Page 6 - Also-lendvai_hirado_1915

ALSOLENDVA, 1915. ALSOLENDVAI HÍRADÓ VASARNAP, JANUÁR 10.
báró átnyújtotta a szerb kormánynak monarchiánk európai szövetségesek mellé szegődött: Belgium Ind amúgy is megkapják részüket és igy több
ultimátumát és negyvennyolc órát szabott köve­ szinte teljesen a németeké, akik Franciaországba sapkának jutván birtokába, üzérkedést folytatnak
vele és továbbadják potom árért fölösleges
teléseink teljesítésére. Pasics miniszterelnök vá­ is benyomultak s már az angol partvidéket is darabjaikat.
lasza ismételten nem volt kielégítő s ezért Giessl nyugtalanítják. Viszont Oroszország rengeteg ha­ Ebből a tanulság az, hogy jótékonyságot
báró julius 25-én este elhagyta Belgrádot és daira is csak a minap mértek a szövetséges nem csak szívvel, hanem helyes érzékkel is
másnap megszakadt a diplomáciai összeköttetés seregek a limanovai csatában döntő csapást, kell gyakorolni . . .
monarchiánk és Szerbia között. amelynek hatása a nagy fogoly- és munició- A jótékonysági örült.
Ugyanakkor Őfelsége részleges mozgósítást zsákmányon kívül az orosz sereg fejveszett me­ Ilyent is van. Kinyitja fehérnemüs szekrényét
rendelt el, de közben még Németország közvetí­ nekülésében nyilvánul meg: kergetjük az oroszt és válogatás nélkül küldi legfinomabb dolgait
tésével tárgyalások folytak Oroszországgal. Fran­ a Kárpátokból, Galíciából és Lengyelországból s katonáinknak
Amikor olvasmányt kértek katonáink, az
ciaországgal és Angliával a konfliktusnak lehető a német ágyuk szavát már Varsóban is hallják. egész könyvtárát elküldte és igazán nem szolgáit
békés elintézése érdekében. A német császár Ez a tegnap története. Vájjon mit hoz a ma: célt akkor, amikor Spencer Herbert, Plató, Smils,
'
személyesen vette kezébe az ügyet, de minden az 1915-ös uj esztendő?! . .. A. V. Kant, Arisíofeles filozófiai müveit adta nekik
becsületes fáradozása megtörött az entente hatal­ olvasmányul. Ha van is közöttük, aki ért a filo­
mainak perfidiáján. Mint utólag kiderült: az entente Háborús típusok. zófiához, a mostani viszonyok mellett, lázas ál­
rég készült erre a háborúra, hogy megalázza és lapotban nem mutat kedvet azok kultiválására.
Mikor kiadták a jelszót, hogy „Botot a
megtörje monarchiánkat és a velünk szövetséges A jótékonysági angyal. sebesülteknek !“, elküldte férjének éveken át nagy
német birodalmat. A háború okozta nagy jótékonysági köve­ szorgalommal gyűjtött híres botgyüjteményét.
Julius 28-án jelent meg királyunk prokla- telmények nem egy újabb típust hoztak felszínre. Amikor sebesültjeink ágyat kértek, elküldte
mációja népeihez s ezzel egyidejűleg külügyi kor­ Ezek között a legérdekesebb az úgynevezett a rézágyát s ő maga a földön, szalmazsákon
mányunk tudomására hozta a szerb kormánynak „jótékonysági angyal", aki mindenütt jelen van, aludt. De itt már a mérték betelt, férje bezárta a
a hadiállapot beálltát. Julius végen megszólaltak ahol adományt szolgáltathat, de hogy ezt a ne­ lakást es kénytelen volt gyámság alá helyeztetni
Zimonynál az ágyuk és megkezdték támadásaikat mes missziót jól töíti-e be, arra nagy súlyt nem feleségét.
fektet. Az a legfontosabb, hogy adjon és az
a Belgrádot védő erődítések ellen. Aug. 11-én és egyáltalában nem számit, hogy mit és miképpen ad Mottó : Azt adjátok, amikre a katonáknak
12-en csapataink benyomultak a Macsvába, el­ Pedig jótékonyságot gyakorolni csakis helyes szükségük van, de úgy, hogy azokat használhas­
foglalták Sabácot, Obrenovácot, Lozsnicát. Aug. érzékkel lehet. sák és magatok azért ne jussatok a tönk szélére.
