Page 132 - Muravidék - Adalékok a szlovéniai magyarok nyelvéhez és kultúrájához

2. A magyar–szlovén kétoldalú, államközi politikai kapcsolatok
fejlődése

A Magyar Köztársaság – az önálló Szlovénia kikiáltását követően az el-
sők között – 1992. január 15-én elismerte a Szlovén Köztársaságot, és
egyidejűleg diplomáciai kapcsolatot létesített vele. Fél év múlva egy-
más fővárosaiban megnyíltak a nagykövetségeink: Szlovénia baráti
gesztusként az alsólendvai bíróság addigi tanácselnökét, DR. HAJÓS
FERENCET nevezte ki első magyarországi nagykövetévé. 1998-ban pedig
a szentgotthárdi szlovén főkonzulátus is megnyitotta kapuit.

Még 1992-ben barátsági és együttműködési szerződést (alapszerző-
dést) írt alá a két ország. A dokumentum többek között leszögezi, hogy
a Szlovén Köztársaságban élő magyar és a Magyar Köztársaságban élő
szlovén nemzetiség „tagjainak joguk van ahhoz, hogy egyénileg vagy
közösségük más tagjaival szabadon kifejezésre juttassák, megőrizzék és
továbbfejlesszék etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat anél-
kül, hogy őket bárki akaratuk ellenére asszimilációra kényszerítené. Jo-
guk van ahhoz, hogy anyanyelvüket a magánéletben és a nyilvánosság
előtt szabadon használják, anyanyelvükön információkat terjesszenek
és cseréljenek, és azokhoz szabadon hozzáférjenek. Joguk van ahhoz,
hogy emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat teljes mértékben és
hatékonyan, mindenfajta diszkriminációtól mentesen és a törvény előtt
teljes egyenlőségben gyakorolják.” (http://www.jakabffy.ro/magyar-
kisebbség/print.php?action=cimek&lapid=5&cikk=m...)

Szintén 1992-ben született meg a magyar–szlovén kisebbségvédelmi
keretegyezmény, amely parlamenti jóváhagyás után két év múlva emel-
kedett jogerőre. A később más relációkkal megkötött, hasonló megálla-
podások számára is példaként szolgáló dokumentumban – amelynek ki-
dolgozásában személyesen is volt szerencsém részt venni – a két ország
kötelezettséget vállal egymás kisebbségei számára az egyéni és a kö-
zösségi külön jogok széles tárházának a biztosítására. E jogok a kultúra,
a nyelv, a vallás, a teljes magyar és szlovén identitás megőrzésének az
érdekében főként az oktatás, a kultúra, a tömegtájékoztatás, a kiadói és
a tudományos kutatói tevékenység, valamint a gazdaság területére ter-
jednek ki.

A szerződő felek külön kormányközi kisebbségi vegyes bizottságot is
létrehoztak, amely azóta is figyelemmel kíséri az egyezmény rendelkezé-

131