Page 9 - Also-lendvai_hirado_1902
P. 9

A lsó-Lendva.  1902.     H etedik  évfo lyam   3.  szám.  Vasárnap,  ja n u ár  19








            Előfizetési  ára  rVI.'lfi,  sz«rk<-w.tő.  laptuÍRjilonuk  ea  kiadó:  sztrkosilón.-y  m  kiadohivalul:
     Egész  é r r e .........................               F O - u le i  a.
                                 B A L K A N Y I  E R N Ő .
                                                      H i r d e l é s e k   illjs z u b O s   t z e r in t .
     Negyed évre
                              MEGJELENIK  MINDEü  VASÁRNAP.  Kéziratok  n*-m  a<latiiak  vissz..
                            ;  kar  lenni  s  azon  meggyőző, legének  adott   séges  embere  van  a  hazának,  akkor erős  a
   Az  orvosok  és  körjegy­  kifejezést,  hogy  az  igaz-agnak  elöhb-utóbb   haza  és  hatalmas  a  nemzet.  Könnyű  volt
                            győzni  kell  s  felszólított a  őket,  hogy  szor­  nekem  a  dolgom,  úgy  mond  mert  nekem
     zők  bucsutisztelgése.  galmasan  dolgozzanak  a  jövőért  és  egyesül­  oly  hü  és  odaadó  támogatóim  voltak  az
                            jenek  a  haza  szerető ében.  Majd  letette   urakban,  hogy  nekem  tulajdonképen  teen­
      Folyó  hó  11-ón  az  alsó-lendvai  járás   kezeikbe  azon  mandátumot,  melyet  a  je gy ­  dőm sem akadt;  azonban  méltóztatnuk  tudni,
   községi   és   körjegyzői,  valamint  orvosai   zőktől  kapott,  felkérte  Őket,  hogy  a  jegyzői   hogy  én  az  uraknak  sohasem  mondottam,
   búcsú  tisztelgésen  voltak  S/modiss  V id or   egylet   diszelnöksége   ‘i-zNégét   ruházzák  hogy  előre,  hanem  mindig  azt.  hogy  után­
   volt  járási  főszolgabírónál.   A  körjegyzők  1  mostani  vezérükre  az  ej  főszolgabíróra.
                                                   ijain  s  ha  a  veszély  fenyegetett  nem  tekin­
   szónoka  beszédében  a  feletti  hálájának  adott   ■    Végül  magát jó   emlékezetükbe  ajánlotta   tettünk  a  magunk,  nem  családunk,  egész­
   kifejezést,  hogy  a  volt  főszolgabíró  érdekeik­  ségét, életét, hanem mindig együtt  küzdöttünk
                            és  biztosította  a  körjegyzőket,  hogy  ha  az
   nek  oly  hii  és  odaadó  támogatója  volt  és   az  első  sorban.  S  ha  a  gondviselés  a  ve­
                            i let  küzdelmeiben  bármikor  és  bármiben
    biztositól.a  továbbra  is  a  körjegyzői  kar
                            hozzá  fordulnak  benne  a  közérdeknek  min­  szedelemtől  megmentett  bennünket,  meg­
   'szereidéről  és  ragaszkodásáról.  Kzek  után   mentett  azért,  hogy  továbbra  is  küzdjünk
                            denkor  buzgó  és  hü  harczosára  fognak
   szónoki  hévvel  előadott  beszédében  kós/.o-   a haza boldogságáért és az  emberiség javáért.
