Page 13 - Muraszombat_es_videke_1905

Muraszom bat, 1905. Huszonegyedik évfolyam 4. szám. Vasárnap, január 22.

Muraszombatés Vidéke

TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.
A „ V e n d v i d é k i M a g y a r K ö z m ű v e lő d é s i E g yesület** h iv a ta lo s k ö z lö n y e .
— MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. " " ■
ELŐFIZETÉSI ÁR: Felelős szerkesztő: Dr. VRATARITS IVÁN. Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények e
Egész évre (i kor., fél évre :i kor., egyes szám 20 fillér. Kiadó: Hirdetési dij: lap szerkesztőségébe küldendők.
hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 20
Előfizetési pénzek és reklamácziók fillér, többszöri hirdetésnél soronkint 12 fillér.
A Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület.
BALKÁNYI ERNŐ könyvnyomdájába küldendők.
Nyilttér petit sora 50 fill.
Kivándorlóink figyelmébe. idegen elem a lelketlen munkaközvetítők, A castratió.
de meg véginségtöl is ösztönöztetve, kény­
Nem miiül arany, a mi fénylik; a ra- |
telen az izzó kohók pokoli láváját főzni, Ezen gazdaságilag fontos műtét, az ivar­
gyogó napnak is vannak homályosabb
vagy pedig mérges párákkal telitett bányákba mirigyek (petefészek, here) eltávolításában
foltjai. Amerikába kivándorolt társaink sem áll. — A legelső operátió, melyet az ember,
leszállani, Itt e fulasztó, fojtó légkörben
találják az uj világot tejjei-mézzel folyó úgy embereken, mint állatokon végzett.
dolgozva, keservesen megérdemli a munka-
Kánaánnak, ott is véres veríték öntözi az A népfaj, ahol ez lábra kapott ismeretlen;
bértöbbletet, de testi szervezete nem is
ember kezemunkáját, inig annak gyümöl­ mégis nagyon valószínű, hogy az örökösen
bírja ki sokáig e Utáni munkát. Egy két forró Afrika homok sivatagjain élő líbiai és
csét fényes tallérokra felválthatja. Az ame­
évig küldözgeti itthon maradt hozzátarto­ aethiopiai lakosoktól ered, akik férfiakon,
rikai dollárok csábos varázsereje is meg­
zóinak munkája összekuporgalott gyümöl­ később állatokon is véglehajtották ezen szerv­
szűnik majd, ha az aranyláztól elkapatott kiirtást.
csét, de azután a túlfeszített munkában ki­
kivándorlók a munka által kizsarolt test Ezektől, a phöniciaiak és Assyrok, egyp-
zsarolt izomerő felmondja a további szol­
roncsaival vén Európa ege alá kívánkoznak. tomiak, a zsidók is eltanulták s az utóbbiak­
gálatot és élte virágjában munkaképtelenné
A fakó, idő elölt megvénült arc, homályo­ nál oly mérvet öltött, hogy Mózes 111. köny­
válik. Ércet olvasztó pokoli hőségben dol­ vének, 2*2. fejezet, 24. versével („Ne hozzatok
sodé, fénytelen szemek, fájdalmas szagga­
gozni kártékonyán, gyengitöleg hat nemcsak az Urnák összezúzott, összenyomott, szét­
tások a test minden porcikájában majd
a látóidegre, hanem az egész testi szerve­ tépett és szétmetszett tojást áldozatul és or-
beszélni fognak az itthon maradottaknak, I szág tok bán ilyesmit ne legyetek**) azt meg­

