Page 17 - Muratáj 14 1-2

KÖSZÖNTŐ 15

Egy homokszemben lásd meg a világot,
egy vadvirágban a fénylő eget,
egy órában az örökkévalóságot,
s tartsd tenyeredben a végtelent!
William Blake

Bármennyire hihetetlennek tűnik is, red. prof. dr. Bokor Jó-
zsef, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv
és Irodalom Tanszékének nyugalmazott vezetője, nyelvésztanára,
kollégánk, barátunk hetvenéves.

A születésnap mindig ünnep. Örömünnep, hiszen vele a léte-
zést, az ajándékba kapott ráadást, az életet igeneljük meg. Öröm-
ünnep még akkor is, amikor az ember – mert ez is elérkezik egyszer
– már nem szívesen számolja az éveit. A kerek évfordulók általában
különleges szerepet töltenek be az Ünnepelt életében. Számvetésre
késztetik, egyfajta leltárra: a tudós elsősorban arra a kérdésre kere-
si a választ, alkotott-e valami maradandót a szakma, a tudomány
számára, segítette-e mások értelmi és érzelmi gazdagodását, azaz:
ment-e munkája által a világ elébb. És – függetlenül az évek szá-
mától – újabb kihívásokat keres, mert ezek nélkül nem tud élni.
A kerek évfordulóra az ünneplők is különleges módon készülnek:
emlékeznek, vissza-visszatérnek oda, ami már elmúlt, közös pon-
tokat keresnek, összegzik az életművet, rámutatnak annak sok-
színűségére, értékeire, hitet, biztonságot, határozott igent adva a
folytatáshoz, a mindig tovább belső parancsához.

Bokor József hetvenéves. Ebből a különlegesen szép alkalom-
ból mi, a Maribori Magyar Tanszék oktatói, egykori és jelenlegi
hallgatói ünnepi tanulmánykötettel köszöntjük az örökifjú Tanár
Urat. A kötetben harminc nyelvésztárs, irodalmár, oktatáspoli-
tikus, egykori tanár és tanítvány rója le tiszteletét a Bokor-opusz
előtt, fogalmazza meg írásában, írásával megbecsülését és szerete-
tét az Ünnepelt iránt.

Ilyenkor talán megengedhető az átlagosnál egy kicsivel erősebb
személyes hangvétel is: Bokor Józsefet pontosan 33 éve ismerem.