Page 5 - Also-lendvai_hirado_1908
P. 5

Alsólendva.  1908.
                                 X III.   évfo ly a m   2.  szám.
                                                               V as á rn ap ,  ja n u á r  12.
       ÁLSÓLENDVAI Hl RÁCS





           Előfizetési  ára
                             Felelős  szerke sztő:
                                            l.aptulajdonos  és  k ia d ó :
                          OSZESZLY  M.  VICTOR.  B A L K Á N Y I  E R N Ő .
                                                                     ében  Alsólcndván.
                               M EG JELENIK  M IN D EN   VASÁRNAP.
                                                                     egy  korona.
     Erkölcsi  életünk  elfajulásai.  értékű  szereplését  vetíti  elénk,  de  érdekes,  munkájuk  eredményével   felmenti  őket  a
                             mint  szociológiái  jelenség  is.  8  órai  munkaidő  alól  is.
                  Alsólendva,  január  1L  Németország  gazdag,  hatalmas  állam.   És  ha  még  egyenes  arányban  állna az
      A  Bayardok,  a  „Lois  de  Trim ouillet“ -k   Békéje felduzzasztottá,  mint  zsilip  u vizet   idő  a  végzett  munkával!  Mennyivel  céltu­
    kora  lejárt.  Lejárt  visszavonhatatlanul  és   a  férfierőt  és  idegenergiát.  datosabb,  gyümölcsösebb  lehetne  a  német
    feltartóztathatlanul.       Vannak  hősök,  akikben  ez  az erőfeles-   szinekárusok  élete  is.
      Ez  nem  azt jelenti,  hogy azért  lovago­  leg  lecsapolást  vár.  És  azok  találnak  is  rá   Igaz  tehát,  nagyon  is  igaz  az az angol
    kat  találni  nem  lehet.  Csak  azt jelenti,  hogy   módot.  De  ez  a  mód  felettébb  különös  és   mondás,  hogy  az  ember tetteinek  ura  a  —
    ily  lovagok  a  valóságban  már  nincsenek.  veszedelmes.  Találtak  rá  eszközt  is,  de  an­  gyomor.  Aki  nem  küzd  anyagi  gondokkal;
      Tehát disztingváljunk.  Vannak, de  nin­  nak  használata  egyrészt  ellenkezik  ethikai   aki  nem  talál  dolgot;  kinek  hivatásához
    csenek.                  életrendünkkel,  másrészt  a  marazmus  ingó-   Isten  pénzt  és  észt  adott;  akinek  nincsen
      Találhatók  látszat  és meghittség révén,   ványaiba  vezet.  Oda,  ahol  a  morál  insanity  egyéb  buja-baja,  mint  a  „jour  fixe '-ket
    de  annál  kevésbbé  a  valóságban.  él  és  virágzik.  számontartani, a  kutyák  ellátását  ellenőrizni,
                                A  gyöngeség,  amely  a  testet  megtá­  —  az  persze  hogy  a  sok  kiürített  élvezet­
      A  hanyatlás,  az erkölcsi elfajulás idejét
    éli  ez  a  század.  Nemsokára  oda  jutunk,   madja,  megsohint;  a  lelket  is.  A  homo-   serleg  után  nem  tudja, hogy  tőkből  igyék-e,
    hogy  a  Brunetiére-féle  csőd,  amelyet  ő  a   sexualitás  az őrület örvényébe  s  az  erkölcsi   vagy  fazékból...
    tudományra  vonatkoztatott:  ki  fog  terjesz­  nihilizmus  karjaiba  veti  áldozatát  A  test,   Vannak  vágyak,  amelyek  nem  lelnek
    kedni  az  ethikai  életre  is.  amely  nem  talál  munkakört;  a  szív,  amely   kielégítésre.  És  sajnosán  tapasztaljuk, hogy
                             eltompult, elsenyvedt az  élvezetek orgiáiban;   az  ily  vágyak  száma  egyre  szaporodik.  A
      Az  újság,  ha haladni  akar a  korszellem   az  idegrost,  amit  nem  a nélkülözés gondja,
                                                      vágy  olyan,  mint  a  b a j:  seregestől  rajzik
    áramlataival,  ha  aktualitásokban  „u ta z ik ":   néni  a  túlfeszített  gondolkodás  (sőt  nem  is  föl.  Tessik  azt erős önfegyelmezéssel meg-
    akkor  a  közélet  erén  és  idegszálain  kell,   a  gondolkodás)  foszt  meg  rugékonyságától:   nyaklózni.  Ez  a  kor, melyben  élünk:  a  szel­
    hogy  tartsa  a  kezét.  nem  lehet  alkalmas  életmüszere  egy egész­  lemi  harcok  kora.  Szellem  küzd  szellem
      Ma  a  világ  az  újságban  él  és  az  újság   séges  léleknek,  nem  lehet  nemes  eszmék   ellen.  Elv  elv  ellen.  Vétek  vétek  ellen.
