Page 2 - Also-lendvai_hirado_1889

ben akár hány em ber, a ki e vidék viszo­ tetés <- belejöhetnünk biztos kilátásba he­ nők es Cenovas. hivatalin1/ elódjt Joli vast armáuykod-
nyait em csak nem ismeri, de létezéséről lyeztetett uak egymás ellen, a nemzet fe l vau izgafva s a
is csak annyit tud, hogy valahol itt van a Az. első volt m aga a m egye, mely — kormán 1 va Itság ki ki riilhi tt th n.
m egyében, széles hazánkban pedig sokkal készséggel ismerjük el — bőkezű hozzá A francziák ugyan kés:ülnek a világkiállí­
ism eretesebb a Zahara az ö oazaival, mint járulásával lehetővé tette, ho gy az Ukk, tásra. mely a kormány beles szándékainak záloga,
e vidék festői hegy völgyeivel. Zala-Szent-Iván. Zala K gerszeg, A .-L endva, csakhogy ottan a köztársaság tizenki/enczedik evé­
P edig vannak e vidéknek kitűnő szán­ Csáktornyái vasút kiépítését ma ú gy te­ ben nincs még consolidálva, a partok viszálya
tóföldiéi, illatos rétjei, dúsan term ő szőllei, kinthetjük, mint a valósuláshoz közel álló elénkebb mint valaha, a radikális szélsőbal nem
— vannak ren geteg ős erdei, s gazdag tényt, s most csak tőlünk függ, ho gy az tud megegyezni a mérsékelt balközéppel, a monar
legelői. valósuljon is. \h isták nagy megelégedésére, Bou/anger tábornok
T erm el itt a gazda gabonát, bort. Felhívjuk tehát A lsó I.endva város és pedig diktátorsággat fenyegeti mind a köztársa-
szeszt, stb. Vannak kiváló szarvasmarhái, vidékének igen tisztelt birtokosait, iparo­ ségiakat, mind a monarchistákat.
értékes lovai. Nem eg y tengeri hajón emel sait, kereskedőit stb., hogy a kedvező Belgiumban a munkáskérdés uj meg uj za­
kedik sugár m agas árbocz, mely e \idé alkalm at saját jól felfogott érdekűkben két varokat idéz elő, melyeket csak a katonai erő be-
ken nőtt azzá. N épe szorgalm as, mint a kézzel m egragadják, s ama vasút létesíté­ avatkozása képes elnyomni, mig a társadalom fe l­
méhe, becsületes a sző nemes értelm ében, sét törsrészvények vétele által eszközöljék, sőbb rétegei kathohkusokra és liberálisokra oszla­
s min ’enek fel -rt m agyar minden izében. m ert ha e kedvező alkalm at elszalasztják, nak, s ezen pártharezot e(mérgesíti még a nemze­
K érdés tehát, mi az oka annak, hogy alig hisszük, hogy az ismét m egjöjjön. tiségi kérdés, a germán flamandok és francéin
e sok kincs, és a vagvonosodást előm oz­ Vasúti összeköttetés nélkül pedig a jólét I -.vallonok közt.
dító eszközök sokasága daczára ism eret­ számunkra soha sem jön m eg. Hollandban a király haldoklik, örököse nyolcé-
len. elhagyatott s szegény e vidék akár K. Hajós M ihály. éves leánya, s a nemzet attól tart, hogy a legkö­
Csak a felfedezetlen 6-ik világrész: Semmi zelebbi európai háborúban a Német birodalom el
más, mint az, hogy el van zárva a világ­ |fogja foglalni az országot, melynek kikötőire
tól, nincsenek közlekedési eszközei, nőies jvágyik.
