szek  rejtelmes  caeudjét  és  Sirdi  Ödön  a  szép  asz-
                                 előtte,  míg  Sárdl  Ödön  nézte  mereven  a  kandal­  szouy  lübai  elé  omolva,  annak  ölébe  temette  ha­
      Fehér  hópihék  szállingauak  a  ködöd  alko­  lóból  kisugárzó  vöröses  fényt,  mely  egészen  be­  lovány  arczát.
   nyaiban  h  a  szép  asszony  az  ablak  tükör  üvegei   töltötte  a  selymes  fészket  s  fantasztikus  árnya­  —  így,  igy  ámítsuk  egymást,  asszonyom ! . . .
   nin^iil  hosszasan  elnézi,  amint  rárakódnak  fára,   kat  rajzolt  a  kárpitozott  fulakra.  Hitessük  e!  magunkkal  is,  hogy  szivün kböl a  régi
   dérü  Ott  virágra  s  mintegy  halotti  azemfödőt  bo-   —  Asszonyom,  —  szólott  a  feszült,  hosszú   szerelem  kihalt  s  hogy  nem  fáj  nekünk  semmi,
   ritau ik  a  szunnyadó  mezőre.  csend  utau  az  ifjú,  —  mondja  meg  nekem  iga­  semmi  sem.
      Csak  akkor  fordul  pillanatokra  hátra»nm>kor   zán,  őszintén,  hogy  szereti-e  a  férjét?  —  Ödön !  . .  .
   két  erős  férfi  kar  érinti  derekát  s  a  be8z®lő Sirdi   A  merengő  asszony  felriadt,  halovány  fejét   A  siró  férfi  megrezzent  a  bizalmas  megszó­
   Ödön  szenvedélyes  hangja  közel  csoug  »  tűiéhez.  magasra  emelte  »  elnyomta  ajkán  a  lelkűből  ki­  lításra,  de  azután  hirtelen  felkelt  a  földről,  elbo­
     —   De Óilöu,  az  istenért,  hová  gondol ?  Hány­  törő  sóhajtást.  csátotta  a  szép  asszony  remegő  kezeit  s  pár  pil­
   szor  mondottam  már  önnek,  hogy  ne  besaéljeu          lanatig  figyelve  a  folyosón  hallatszó  léptek  zajara,
   nekem  örökösen  szerelméről  s  a  boldogságról,  a   — Szeretem, szeretem ! — kiáltott szenvedélyes   szilárd  hangon  mondá:
   mit  én  nem  értek!         hangon  s  leroskadva  egy  székre,  Istörülle  arczá­  — Most  már  nem vagyok  Ödön  többé,  asszo­
      —  Irma ! .   .  .        rói  a  gördülő  köuuyeket.   nyom.  Azok  a  léptek,  melyek  szobija  felé  közelí­
      —  Azt  is  megtiltom,  hogy  a  nevemen  szó­  Majd  ismét  felállóit  s  közelebb  lépve  Sárdi   tenek,  emlékezteinek  egy  elhangzott  esküre  és  óva
   lítson.  —  Nem  rósz  akaratból  és  nem  is  azért,   Ödönhöz,  az  eugesztelés  hangján  szólott  botzá:  intenek,  ne  kisértgeiu  meg  feltámasztani,  a  iuí
   mintha  űrt  akarnék  ásni  magunk  közölt, de  lát|a,   —  Látja,  nekem  olyan  jól  esik,  hogy  érdek­  úgyis  régen  halott!
   én  már  asszony  vagyok,  másnak  a  hitvese  s  a   lődik  sorsom,  viszonyaim   iráni,  hauem   azért   Alig  Siangzottak  el  az  utolsó  szavak,  az  aj­
   világ  ebből  a  bizalmas  megszólításból  aunyi  min­  mégis  . .  .  tón  belépett  a  férj  s  gyöngéden  megölelve,  meg­
   dent  tudna  félremagyarázni.   —  Szerelné  ugy-e,  hogy  messzire  legyek  in­  csókolva  nejét,  barátságosan  megrázta  az  abla-
      —  Csak  a  mi  igaz,  asszonyom.  nen,  hogy  ne  lássam  szén védését,  eltitkolt  köny-   kou  kitekiutő  Sárdi  Ödön  jéghideg  kezét.
      —  A  mi  igaz?  .  .  .  Nézze  ön  azokat  a  hupi­  nyeit,  hogy  ne  legyek  tanúja  boldogtalanságának
   kéket,  a  mint  lehullnak  és  semmivé  válnak  a   8  ue  vegyem  észre,  mint  törik  össze szive  az  em­  —  Nos,  a  h avas  világot  bámulod  Ödön ?
   földön.                      lékezés  nehéz  súlya  alatt? .  .  .  A  halovány  arczu  ember  szomorúan  intett.
      —  S  azután ?                                            —  Nézem  a  szállingó  pilléket,  melyek  bö-
      —  Így  oszlattak  azét  emlékeim  is  a  múltból   A  szép  asszony  ajkán  kitört  a  fuldokló  zo­  hókás  röptűk  utáu  a  fagyos  földre  hullanak  .  .  ,
   «  ifjúkon  ábráudjaimat  otthagytam  az  oltár  lép*  kogás.                BIBÓ  LAJOS.
   cfSsetéu*                       —  Nem  igaZj  nem  szenvedek!  Fény,  pompa,
   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12