Page 13 - Muraszombat_es_videke_1907

M u ra s z o m b a t, 1907.
H u s z o n h a rm a d ik é v fo ly a m 4. s zá m V a s á rn a p , ja n u á r 27.

V e n d v i d é k i M a g y a r K ö z m ű v e lő d é s i E gyesü let*' h iv a ta lo s k ö zlö n y e .
ELŐFIZETÉSI ÁR: Felelős szerkesztő: Dr. CZIFRÁK JÁNOS. Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények
F.gész évre 6 kor., fél évre 3 kor., egyes szám 20 fillér. | Kiadó: lap szerkesztőségébe küldendők.
Előfizetési pénzek és reklamácziók A Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület. Hirdetési dij: 3 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 20
BALKÁNYI E R N Ő könyvnyomdájába küldendők. fillér, többszöri hirdetésnél soronkint 12 fillér.
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyilttér petit sora 50 fill.
A rá g a lm a k k o ra . Géza urat. A rágalomból, vagy mondjuk volna, ha nem kerül olyan helyre, amelynek
elszólásból egy országos botrány lett, aminöre a -kétes értékű melege meg nem érleli ki­
(Cz) Magyarország közvélem ényét napo­ alig van példa a történelem ben. Üldözött e jelentését, amelyet azután siralm asan vissza-
kig foglalkoztatta egy kinos affair, a Polónyi- rágalom egy existentiát. Nem a ministeri szivni volt kénytelen.
Halmos ügy. Előre is kijelentjük, hogy nem existentiát értjük, hanem az emberit. Kese­ A rágalmazást úgy definiálja a törvény,
politizálunk. Kedvünk sincs hozzá, de meg rűség kelt a jók szivében, fogaikat csattog­ hogy az követ el rágalmazást, aki valakiről
nem is szabad. Nem is politika m iatt hoz­ tatták dühösen a barátok és elvtársak, többek jelenlétében olyan tényt állít, amely
tuk szőnyegre a kérdést. Azokban a nagy szennyet és piszkot, halált és bukást üvöl­ valódisága esetén azt a bizonyos valakit a
eseményekben nekünk kevés szavunk lehet. töttek az ellenfelek, azok, kiknek örömük közmegvetésnek tenné ki. A közmegvetés
De azért Írunk az ügyről, nem a hátteréről, tellett a gyönyörű színjátékban. egyenlő a morális halállal. Aki tehát rágal­
nem azokról az erőkről, amelyek mozgatták, Mennyi baj, m ennyi felfordulás és zavar maz, erkölcsi gyilkos. Gyilkosa — az ese­
hanem magáról a rágalm azásról, arról a egy meggondolatlanul kiejtett rágalom nyo­ tek minemüsége szerint — vagy egy ember­
csúnya és nem telen bűnről, amely elvégre mán 1 Milyen jó és elrettentő, hogy ugy- társa tiszességének, vagy egy család bol­

js nem politika, hanem a büntetőtörvény m ondjuk, iskolai példa volna ez a mi tár­ dogságának.
258. §-ába ütköző közönséges vétség, mert sadalmunknak, melyben a rágalmazás, a Tisztességes embernek — ki a társa­
soha sem volt jobban divatban ez ocsm ány­ piszkolódás, a mások becsületében és jó dalomban él — az erkölcsi élete drágább
ság, mint mostanság, sohasem dühöngött hírében való gázolódás most m ár olyan a fizikai életénél. Ezt csak vérszom jas bes­
erősebben, mint manap és pedig nem csak m indennapi gyönyörűség és olyan létszük­ tiák szomjuhozzák, a morális életet szende
ott, ahol nagy érdekekért folyik az ádáz és séglet, ugylátszik, mint a kenyér! arczu dámák, finom gavallérok, kinyalt
kíméletlen küzdelem, hanem ott is, ahol .Mikor átvettük e lapok szerkesztését, urak, kifogástalan gentlemanok, mosolygó
csak piszkos em beri ösztönök a rugói ilyen czikksorozatot adtunk közre a mi társadalmi ábrázattal és titkos örömmel segítenek ki­
cselekedeteknek. életünkről. Akkoron megírtuk, hogy a mi oltani és nem rettennek meg bűnük szörnyű
Oh nem csak ott rágalm aznak, ahol po­ fonák társadalmi viszonyaink egyik fő oka, súlyától, nem kábítja el őket a szájukon
litikai rendszereket és hatalm at akarnak hogy nálunk előszeretettel pletykázuak az kiömlö virág bűzös szaga. A tested gyil­
tönkre tenni, hanem rágalm aznak és becsü­ foglalkoznak más dolgaival a nélkül, hogy kosa dühös ábrázattal és villogó elvadult
lhet sértenek máshol is, sokkal lejebb és ahhoz a legcsekélyebb közük volna. Meg­ tekintettel közeleg feléd. Tudod róla, hogy
sokkal távolabb a nagy rágalmazóktól, rágal­ írtuk azt is, hogy korántsem rem éljük Írá­ gyilkolni akar s ha ügyes vagy, meg is
maznak itt is, erre m ifelénk! sunktól azt, hogy annak valamelyes hatása védheted magadat ellene. Ámde becsületed,
Halmos Ján os ur megrágalmazta Po- is legyen. Nos ebben a reményünkben nem existentiád keztyüs kezű orgyilkosai mosolygó
lónyi Géza urat. Csúnya, ocsm ány vádakat is csalatkoztunk. Soha jobban és sehol ábrázattal jönnek feléd, kezedet szorongat­
terjesztett egy em bertársa ellen. Állítólag bujábban nem diszlik a rágalom penészes ják, jó és önzetlen barátodnak hazudják
csak a száján szaladt ki a dolog s azok és bűzös virága, mint itten. Pedig penészes magukat, még szívességeket is kérnek és
fújták fel, akiknek tetszett, akik gyűlölik és és bűzös virág csak az arra való talajban kapnak tőled s a hátad mögött a leg­
elakarják láb alól és szem elöl tenni Polónyi nö meg. Halmos Ján os sem rágalmazott nagyobb nyugalomnia: m ártogatják meg

