Page 5 - Also-lendvai_hirado_1915

Alsólendva, 1915. XX. évfolyam 2. szám. Vasárnap, január 10.

A ls ó le n d v a i H ir ad ó

Előf zetési ara: Telefonszárn: 13.
Felelős szerkesztő: Laptulajdouos és kiadó :
Fél évre . . . OSZESZLY M. VICTOR. BALKANYl ERNŐ. Szerkesztőse*. es kiadóhivatal: B a 1 k a n v i
Ernő köuvv kereskedésében Alsolendviin.
Egyes sz im ára 20 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Ny Ittér sora 1 korona.
Kuvikhangok Tegnapról mára.

Alsóiendva, január 9. gatnak, lepleznek, mákonyoznak csak a A múlt év krónikája.
Ülünk a kávéházban. A széles ablak­ hivatalos jelentések? 1914—1915 . . . Parányi kis csepp ez a két
táblákon kévékben mosolyog be a bágyadt, S a riasztó rémhírnek szárnyai vannak, évszám a végtelenség nagy tengerében és mégis
téli délutáni napfény. A pincér kávét és tovaszáll, kiszüremlik a kávéház tükörabla­ óceánok vannak közöttük : véróceánok választják
ujsághalmazt tesz elénk s olvassuk a hiva­ kain az utcára, belopja magát az itthon­ el az 1914-et 1915-től. A lehunyt esztendő végső
talos jelentéseket az északi, déli és francia maradt családok hajlékának fehér falai szakában milliók számára ágyazott korai sírokat.
harcterekről. A katonásan rideg stilusu je­ közé, ahol esténkint kezeibe temetett arccal Véres árnyakkal benépesült csatamczőkőn, le­
lentésekből megtudjuk, hogy Belgrád csak ül a feleség, gyermekek imádkoznak az tiport szívii szülők, özvegyek és árvák felhőkké
epizód s az á l t a l á n o s helyzet kedvez ö. édesapjukért, anyák bámulnak a hunyó sűrűsödött sóhajain kellett átgázolnunk, hogy
Helyes — mondjuk megnyugvással, csak lámpafénybe hosszan, csukott szájjal, meg­ föl juthassunk az 1915. küszöbére.
úgy befelé magunkban a magyarok ható szent marhromsággal, s véres kar­ Maradjunk kissé hátra s nézzünk vissza a
istene még se hagyott el bennünket egészen. maival tépdesi, marcangolja a rémhír a magunk mögött hagyott útra . . .
Letesszük az újságot s amig kávénkat ka- sziveket, akik amúgy is elég gondban és Kesernyés, rossz hangulatban köszöntött
vargatjuk, gondolatunk messze száll át időn gyötrő aggódásban remegnek harctéren ránk az 1914. év. A világ minden táján nyomott
és téren; elvonulnak előttünk az északi és küzdő kedveseik, szeretteik életéért. Innen gazdasági viszonyok, amelyeknek mi kicsiny,
tiéli harcterek hólepte lövészárkai, melyek a sok lidércnyomott, lehorgasztott fő, nyug­ szegény sziget a széles világtengerben — külö­
fölött pattogva robbannak a srapnellek; talan, kétségbeesett, szomorú tekintet, vér- nösen éreztük a kárát. Iparunk, kereskedelmünk
halljuk a gépfegyver kattogását, a puskák telen, könnyes arc . . évek óta pangott, hitelviszonyaink barátságtala­
sortüz-esőjét, barázdát szántó gránátok ré­ A lehorgasztott, vértelen, könnyes nok, szinte azt mondhatnák: reménytelenül barát­
mes pukkanását; látjuk a szürkefüggflnyös, mártir-arcok, oh, azok nem hibásak! Mondja ságtalanok voltak. Sehol semmi pénz, s ami mégis
lomha téli ködöt, mely láthatatlan golyó­ valaki a hitvesnek, hogy ne remegjen, az akadt, olyan drága volt és olyan súlyos feltéte­
záport harmatoz hadállásaink kígyózó vo­ édesanyának, hogy ne sírjon, a menyasz- lekhez kötött, hogy boldog volt, akinek nem
nalaira s látjuk a futóárkok mélyén a hős szonynak, hogy ne bánkódjék a harctéren kellett igénybe vennie.
zalai fiukat, fiadat, testvéredet, uradat, sze­ verejtékező ura, gyermeke, szerette után. Akkor már negyedik éve állott Európa felig
retettedet, jóbarátodat - kedves olvasónk Nem az a hibás, aki riadoz, fél, aggódik fegyverben. A levegő telve volt háborús feszült­
éhesen, holtra csigázottan, hidegtől der- és kétségbeesik. Az a hibás, aki bomlott séggel, sohse lehetett tudni, mikor kezdődik meg
inedten, de szemeikben a győzelem remé­ fantáziája kohótüzének salakjait, lelkiisme­ a véres balkáni háborúk végső likvidációja. Mert
nyének lángja lobog s vörösre dagadt retlen, utszélen felcsipett, kigondolt, hazug
hogy a bukaresti békével nem intéződött el a