                            találni.
    nelének  adott  kifejezést  a  volt  föszolgal* ró.   Most  elválnak  útjaink  úgymond,  de  az  egy­
                              A/  orvosi  kar  szónoka  megemlékezett
    hogy  a  jegyzői  kar  nála  megjelent  és  k ije­  más  iránti  szeretet  és  tisztelet  továbbra  is
    lentette.  hogy  megjelenésüknek  ténye  már   azon  heivadhatlan  érdnnekröl,  a  melyeket   honolni  fog  sziveinkben  s  ha  nem  is együtt
    maga  bizonyítja  azt.  hogy  a  felettük  gya­  magán ik  Szmodisa  V id or  volt  járási  fő­  de  a  jövőben  is  ugyanazon  egy  őzéiért
    korolt  hatalom  nem  az  erőn.  nem  az  erő­  szolgabíró  a  közegészségügyi  admmisztratiő   fogunk  küzdeni  a  haza  boldogságáért  és
    szakon.  nem  a  félelmen  alapult,  hali  mii  a   • erén  sze’ zelt.  Biztosító  t  i  tiszteletükről  és   az  emberiség  javáért.
    szeretetem  mert  mi  más  hozhatta  volna  a   szerelelükrfll  és  ajánlóba  magukat  jó  em lé­  Végül  köszönetét  mondott  az  orv
    községi  és  körjegyzőket  hozzá,  mert  hiszen   kezetébe.  Szmudis-  Vicior  volt  főszolgabíró
                            válaszában  kifejezést  adott   annak,  hogy   kar  azon  kegyességéért,  hogy  nála  bu ou
    már  ö  tőle  nem  függnek,  ö  tőle   már  mit   tiszteletüket  tették  és  ajánlotta  magat  jO
    sem  remélhetnek  és  ez  mar  ma  a  is  bizo­  minden  a  mi  a  világod  vau  és  történik,   emlékezetükbe.

    nyítja,  hogy  azon  vádak  m i.illői  a  község   tulaj 1mk  pen  magáért  az  emberért  van
                            » s   történik,   ennél   fogva   ö.   a   legna­
    és  kö.jigyzökel  bírságokkal  nyúzta,  zaklatta
                            gyobb   súlyt   a   közegészsiigügyi   admi-
    és  üldözte  volna,  légből  kapottak.  És  bizto­
    sította  a  körjegyzőket,  hogy  a  közélet  küz­  nisztratióra  helyezte, mert az ad az  embernek
                            égé-zséget  és  életet  -  ha  sok  életerős,  egész­
    delmeinek  továbbra  is   tevékeny  részese
                                                      A  villám  fényénél  végig nézett rajtam, aztán
          TÁRCZA.           alapjának  is  kell  lenni-.  Dm   igy  mondotta :
                            r£gja  azt.  a  mit  kimond.
                               -  Igaz.  iga  alah.v  mégis  be  kell  —  Pénzért  nem  adhatok,  nincs  vendégfoga­
                                                    dóin,  de  szép  szóért  szívesen  .  .  .
        Paraszt  szivek.      Erre  azután  megint  nem  szólt  semmit,  esak   is,  meg  a  lovak  is.
                                                      \o,  azután  beljebb  kerültünk.  Én is, a kocsis
                            felhúzta  a  vállát  «  a  lovak  közé  csapott.  A  sötét­  llát  valahogy  igy  ismerkedtem  meg  az  üreg
     __  , Az  Alsó l.endvai  Híradó*  eredeti  tarc/.rtja  ség  egyre  nagyobb  lelt.  már  az  átszeli  árkot  is   Korpáesesal.  Ö  volt  a  szives  vendéglátó.