zetre, melynek a természetes vegetációhoz
hogy nemcsak túlfeszített munkával, hanem tiltani volt kénytelen. Innen ezen szokás
szükséges nedveit a forró légkör kiszárítja.
ifjúságukkal, egészségükkel fizettek a gazda­ átterjedt a görögökre és rómaiakra és csak­
A bányák rejtelmes mélyében az újság in­ hamar általánosan ismeretessé lett. Lehet,
godást vágy telhetetlen mammonjának. Az
gerétől vonzatva, talán néhány hónapig jól hogy a mai „Wallachei* onnan kapta e
amerikai pénzkirályok és gyárigazgatók sem
érzi magát az odaszakadt munkás, mint nevet (Wallach-herélt) mert e vidék emberei
dobálják fényes dollárjaikat könnyelműen a
azon egyén, ki testi előnyeit arzenikum gyakorolták azt legnagyobb számban. Hesi-
munkásnak. Meg kell azt érdemelni nem ­ odes szerint a görögöknél 0, 8 és 12 napos
élvezete által iparkodik emelni. Ez eljárás
csak véres verítékkel, hanem sokszor egész­ kor volt kitűzve az operalióra. — Aristoteles,
egy időre talán hatásos szernek bizonyul,
séges testi szervezetének tönkretételével. A Chirstus elölt a IV. században ielemliti, (Hist.
de később annál rombolókig hat a szerve­
magasabb munkabért vajmi sokszor egész­ animal. IX. könyv 37. fejezet) hogy embe­
zetle: úgy a bányamunkás is csakhamar reket, négylábú állatokat, madarakat is lehet
séget kockáztató izomerővel kell megfizetni.
Gyengébb nemhez tartozó kivándor­ elveszti életkedvét, és egész testén elomló castralni és hogy ezeknek külsőjük és jellem­
fájdalmas görcsökről fog panaszkodni, me­ vonásuk. magaviseletük megváltozik. — Már
lóink nagyobb hányada dohány- és szivar­ ekkor ismeretes volt, hogy a teve, tehénen
lyeket mérges gázokkal telitett levegővel
gyárakban talál alkalmazást. E mérges és halakon is lehet ezen operátiót sikeresen
szilt magába.
nikotinnal telitett növény feldolgozása le­ végezni. VII. Henrik idejében Angliában
Mindehhez járul, hogz a munka veri-
tarolja a vele foglalkozó munkásnők üde azon rendeletre, - mely szerint a méneket
tékes gyümölcséből részt követel a maga kancákkal közösen legeltetni tilos, — még
arc-szinét, letörli fiatal arcuk természetes
számára még a munkafelügyelü is; kerese­ inkább meggyökeresedett; de a középkorban
zománcát, majd idővel mint lappangó kór
tének egy szép részét a kapzsi molocbnak eljött a reactió és ez oly fokú volt, hogy
nyilatkozik testök minden tagjában* Bántó- lenézték az olyan nemest, ki castrált lovon
kell áldozatul dobni. Ha valaki ezt tőle meg­
dás nélkül még erősebb szervezet sem bírja lovagolt.
tagadja, annak módjában áll a renitens
ki sokáig e sorvasztó foglalkozást. Hiába a Később, kisebb-nagyobb hullámzásoktól
munkást mindenféle eszközökkel zaklatni, eltekintve a mai napig fentarlatott úgy a
magasabb munkabért egészségükkel kell
szolgálatából kitúrni. Ilim, mint a nöstén állatok castrálása. Ami
megfizetni; evvel a munkaadó tyranusok
A kivándorlásra csábitó iélekkufárok az vidékünkön ez nem dívik; — kivéve a ser­
keveset tőrödnek, ha valaki kidől a mun­ tések miskárolása, illetve herélése, nyilván
uj világnak rendesen csak fényoldalait mu­
kából, lesz helyette más, hisz az európai azért, mert nem igen volt reá szükség. A
tatják be a szerencsétlen áldozataiknak. Sült
hajókolosszusok ezrével szállítják tengeren­ totykos muraközi lovaink nyugodtabb ter­
galamb olt se repül az ember szájába, a
túlra a dolgozni, de még inkább a meg­ mészetűek ; a szarvasmarháink pedig oly
henyélönek ott is felkopik az álla; az elő­ gyatrák, — néhány községet kivéve, — hogy
gazdagodni vágyókat. Jöhet idő, talán már
nyös munkabérkülönbözetet pedig drágán, egy ember elvezetheti bikáját bárhova ve­
nincs is messze, midőn a beözönlő mun­
egészségük árán kell megfizetniük. Fényes szély nélkül. — Lehet, az is hozzá járult,
kások tultengése örökre leszorítja a maga­ hogy nem volt gyakorlott egyén, ki a mű­
reménynyel kecsegtető jövő képéhez néhány
sabb munkabérletet. tétre vállalkozott volna.
sötét vonalat illesztettem addig, inig eljö az
A férfi munkás helyzete az ujabbi Az állattenyésztésnek fokozatos emelése
idő, hogy kivándorolt honfitársaink levet­
időben a gyakori sztrájkmozgalmak és gyári csakhamar kényszeríteni fogja a járás gaz­
kőzve természetes szégyenüket, hanyatló dáit, hogy him és nőnemű állatjait, melye­
áruk pangása miatt válságos lelt. Kevés
egészséggel, tört reménynyel újra az édes ket tenyészanyagnak nem fog alkalmazhatni,
kockázattal járó és jövedelmező állásokat a
szülőföld virányaira fognak kívánkozni. szabálytalan testalkat, betegség slb. miatt,
bennszülöttek és a korábbi kivándorlók, fog­ kiheréltesse, mert ez nemcsak azon elöny-
lalják el. A világ minden tájáról beözönlő nyel jár, hogy az állatok szelidebbek, tanú-