arcukon ott ragyog világtörténelmi nagy rémhíreit, megdöbbentő számoszlopait hi­ balkáni kérdés, azzal körülbelül mindenki tisz­
küzdelmeiknek felemelő tudata: fegyvereik tünknek szegezi és belénk szuggerálja, le­ tában lehetett. A diplomácia is tisztában volt
acélja egy szebb, egy boldogabb jövendő lopja a nyugalmat az arcunkról, széttépi a azzal, hogy valaminek történnie kell, csak az iránt
mesgyéjét szikrázza előre, keresztül vér­ bizalmunkat, kinpadra von, hajszálainkat nem tudott tájékozódni: honnan és mikor gyújt­
párán és téli ködön; és én elfelejtem, hogy égnek állítja, megijeszt, agyonrémit, beleköp ják fí a háborús csóvát. Egyelőre tehát csak
szép, fiatal, egészséges testvéremet meg­ a délutáni feketekávénkba, hazugságok
roncsolva, bénán hozták el a lublini csata- kocával tömi meg szivarunkat, felajozza lázas -gyverkezéssel készült az előbb-utóbb ok­
vetlenül elkövetkezendő nagy leszámolásra.
mezőről, te elfelejted, hogy rokonaid, bará­ idegszálainkat s jól ápolt, aranygyürüs ke­ És csakugyan történt is valami: június 29-én
taid golyótépett testtel, lázrózsás arccal, zének egy legyintésével letépi vitéz had­
nyomorékon hevernek a tábori kórházak seregünk homlokáról a borostyánt, a babért. Sarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trón­
örököst és nejét, Chotek-Hohenberg Zsófia her­
rögtönzött kórágyain és csak azt látjuk, Igen, ezek a kávéházi haditudósítók, ezek
hogy győzni fogunk tiizpoklokon, vérten­ az ál-Höferek, akiknek még a lehelletük cegnőt. Nemcsak a jövendő reménységétől meg­
fosztott osztrák-magyar monarchia, de — eleinte
gereken, könnyzáporokon keresztül is s is tele van kigondolt hazugságok párázatá- legalább úgy látszott — az egész müveit világ
hogy a sok vér- és könnyhullásból, virágzó val, ezek a százezer halottal dobálózó,
emberélet és egészséges fiatal test pusz­ lelkiismeretlen, lelketlen halálmadarak, ezek megdöbbent az alattomos gyilkosság müvén és
egyértelműen követelte nemcsak a tényleges tette­
tulásából uj élet sarjad majd, a szerb és a hibásak. sek, hanem a kinyomozandó bünszerzöknek is
muszka föld fagyára a győzelem piros Élet-halálharc van. Mindenünk, nem­ szigorú, példás bünhődését.
tavasza jön s terebéilyé lombosodik benne zeti létünk, ezeréves kultúránk, verejtékkel
ezeréves magyar nemzetünk szabadságfaja. gyűjtött vagyonunk kockán van, a nagy A megejtett vizsgálat kétséget kizáróan meg­
Amint igy szállunk át időn és téren, erőfeszítésben szükségünk van hitünk, lel­ állapította, hogy a trónörököspár n nagyszerb
mozgalom által szőtt összeesküvésnek esett áldo­
reménykedve, bízón: egyszerre odalép az künk minden erejére, a hadiszerencséről is
asztalunkhoz egy jól ápolt külsejű ur, bor­ tudjuk, hogy forgandó, — ne riasztgassuk zatául. A gyilkosságot a Narodna Obrana élén
zasztóan pontos adatokat mond északi és hát egymást valótlan vészhirekkel, rém­ álló magasrangu állami tisztviselők és katona­
tisztek inspirálták, akik a gyilkosokat bombákkal
déli veszteségeinkről s ellentmondást nem mesékkel és kuvikhangokkal. ..
tűrő hangon odavágja nekünk : cs revolverekkel látták el és elősegítették azok­
— Rosszul állunk . .. nak a bosnyák határra való átszökéset. Monar­
És nekünk, bár előttünk vannak a hely­ Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek! chiánk Szerbiától az összeesküvők kézrekerité-
sébtn való hathatós közreműködését kerté, de a
zetről szóló hivatalos jelentések, nem Ízlik Segitsiik a liadhavomiltak családjait! Aldnz-
többé a kávé, az újság, a bemosolygó zunk az elesettek hozzátartozóinak! szerb kormány kitért a becsületes állásfoglalás
napfény, a szivar; nincs maradásunk, oda elöl, sőt eltűrte, hogy a monarchia ellen tüntes­
a nyugalmunk, hitünk, bizodalmunk; mar- A hadjáratban elesettek özvegyeinek senek egész Szerbiában es Bosznia-Hercegovina
dosó kétség ver vasnál is erősebb éket a és árváimk javára vásároljunk liadisegélv- elszakadását követeljék.
lelkűnkbe; hátha csakugyan úgy van, hátha Ilyen körülmények között érkezett el julius
nem mondanak igazat, szépítenek, takar­ bélyegeket I 23-ika. Monarchiánk szerb követe, Giessl Vladimír