    a  világban.  A  hírlap  a  közfelfogás  tükre.   megfogamzásának  melegágya.  Mink  már  harcot  szeretnénk.  —  Nem
    Tehát  meg  kell  rögzíteni  oly  jelenségeket,   Ahol  a  test  ilyen  betegségtől  sinylik,   olyant,  melynek  célja  a nagy  fizetés  és cse­
    melyek  nem  mindennaposak   tapasztalat   beteg  ott  a  szellem  is,  gyakran  a jellem  is.   kély  munka.  Szálljon  harcba  a munkaerő a
    szerint  és felbukkanásuk  időrendjében ;  nem   Ahogy  a  gondatlanság  romba  döntötte   munkaerővel.  Ne  abban  licitáljunk  egymás
    azért,  mert  nincsenek,  hanem  mert  elrej­  Karthágót  s  fel taszította  a  kalifák  trónjait:   hegyé,  melyikünk  tud  több  bért  kérni  és
    tőznek,  s  föl  kell  tárnia  oly  eseményeket,   úgy  lehet  megölő  betűje  egy  erötultengés-   kevesebbet  dolgozni,  hanem  fordítva.
    amelyek  a  közvéleményt  s  annak  erkölcsi   ben  szenvedő,  vonagló  országnak  is.  Bebel   Akkor  nem  lesz  idő  homosexualis  hajlamok
    világát  érdeklik  s  okulásra  ösztökélik.  elvtársai  is  odáig jutnak  innen-onnan,  hogy   kielégítésére;  akkor megáll  az  erkölcsi  fertő
      Ilyen  a  Harden-Moltke  pör.  Érdekes   követeléseik  kivívása   melyeknek  erő­  folyamata  is.
    nemcsak  azért,  mert  az  arisztokrácia  kétes  szakoskodása  máris  fordított  arányban  áll
                                                         Szegfű Vilma fájdalmas  pillantást  vetett  szive  -
                                Én  edzett  szivü  férfi  vagyok, de  siratom öt.
          Névtelen  virág.   valahányszor  eszembe  jut.  E  siralmas  földi  lét   bálványára  s  azt felelte :  szereti,  de  becsülni  nem
                             gazos  kertjében  ez  a  névtelen  virág arra  lehetett   tudná;  és  elhagyta  öt  is  örökre.
      Szegfű  Vilma  története  nagyon  szomorú
    Kn,  aki  bűnügyi  védő  vagyok  és  életem  nagy   volna  méltó,  hogy  hódolat  és  boldogság  adjon   ily en  leány  volt  Szegfű Vilm a!
    részét  gonosztevők  cselekedeteinek  magyarázá­  neki  csodált  nevet.  Én a  börtönben  ismerkcleltem  meg  vele.
    sával  töltöttem  el,  nem  igen  szoktam  elérzéke-   De.  bár  a  bánat  névtelenül  sírba  temette,   Kegyetlen  hózivatar  volt egv  decemberi  dé
    nyedni.  Életemen  át  sokszor  az  emberi  nyomo­  mégis  többet  ért  ö  mindazoknál  a  cifra,  drága   utánon. mikor  inasom  látogatót  je.etil tll.  Eppi
    rúságok oly sötét örvényeibe kellett bepillantanom,   kerti  növényeknél,  melyek  féltő  szeretet,  ápol"   egy gyilkost-védő  beszédeméin  dolgoztani. mely
    hogy lelkem  a  közönségesebb  szerencsétlenségek   divat  és  önző  hivalkodás  árnyékában  virulnak.  másnap kellett  elmondanom. Idegesein  pillantó
    iránt  teljesen  eltompult.  Agglegény  vagyok,  sem  rokonom,  sem  sze­  tani az átnyújtott  névjegyre. „Zom huri  Szendi
      Valahányszor  Szegfű  Vilma történetére gon­  retőm;  de  megvallom:  mikor  Szegfű  Vilmát,  az   Sebestyén."  Ugyan  mit  keres  nálam  ez  a  nagy­
    dolok,   pedig  merengésemben  gyakran  kisért   ártatlan  teremtést  a  börtönből  kiszabadítottam,   világi  gavallér?  dilnnyögtem  magamban,  miköz­
                                                      ben  a  fiatal  ember  belépett.  Sápadt  és  izgatott
    e  boldogtalan  szép  leány  fönséges,  tiszta  alakja,   feleségül  akartam  venni.  Társadalmi  állásomon   volt.  Reszketett,  mikor  kezet  fogtunk.