                            alig  láttuk.  Egyszerre  fehér  világosságban  úszik  a
      Csiinya,  őszi  idő  volt.  Az országul egyhangú   A  magyar  embernél  addig  nehéz,  a  szó,  mig
                            I "Hívek  egy  pillanntia,  majd  függelékül  óriási
    Fziirkeségével,  lo'toUlult  Ihiz-kIo  árkával  mar  \''g-   megindul:  ha  egyszer  azután  megkezdődik  a  be­
    telennek  tetszeti.  A  sötétség  alig  e*/.rcve!c-ln   dörgés  re«z.ketteli  meg  a  levegőt.  szed.  se  vége  se  hossza.  így  történt  Korpáesesal
    lassúsággal  kezdett  ereszkedni s  mire  észrevettük,   N".  most  -a --u ik,  --  mondta  az  embe­  is.  A  mig  a  kocsisom  bekötve  a  lovakat  az  istál­
    egész  sötét  volt  körülöttünk.  A  mi  őszi  időben   rem.  -   hogy  utol  ne  érjen  a  vihar.  lóba  maga  is  oda  feküdi,  u  pislogó  olajlámpa
    megszokott  dolog.  Kiöhh  még  \igan  koe/ogtunk   És  röpült  a  kocsi a  sötétben,  majd  a  villám   világánál  lassan  la—an megeredt köztünk a beszed.
    előre  s  most  egyszerre  alig  lehetett  ellátni  pár   okozta  fehér  fényben  Végre  feltűnt  messziről   Először  a  ezudur  időről,  aztán  egyebekről  is.
                            valami  apró  fény.  majd  sorjában  a  többi.  Az öreg ku-z.a vonásairól láttam, hogy valami
    lépésnyire.
      Égy kis mezővárosba  igyekeztem  vad;,  /aha.   Falu  közelében  vagyunk.  nagy  lelki  lajdalom  érhette  nemrégiben.  Nem  is
    eleget  teendő  egy  barátom  szive-  meghiva-anak.   De  mintha  csak  n  vihar  i-  erre  várt  volna,   csalatkoztam.  Egyszerre  esak  minden  okadatolás
    Számításom  szerint,  úgy  mástól  órai  ul  volt  meg   egy  hatalmas  dörgés,  mely mintha esak léket ütött   nőikül  egy  rövid  pauza  után   felsóhajtott   az
    hátra.                  vojnn  a  menvboltoz.aton.  szörnyű  zápor  szakadt a   öreg .
      Dél  óin mentünk  mar  Keln-rvár-.l.  l\or-i-om.   nyakunkba.  A  lovak  vadul  vágtattak, úgy. hogy az   Hej,  csak  vászonnép  ne  lenne a  világon.
    a  kit  ott  fogadtam  fuvarban,  jóképű   magyar   első  házaknál  meg  se  leheti  állani  Különösen  pedig  szcnirevaló,  fiatal  fajtájú!  .  .  .
    gyerek,  az.  egesz  utón  nem  «/.<>!I  egy  arva  -z.d   Szegény  állatok  egész  testükben  remegtek,   Várt  egy  pár  pillanatig,  azután  igy  folytatta
    se,  a  dunántúli  ember  termeszeié  szerint,  most   mikorra  megállotlunk.  Leugrottam  a  kocsiról  -   Vagy  ha  mar  van  is,  hát  ne  lenne  vén
    megállította  a  poroszkalo  lovakat  s  hatra  -/"lt.   megzörgettem  a  ber-okoll  ajtót.  N-iii  soká kellett   fejű  «/.amár.  a  kil  mege-alnak,  meggyaluzunk  .  .  .
                            várakoznom,  beengedtek.  Látta,  hogy  érdeklődve  hallgatom, hát elkez­
    ki  sem  veve  pipáját  szájából :
                                Szállást  keresek  jó  pénzért.  —  mondot­  dett  beszélni :
      -  -  Azt  hiszem,  ma  nem  jutunk  haza  .  .  .  Az  en  asszonyom  olyan  fajtájú  fehérnép
      Ha  pedig  egyszer  mondotla,  akkor  annak  tam  az  ojtónyilónak.
                  Balkányi  Ernő  könyvkötészete  Alsó-Lendván.


           mindennemű  kónyvkoto-munkat  *  ">***«*•* ,eof,nomabbdiszkötés,g;
     E lv á lla lo k  to váb b á képek,  fotográfiák, tervek, ra jzok és té rké p e k cachirozását, úgy m ind en  e szakb a vág ó  m unkát
   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14