20-án váratlanul beszüntették csapataink előnyo­ íme egy eset: Lukács Lajos.
mulását, mert hadvezetőségünk egész erejével az Amikor az öt kicsi lándzsa működni kez­
dett, egy jóbarátom felesége is szorgalmasan
oroszok ellen fordult. A déli határon maradt kötögette a hósapkákat. Mikor vagy öt darabot Esetek.
csapataink ezentúl csak a védelemre szorítkoztak elkészített, lement az utcára és megszólította az
s a szerbek betöréseit visszautasítva, október első ujtába akadt katonát : A citrom és a tót. Nagy István foglal. A hazafias
végén uj támadást kezdtek Szerbia ellen, amely — Van-e hósapkája ? kötelesség.
A derék katona természetesen azt mondta,
nem volt képes ellentállni. Bevettük újra a Macs- hogy nincs. Vonaton történt. Sebesülteket hoznak vala­
vát, Valjevót, sőt Belgrádot is. Győzelmesen Itt van egy és óvja meg magát a hideg­ melyik harctérről. Az egyik fülkében ül egy tót
haladtunk tovább Kragujevác irányába, mikor az től s jöjjön benne győzedelmesen vissza ! . . . katona és kétségbeesetten rág valamit. Látszik
elemek: a rossz időjárás ellenünk fordult s jobb­ Katonánk megköszönte a váratlanul nya­ rajta, hogy nem izük az eledel, de rendületlenül
nak tartottuk visszavonulni ui hadállásokba. De kába, akarom mondani fejére szakadt ajándékot tömi magába. Egyszerre csak keringeni kezd vele
és nagy boldogan tovább ment. Öt perccel ké­ a világ és . . . és megtörténik vele az, ami együtt
már támadunk újra, uj vezér harcrakész seregével. sőbb azután elajándékozta a hósapkát öt szivar­ jár a tengeribetegséggel.
Szerbia miatt Németország is hadbakevere- ért, mert neki már volt belőle kettő. Jön az orvos és ápolás alá veszi. Közben
dett Oroszországgal, amelynek mi is megüzentük Így osztotta el honasszonyunk utolsó darabig kiesik összeszoritott markából az élvezeti cikk :
a háborút A világháború további étappe-jai isme­ hósapkáit. egy fél citrom.
Most kérdem, hogy helyesen cselekedett-e? — Mit ettél szerencsétlen ?! — kiáltott rá
retesek: egyik oldalon Németország és Ausztria- Ugy-e, hogy nem ? Mert mit kellett volna az orvos.,
Magyarország küzdenek az október végén hozzá­
tennie ? Azt, amit ezren és ezren megtettek : be Ómá éttém! - nyögte a tót.
juk csatlakozott Törökországgal egyetemben. A kellett volna küldeni a hadsegélyző hivatalba, ügy esett a dolog, hogy az egyik kisebb
másik oldalon Oroszország, Franciaország, Anglia, ahonnan ellátják katonáinkat a szükséges dol­ állomáson, amikor már nem maradt idő a sebe­
Belgium, Japán. A siker határozottan a közép­ gokkal. Hiszen katonáink a hadsegélyző hivatal- sültek etetésére, egy vöröskeresztes nénike egy
Roham. mekek. Közben nagyokat szippantanak pipájuk­ — Hadnagy ur parancsa ! — mondja. Erre
ból s még nagyobbakat sóhajtanak. már kibújtunk a földalatti lakásból s csakhamar
Röpködnek a shrapnellek, zúgó hangjuk a készen áll az egész század az indulásra. Sötét
Hideg szél fuj, hordja a havat a lövész­ van, éjfél lehet Néhány perc és elhangzik a
árokba. Görcsösen szorongatják a bakák fegyve­ födüzékben még rémesebb. Az ember önkéntele­ vezényszó:
nül is összehúzza ilyenkor a nyakát s előrehajol.
reiket s sűrűn küldözgetik golyóikat a muszka A másik elkapja kártyáját s neheztelve szól — Marsiren kompani mars! direkció mir
tömegre. Századom ma tartalék, vagy ezer lépés­
nyire az első rajvonal mögött. Minthogy a tar­ társának : nach ! Rajvonalban mentünk egymás mellett: előre.
