Page 8 - Gönczi Ferenc - A zalamegyei vendek - (HU)

8

Hogy ez igy van, mi magyarok, sajnos, még mindig tapaszt­aljuk –
magunkon. A rólunk iró külföldi utleirók a betyárt, a kanászt, a csikóst s
czigányt ki nem hagynák leirásukból; pedig némelyek tán egyet sem látnak
ittjártukban, az emlitettek közül, nem tudják, hogy a kanász már nálunk sem
különb legény a csordásnál, a betyárok is elvesztették népszerüségüket s már
körülbelül nálunk is csak annyiban léteznek, mint más nyugati országokban.
Czigányokat sem igen láthatnak, legalább olyan költőieseket nem, milyeket az
ő képzeletük otthon megteremtett; találnak s látnak Budapesten a vendéglők-
ben – jeles zenészek alakjában.

A gulyás, paprikás s más specziális magyar ételekről is itéletet monda-
nak, ha nem is ettek. Szóval, összeirnak olyan badars­ ágokat, melyek nemzetün-
ket érdekessé igen, de vonzóvá nem lehetnek hivatva lenni.

A nép szokása, jelleme, előhaladása stb.-be a leirók mélyen nem igen
hatolnak, mert behatolni a legtöbbnek alkalma sincs. Pedig mi domborit ki
jobban egy nemzetet, mint annak a népben gyökerező s abban megőrzött
– ősi – szokásai, melyek jellemébe is bepillantást engednek vetni; erkölcse,
mely a nemzet összesége értékének kifejezője, előhaladása, mely életre ter-
mettségét van hivatva bizonyitani?

Az intelligenczia, mely szokásaiban, erkölcsében, családi s társadalmi éle-
tében a nemzetközi divatos törvényeknek hódol, mely müveltségében – termesz-
tésen – nem a sajátlagost (tehát egészen a nemzetit sem) követi, a maga világpol-
gárias csiszoltságában nem lehet oly kifejezője a nemzetnek, mint maga a nép.

Tehát ne kicsinyeljük a népet megismerni, mert – mint fentebb emlitők
– ő benne tükrére találunk a nemzetnek. A nép egyik-másik sajátsága bár cse-
kély s semmitmondónak tünik fel, mégis, nem egyszer, érdekesebb s mondjuk
hozzá – értékesebbek a tudományra nézve, mint azt gondolnók.

Nálunk, e soknemzetiségü államban, kiválóan szükséges úgy a
magunkbeli magyar népet, mint egyes nemzetiségeink népét is megnyerni.
Hazánkban a nemzetiségek felét képezik a lakosság számának s igy magatar-
tásuktól sok függ az állam békés fejlődését illetőleg. Ha ismerjük őket, gon-
dolkodásmódjukat stb., könnyebben alkalmazkodunk hozzájuk, vagy alkal-
maztatjuk őket mag­ unkhoz.