    -  mindig  köny  lopódzik  szemembe.  kiviil  nagy  vagyonúm  is  van:  a  névtelen  virág
      Megvallom:  nagy  érdeklődéssel  kutattam   pedig  megölt  szívvel,  mint  kitaszított  árva.  re­  —  Uram!  tudományához  fordulok.  Az égre
    ennek  a  szegény  névtelen virágnak  a  lelki  világát   mény  és  segítség  nélkül  állott a bizonytalan  jövő   kérem,  mentsen  meg egy  szerencsétlen  teremtést,
    cs  soha  még  igaz  ügyet  oly  lelkesedéssel  nem   kopár  szirtfokán:  mégis  azt  felelte  ajánlatomra,   ki  leány  és  kit  gyermekgyilkossággal  vádolnák.
    védtem,  mint  Szegfű  Vilma  ártatlanságát.  hogy  hajóságomért, melyre érdeme  nincsen, hála   —  Kik  vádolják  és  kit  vádolnak?   kérdőm.
      Névtelen  virág volt szegény, egyike  azoknak   fejében  a  kezét  kérem  tőle, feleségül jön hozzám,   A leány neve Szegfű Vilma. Társalkodóim
    '?  teremtéseknek,  kikről  senki  sem  tudja: selyem   mert  mással  fizetni  nem  tud ;  de  ha  jóságomat   volt  házunknál  Anyám  és  nővérem  gyermekgyil
    agyban  születtek-e,  vagy  rozoga  viskó  szalma-   igazságszeretettel  akarom  tetézni,  megmentett be­  kossággal  vádolják.
    torekjén.  Azok  közül  az  apátlan-anyátlan  terem­  csületéért  ne  kívánjam  köteles  váltságul  a szivét.   Kié  a  gyermek?  Az  öné?
    tések  közül  való  volt  szegény.  Becsül, de szeretni nem tudna,  ez volt őszinte fele­  Ej  uram,  gyermekről  szó sincsen. A csa­
      Szegfű  Vilmát  születésének  átkán  kívül  az   lete,  melyre  eltávozva,  örökre  búcsút  vett  tőlem.  pás  váratlanul  jött,  és  igv  magam  sem  tudom:
                                                      mit  higyjek,  mit  gondoljak.  0   másfél  év  óta van
    a  csapás  is  érte,  hogy  tiszta  kedélyt,  szeplőtlen,   Csodálatos,  büszke  és  magasztos  teremtés   házunknál,  én  szeretem  öt és azon ponton álltam,
    nemes  jellemet  hozott  a  világba  magával  s  ettől   volt.  Mikor  tőlem  eltávozott,  egy  gazdag,  délceg
                                                      hogy  családom  ellenére  feleségül  veszem  öt, mi-
    a  két  súlyos  tehertől  szépsége  nem  tudott  meg­  férfin  várt  reá.   A  férfi  némán,  merengő  sze­  •dön  a  szörnyű  gyanú  feldúlta  boldogságomat,
                                ,
    válni.  De  mert  tiszta,  angyali  jó  maradt  a  gyöt­  mekké1  kezét  összetéve  leborult  eléje  és  bocsá­  megingatta  bizalmamat.
    relmek.  megalázások,  csalódások  golgotha-utján   natot  kért,  hogy  iszonyú  szenvedéseiben  magára
    veR'g:  le  kellett  roskadnia  a  kereszt  alatt  és   hagyta:  ártatlanságában,  tisztaságában  nem  hitt   Ennélfogva bűnösnek hiszi  a kisasszonyt ?
    névtelenül  jutott  vissza  az  anyafőidbe,  ahonnan   és  nem  volt  ereje  a  világgal  szembe  szállni érte.   —  Nem.  nem !  A/  lehetetlen ! De a gyerme­
    egy  szép  nyári  hajnalon,  mint  névtelen  kis  virág  Hibája,  kész  volt  azzal tenni jóvá, hogy most bo­  ket  elásva  megtalálták;  a  kisasszonyt  elfogták és
                             csánatot  kér  és  nőül  veszi.  ö  nem  tudja,  nem  akarja  magát  igazolni.  Inkább
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10