talék nem lőhet, az első dolgunk az, hogy véde­ — Ne kukucskálj mindig a kártyámba ! Az első lövészárokból csatlakoztak hozzánk a
Az elmúlt éjjel mindegyikünk fél kenyeret,
kezzünk a zord idő ellen. Négy-öt ember be­ két porció evibakot és egy pák i pipadohányt harcosok.
megy a közeli faluba s fél óra múlva visszatér­ kapott. Szomszédommal a tűzhelyhez húzódtunk, Vigyázva fiuk, csak csendben, már nem
nek vállaikon nagy gerendákkal és fejszékkel. tarisznyánkból kenyeret és evibakot szedtünk elő vagyunk messzebb, legfeljebb kétszáz lépésnyire,
Ismét tizen, majd tizenöten fáért, gerendákért, s megpirítva jó étvággyal elfogyasztottuk. Szom­ - - suttogja hadnagyunk.
szalmáért — a süvítő golyókkal nem törődve - júságunk oltására pedig havat olvasztottunk.
Talán öt lépést mehettünk, mikor meg­
sietnek a faluba és vissza. Szerettünk volna jóllakni, de mindenünk elfo­ szólaltak a muszkák gépfegyverei. Gyalogságuk
Megkezdődik most a munka. Lázas siet­ gyott s a lakmározást nem folytathattuk. Elővet­ is mind élénkebben kezdett tüzelni. Úgy látszik,
séggel készülnek a földalatti szobacskák. Egyik tük hát tegnap kapott dohányunkat s újságpapír észrevették bennünket. Egy pillanat s mindnyá
csoport árkot ás, még pedig rézsut irányban segítségével akkora cigarettákat püdrögeitiink, jan a földre hasaltunk, hogy a fölöttünk elröp­
mindig szélesebben úgy, hogy az árok alján már hogy ötös szivarnak is beillet volna. Beszélget­ penő golyóknak szerencsés utat kívánhassunk.
kényelmes fekhelyet készíthet. Tűzhelyet is rög­ tünk. Az otthonról folyt a szó. Beszélgetésünk' Lélegzetvisszafojtva vártuk: mi lesz. Nem soká
tönöz s a partba még lyukat is váj a füst ki­ közben feltűnt, hogy az ágyuk elhallgattak. Ki­ kellett várni. Hadnagyunk elkiáltja :
vezetésére. Fenn az árokparton megy a gerendák tekintünk, már sötét van. Megnézzük hány óra. — Auf, sturm !
szabdalása. A gerendákat az árokra helyezik, rá Kilenc.
szalmát szórnak és földdel hányják be. A/, árok — Lefekiigyünk testvér, — mondom a szom­ Ezer torokból tör ki a „hurrá" kiáltás; a
fenekére szalmát hintenek. Ezután behúzódnak a szédomnak, — talán az éjjel nem háborgatnak trombiták megszólalnak, a dobok peregnek s
védett helyre s tüzet raknak. Már jöhetnek a bennünket! megdördülnek az ágyuk. Szuronytszegezve, futó­
golyók, shrapnellek, csak gránát ne, mert az — Én is azt akartam mondani, feleli a lépésben, folytonos hurrázás közben rohanunk
bármily erős födözékből is kiemeli az embert. társam s már befelé is fordul. Tűzünk még egy előre. Az ellenség gyilkos tüzelése szűnni kezd.
Pattog a fenyő, melegszik a lakás, üdaszól a darabig pislog, majd velünk együtt lassan tömött soraik megingatlak, a rend felbomlik s
baka a társának : elalszik. eszeveszett futásnak erednek. Menekülnek a
— Na komám, vedd má’ elii azt a bibliát! gyávák.
Az ütközet eldült, a kimenetel sorsa meg
— Jó van no, hát ki aggva először a Javában vesződtem a muszkákkal álmom­ volt pecsételve. Mikor a jól sikerült roham után
bankot ? ban, mikor társam, ki úgy látszik kevésbbé hadnagyunk újra csatarendbe állított bennünket,
— Majd én, csak add ide. mélyen aludt, megráz és mondja : az arcvonal előtt elhaladva, messze ha Iható,
Megkezdődik a játék s a beszélgetés. Be­ — Auf, vorvvárts ! érces hangon csak ennyit mondott :
szélgetésük tárgya rendesen az otthon hagyott — Hát ez meg már mi ? — kérdem sze­ Jól van fiuk, magyar katonákhoz illően
családi fészek, az aggódó hitves s zokogó gyer­ meimet még ki sem nyitva. harcoltatok ! Oyarmathy K.