piacza, ahol term ényeit értékesíteni tudná. E u r ó p a á lla p o t a . A német birodalom császára tapasztalatlan
Ha a világgal érintkezni akar, három Nem mondhatjuk kedvezőknek az európai fiatal férfi, Biz mark herczeg pedig a hetvenesen
órányira éri el a legközelebbi vasúti állo­ állapotokat az uj év kezdetén, A fegyveres béke tul van. Dániában a kormány már évek óta ki­
mást. I la term ényeit értékesíteni akarja, tettei ólom-su/ylyal nehezednek az államok pénz­ sebbségben marad a törvényhozó testnél, de a ki­
eg y napi járót kell tennie, m ig piaczot ér, ügyeire. megzsibbasztiák a tetterőt, megakasztják rály bízik Esttnp minister elnökben, ki nem tud
s ha ide eljutott, a nyerészkedésben ha­ az intézmények kifejlődését, a népnevelés kiterjesz­ 11 képviselőkkel kiegyezni, az alkotmány tényleg
tárt nem ismerő kufárok, kényszerhelyzetét tései a közművelődési intézetek ápolását. De ezen fe l van függesztve.
felhasználva oly árért veszik m eg produc- altalános közös lidérez nyomás nem is biztosítja Az orosz ezár békés indulataiban nem ké-
tuniait, a mivel fuvarja, fáradtsága s időtöl­ teljesen a béke állandóságát. nincs állam férfi, a , ! telkedünk, csakhogy dip/omatiája folyvást zavaro­
tése is csak részben térül m eg. ki állítani merné, hogy a háború veszélye nem kat idéz elő a Balkáufélszigeten, hói Romániában,
Ily körülm ények között term észetes, fenyeget többé. E mellett pedig csaknem minden hol Szerbiában, hol Bulgáriában, melyek előbb
hogy haladnia, vagyonosodnia nem lehet; államnak vannak még külön bajai. melyeknek el­ utóbb alkalmat fognak adni a háború kitörésére.
— s mindaddig, m ig a világgal összeköt­ hárítása igénybe veszi a kormányok s fejedelmek Seregi határainkon vonulnak össze, de ugv a mi
tetésbe nem jövünk, mind addig, m ig köz­ gondjait. Csak Portugál és a Svájcz tesznek e seregeink is, és a német császárságéi készen áll-
lekedési eszközeink, piaczunk nem lesz- tekintetben kivételt, földrajzi s politikai helyzefók • I nak, úgy hogy a meglepetés ki van zárva; béke

maradunk a régi — elfeledett — mellő, |következteben nem tehetnek számot a nagyhatalmak ligával kikötni az oroszok sem mernek mind ad­
zött szegény vidék. lehető bonyodalmaiban, nem hallunk rolok semmit, dig, mig frauezia ország belügyeivcl el van fog­
Pár év előtt kezdettünk helyzetünk a mi annak bizonyítéka, hogy nem gondol 'velők lalva, ugyanazért szövetség képtelen. F.z adja meg
kom olyságával foglalkozni. M eg is indult senki, s nem zavarja be/ügreiket, melyek jelenleg a reményt a béke fenntartására a legközelebbi
a m ozgalom sorsunk javításának czélja felé. rendezettek. jövőben, de csak a legközelebbiben.
G yülekeztünk, bankettiroztunk — more pat- Spanyol országban a régens királyné, József PU LS7.K Y FERENCZ.
rio — e g y jo b b jö v ő m egterem tésének egykori .Vadőrünk unokája oly népszerű, hegy még
érdekébeu, s hála a n a g y o b b é r d e ­ a köztársasági pártnak egyik részé is fe l hagyott Közgyűlés.
k e t e l ő s e g í t ő gondviselésnek, odáig minden ellenzékieskedéssel, de a szabadelvű és A z alsó-lendvai Polgári O lvasó -E gylet
fejlődött dolgunk, ho gy a vasúti összeköt- conzervativ partok vezérei, Sagasta a kormányéi- január hó 6-án az eg ylet helyiségében
— Igazán! Ah mily jó vagy! — mondá a kis feleség. — Ha ezt tudná férjem még in­ négy nap múlva indulunk — viszonzá a nőcske
gúnyosan a nő. kább nem bírnék makacsságával. — Nem is fog­ barátnéjának.