T A R C A . lőle. Nagyon is kész. Egy rigolyája sem hiányzott, Ez sértette az önérzetét. Előszedte összes
ügy énekelte Szép Helénát, ahogy akarta. Amellett csábitó eszközeit s harmadnapra megszöktette
olyan tudatlan volt, mint egy ausztráliai benszü- magát. Abban a pillanatban nem gondolt se hír­
lött. Egy darabban azt kebelt neki mondani: , Isten névre, se a társulat sorsára, csak a pillanatnyi
A z i g a z g a t ó . veled, Madridi- A próbán rárivalt a ügyelőre: sikerre. Mondom, rettenetes temperamentum volt.
— Hol van az a madrid ? Ki játsza ? Miért De a mi helyzetünk is rettenetes lelt. Primadonna
Vámos, az öreg színigazgató szokott pana­ nincs a próbán? Ha én el tudok jönni, ö is itt nélkül maradtunk. Éreztem, hogy itt gyorsan kell
szos hangján szólalt meg: tarthatja az órát. tennünk valamit. Utánna jártain s megtudtam, hogy
— A legnagyobb csodák közé tartozik, ha Alig tudtuk vele megértetni, hogy Spanyol- a főhadnagy egy heti szabadságot kért s Kapos­
a színigazgató eléri az átlagos emberi kort. Miért ? ország fővárosa nem jöhet el Kecskemétre próbálni. várra utaztam, másnap este Kaposvárt voltain s
Azért, mert primadonnák vannak. A primadonna hamarosan kifürkésztem, hogy a szökevények a
több pusztítást visz véghez a színigazgató szerve­ — De — folytatta az igazgató — a színpa­ Korona-szállóban laknak. Én is ott vettem szállást.
zetén, mint például egy tüdöhurut vagy egy vese- don helyt állt. Szép volt s csupa szív és tűz. Este az étteem ajtajában sikerült megcsípni a
lobb. Erre kész vagyok letenni a hitet Isten és Sohasem láttam banálisnak. Valami érdekes ere­ a főhadnagyot. Nagyon derék szőke fiú volt. Va­
detiséget tudott minden szerepbe belevinni. A
ember előtt. közönség bomlott utána. Star lett s ezt ö nagyon lami báró. Becsiptem a szobámba s ott egy nagy
Figyelmeztettük az Öreget, hogy kissé túloz. jól tudta. Minden alkalommal a legkíméletesebb drámai jelenést rögtönöztem. Lefestettem helyze­
He ö mosolygott megjegyzésünkön. Bánatosan, ke­ modorban hányta szemünkre, hogyha ö nem ját­ tünket. Kértem, könyörögtem, fenyegetőztem.
serűen mosolygott, mint aki ideáljait temeti s szik üres házak vaunak. — Ha vissza nem adja nekünk, koldusbotra
nem bízik abban, hogy azok feltámadnak, Adhadjatok — mondotta — fityfiringós fitv- juttat. Negyven ember megy koldulni télviz idején
— Mit tudok ti V-kérdezte, s szokása szerint fagyban . . . hóban.
maga válaszolt a kérdésére. fenét, ha én nem játszom, nem jön a közönség. — El is felejtettem, hogy már rég kitava­
Cí-ak egy esetet említők, Mili esetét. Kántor — Fityfiringós íiityfcne alatt, — magyarázta szodott. A főhadnagy se vette észre. Nagyon meg
Milinek hívták azt a primadonnát, kit én fedeztem a színigazgató — Bánk bánt s a többi hazafias volt indulva s mindenre hajlandóak Ígérkezett.
feJ, azaz nem is én, hanem a társulati szolgám, drámákat ertette. A drámai színészek morogva — De mit tegyek ? Hogy csináljam ?
akinek a szeretője volt. Mikor a karmester meg­ tűrték a súlyos sérléséket. Végre is tudtak, hogy — Hogy? Megmondom. Utazzék cl valahová.
próbálta a hangját, lámpalázba esett. Nem a Mili Mili keres pénzt nekik. S ez a tudat keserű, Szökjön meg . . .
hanem a karmester, Majd leszédült a zongora lesújtó volt . . . Egyszer aztán az történt, hogy — De kérem.
melöl. Konstatálta, hogy hangterjedelme három Mili megszökött. Pardon, rosszul fejeztein ki ma­ — Kérem, kóréin, est modus in rébusz.
oktáv. Egyenletes, fénylő, csengő mindenütt. gamat: Megszöktette m agát‘ egy föliadnagygyal, — Ne beszéljen rébuszokban — rivalt rcáni.
— Ezzel a hanggal, mondotta, kétszer meg­ nem is huszár, hanem baka föliadnagygyal. Azt Mondja egyszerűen, hogy mit tegyek ?
lehet hódítani a világot egymásután. hiszitek, hogy szerette ? Dehogy. Az egész szökés — Nos, a következő tanácsot adtain neki:
— Nos, folytatta az igazgató, .szerződtettem, hatalmi kérdésből származott. A főhadnagy nem
taníttattam és két óv múlva primadonna lett be­ Miiiuek, hanem a másod énekesnőnek udvarolt. Írja meg néhány sorban, hogy felső helyről párán-
Tisztelettel kérjük az előfizetés beküldését. A kiadóhivatal