Page 89 - Lindua 24/2022
P. 89
LINDUA 24/2022 › Zanimivosti/Érdekességek
2002-ben a lakosság száma 343 fő volt, s azóta is e A legfiatalabb egyesület, a Völgyifalui Turisztikai
körül mozog. Egyesület idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját.
A falu közigazgatásilag valaha Zala vármegye Alsó Tagjai a falu idegenforgalmi látványosságait, sajátossá
lendvai járásának részét képezte. 1919-ben a Szerb–Hor gait tárják az érdeklődők elé.
vát–Szlovén Királysághoz csatolták. 1941-ben a Muravi
déket a magyar hadsereg visszafoglalta, így 1945-ig ismét Völgyifalu nevezetességei:
Magyarország része volt, majd a második világháború
befejezése után Jugoszláviához került. 1991 óta a függet A neogótikus
len Szlovén Köztársaság része. Szentlélek-kápolna
A történelem során több alakban maradt fenn a neve: a 20. század első felében
Velgifalu, Velgfalu, Welgyfalu, Velgyfalu, Vőlgyifalva s épült. A falu népe épít
végül Völgyifalu. tette 1937-ben, 1938-ban
szentelték fel. A helyi bú
NÉHÁNY BEJEGYZÉS A FALURÓL csú pünkösdre esik.
• Vályi András szerint „VŐLGYIFALVA. Magyar falu Szala A faluban még egy kis
Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai
többfélék, fekszik A. Szádvárnak szomszédságában, kápol na áll, mely szintén
mellynek filiája; határjának egy részét Lendva vize a 20. század első felében
szokta meg önteni; szőleji termők”. épült. 1932-ben fogadal mi
(Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. célból állíttatták Jé zus, A 2007-ben felújított
Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.)
Mária és Szent Jó zsef Szentlélek-kápolna.
• Fényes Elek szerint „Völgyifalu, magyar falu, Zala Szent Szíve tiszteletére. (Fotó: Lázár Lenke)
vármegyében, az alsó lendvai uradalom része”.
(Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben
minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik.
Pest: Fényes Elek. 1851.)
A falu társadalmi élete igen sokszínű. A helyiek kü
lönböző egyesületekbe tömörülve alakítják a falu életét.
1926 óta működik a Völgyifalui Önkéntes Tűzoltó
egylet, amelynek a tűzvédelem mellett más feladat is
jutott: a társasági élet, bálok, rendezvények szervezése.
Székhelyük a helyi faluotthon melletti tűzoltószertár.
A második hivatalosan megalapított egyesület a
futballcsapaté volt 1948-ban. A Zvezda névre hallgató A Völgyifalui Szentlélek-kápolna felszentelése 1937-ben.
egyesület a Zasuerdün alakította ki a futballpályáját, s
attól fogva ott játsszák a mérkőzéseket. A focisták sem A kő-, illetve fakeresztek
kizárólag a labdarúgással foglalkoztak, egyéb rendezvé A faluban négy kereszt található. A legkorábbi a temető
nyek, találkozók házigazdái lettek. ben volt, a helyiek 1756-ban emelték, majd több felújítás
A kulturális élet mindig is működött a faluban. Szín után márványkereszttel helyettesítették. Az országút
darabok bemutatása, bálok, ünnepségek mindig is zaj melletti kőkereszt helyett valaha fakereszt állt. Helyette
lottak itt. Egyesületi minőségben 1980 óta működik a 1927-ben közadakozásból kőkeresztet emeltettek, ame
Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amelynek kereté lyet a többszöri felújítás után részben márványkereszt
ben a Népdalkör, a Pünkösdi Rózsa Citerazenekar és a tel helyettesítettek. A tamáskúti út mellett található
gyermekszekció gondoskodik a falu kulturális életéről. egy fakereszt, amelyet 1900-ban állítottak, ezt azóta
87