— Igazad van kedvesem, nagyon jó vagyok, hatom meg hogy lehet valaki oly makacs. — Oh ! Akkor szegény János vigasztalha­
mert szeszélyeiddel nem igen ellenkezem. A férj magához térve bámulásából igy szólt : tatlan lesz, — hangzék nevetés kíséretében a
— Ez nem szeszély — szolt neje. Itt maradni a 14-iki ünnepélyre, de hisz ez bohó­ válasz.
— Ismerőseink mar mind elutaztak. — Jegyző ság ! — rettenetes bohóság. E szavakra a feleség kissé megzavarodék.
meg a férj. — Esztelen gondola niagaban nő. — Bátyád ? — kérdé reszkető hangon — s mi­
— Nem, mind, — viszonzá hevesen a nő. —- I.ássuk csak kedvesem, légj’ jó és okos! ért lenne Emcryllon ur vigasztalhatatlan ?
— Majdnem mind ; de végre is nem az a Nemde rosszul érzettel 'k r Nemde el jösz velem
— Miért ? — viszonzá a kérdezett, — azért
kérdés. Te nagyon fiatal vagy arra, hogy itt vagy szombaton minden allcnkezés nélkül ? mert gyanítom, hogy beléd szerelmes s csak
bárhol is egyedül maradhass, én elutazom szom­ Közeleg s megakarja ölelni. azért kérte ki tizennégy nappal előbb szabadság
baton, s te velem fogsz jönni. A nő hevesen ellöki, s ideggörcsöket készül idejét, hogy veletek együtt utazhassék a tenger
— Nem megyek ! mondá a no határozottan. kapni. — Hallgass! Kérlek hallgass! partra.
— Ejnye, ejnye kedvesem ! Mi a manóért A férj nyugtalankodni kezdett a szavakra.
Előbb vette volna ki szabadság idejét ?
szeretnél itt a hőségben megsülni ? - - Ugyan kedvesem, hat nem lehet veled oko­ mond a nő akadozva — azt hivém hogy nem
— Mert itt akarok maradni! — szólt amaz. san beszélni, — szólt szelíden hiszen én . . . kapott engedélyt.
— Ah ! izgat minden szavad, izgat hangod !
— Ez nem kielégítő ok - mond ravaszul — Csak ma reggel jutott hozzá, pedig
a férj, — vágott szavába kétségbe esve a nő. — Izgat
még látásod is! Távozzál! távozzál! Oh Iste­ ugyancsak fáradott érte, - szólt a mosolygó ba-
— Van más okom is. Még pedig komoly
okom. nem, Istenem! rátné. — Mindent mozgásba hozott. En magam
Sírni kezd. Ez alatt cg>- barátné látogatását beszéltem Tulvert ezredessel ki dühösen igy szólt:
— Komoly okom ? Bámulatba ejtesz. Mi jelentik, a férj felhasználva az alkalmat rögtön — Mi a manóért nem várhat tizennégy napig az
lehet c komoly ok ?
eltűnik. ön gonosz bátyja ? Mi ütött bele, hogy épen 8-án
— Meg akarom várni a 14-iki ünnepélyt. Barátnéja látására a kis feleség ismét ino- kívánja szabadság idejét megkezdeni s nem vár­
— Szólt felesége izgatottan. solvgó arezot ölt. hat 24-ig.
— Oh ! — mond a férj felsóhajtva. - Szombaton utazunk Deauvillebe — kezdi — Ezredes ur — viszonzám erre — ez mind
— Nem árulhatom cl, hogy azért akarok a belépő hölgy — s mivel férjed azt mondá az csupán szolgálati buzgóságtól történik ; — nem
maradni, mert Emerylon ur még kenj teleli tizen­ enyémnek hogy ti is oda utaztok a hét végén, tudtam ugyan semmit a buzgósag felől — de jó
négy napig Parisban időzni s 11 m jöhet Deau- azon ajaulattal jöttem . . . . ! az ijyen vén baglyok előtt a szolgálati buzgalmat
viliébe csak ethó végével gondold magában — Azt mondta ? Csalódott mi csak tizen* emlegetni. Elég az hozza kedvesem, hogy meg-