Page 134 - Muraszombat_es_videke_1886

a z o n n c in c s k c b lA e m b e r b a r á to k a t, k ik le lk e s ü lv e a jó - és n e m e s é rt, Sztejin szó nej szamo deczi tákso szíreh o posztavili, gde sze
ö n z e tle n ü l, k it a r t á s é s s z ilá r d a k a r a t t a l o d a t ö r e k e d te k , h o g y h e ly b e n nyihov szívesen zsitek zkoreni, nego i szedd szó zkam la tákse zna-
a in á r n y ilv á n o s s á g n a k á t a d o t t ó v o d á t é ie tb e lé p te s s e k . ménye niliáli, stero v ív j nen nigdár neprehodi H izsa zse sztojí. szamo
S u k b a jja l, m é g tö b b e lő í t é le t és k ü lö n fé le n é z e t le g y ő z é s é v e l ka jo escse podlozsávati trbej.
é r h e t t e k c s a k c z é lt. D e la n k a d á s t n e m is m e rő b u z g a lm u k a t m é ltó I Yüpanye mámo, k». rod itelje — dobrovnijki i drü ge bratovesine,
s ik e r k o ro n á z ta , m i á lt a l ú g y a s z ü lő k , m in t jö v ő n e m z e d é k m é ltó | i szám város v-m iloscso vzem e, i pridoncso vödavanve i vsze drűgo
e lis m e ré s é t é r d e m e lté k k i M id ő n a k ic s in y e k n e k o ly h a jlé k o t n y i­ obram bo tfldi, ka naj nikse neprílike sze ne vcsáka, ali p i ka hí
t o t t a k , m e ly jö v e n d ő b o ld o g s á g u k c s ir á já t t a r ta lm a z z a , a z e m b e ris é g ! jáko zsalosztno bilou — na nikoj ne prijde.
jó lé t é é r t k ü z d ö tte k , e z z e l e g y s z e rs m in d o ly e in lé k s z o b r o t á llí t a n a k R O S E N B E IK i N Á N I)O R .
m a g u k n a k , m e ly e n a z id ő v a s fo g a n e m r o n th a t. A h á z á ll, d e m é g
tá m a s z r a v a n s z ü k s é g e . Doniáesi i zvünszki glászi.
R e m é ljü k , h o g y a s z ü lő k , e m b e rb a rá to k , e g y e s ü le te k , m a g a a
— S z v e t l o g a k r a l á n arodjenyá dén szó éti tüdi z-vékson
k ö z s é g m in d e n t m e g te s z n e k , h o g y v á r o s u n k e z u j s z ü lö t t jé t m é ltó a n
veszeljon poszvetili, kak inda. S zvéto meso szó goszpon G áspár Fe-
f e lk a r o ljá k é s k e b lü k é lte tő m e le g é b e n r é s z e s ít ik ; — t á m o g a tjá k és
rencz plébános obszlüzsávali vu czeloj lepoti i z-velk o v czerem oniov,
á p o lg a tjá k , n e h o g y e lg y e n g ü ljö n , n e h o g y e lfo n n y a d jo n v a g y a m i le g -
pri steroj szó goszpon M a rk o vits K á roly káplán i Konsz A la jos cle-
s z o m o r itó b b le n n e — m e g s e m m is ü ljö n . ricus pom ágali. M ed velkiuii iuo lejpim i publikálni szó bilé od járás-
ROSENBERG NÁNDOR.
birovije, od szolgabirovije, od fiskálisov iuo od steuerainta kot rigó.
— \ a « lé ii r o d j e i i y á n a s e g a s a v é t In g a k r á l a je pri milosz-
Helyi és vidéki hírek. tivuom 8 / á p á r y grófi v-Szobocskom grádi etoga inejszecza 18-foga dnéva
bozsa szlűzsba bíla drzsána, pondní pa velika obid dani. Nazoncsi szó bilij
— ó Felsége a k irály s z ü le té s n a p já t n á lu n k is a s z o ­
dühovniczke, králeszke birovije i z-vármegyöszke birovije birouvje, fiskáliske,
k o t t n á l n a g y o b b le lk e s e d é s s e l ü n n e p e lté k . A z ü n n e p i s z e n t m is é t králeszki nőtáras i drűga goszpoda. — Milosztiven gróf Szápáry, kakti kral.
dvoruík z-milosztivnov grafiezov uaprej szedécsi szó té dén tik szvetilo , kak
G á s p á r E e re n c z p lé b á n o s t a r t o t t a te lje s d ís z b e n , fé n y e s s e g é d le tte l,
sze nasega npostolszkoga krála rodjenya duévi priprávi.
m ib e n M a r k o v it s K á r o ly k á p lá n és K o u s z A la jo s n ö v e n d é k p a p m ű ­ N a szredi obeda szó mládi g ró f Szápáry László gori sztauoli i jáko
k ö d te k k ö z re . A n a g y s z á m ú és d ís z e s k ö z ö n s é g s o r a ib a n v o lt a k a z-lejpitni szreznimi recsmij po/.drávlali nasega szvetloga apostolszkoga krála,
8t<*ro szó vszi nazoucsi bodoucsi z-velkim „ Él jeir-om uazáj glászi 1i.
já r á s b ír ó s á g , s z o lg a b iró s á g , a z ü g y v é d i k a r é s p é n z ü g y i h iv a t a lo k V-8zobocskom grádi je zse dugó nej biiou takse velko i lejpo go-
t a g ja i is . dovjeuyé.
— 6 F elsége *zületé»na|»iu alkalmából gró f S z á p á r y Gi í * a Na konczi inoremo sze escse z-inlá doga g ró f Szápáry Pala szpomeuoti,
ni. kir. főudvarniester ur ö nagy méltósága muraszombati várkápolnájában e steri szó na ednom czimbalomi godovnikom dobro volo csinili.
hó 18-án iiuu**pélyes isteuitisztelet tartatott. Délután 2 órakor pedig a grófi — 3itt S í e v a n k r ó l o v dén v-Szoboti z-vogrszkov niesov i z-predgov
család fényes ebédet adott, melynél a helybeli papság a kir. járásbíróság s sze obderzsávao. Predikáczio szó goszpon káplán Markovié* Károly drzsuli.
a szolgabirói hivatal tagjai, továbbá az ügyvédi kar, a kir. közjegyző és az — I * r l g r ó f S z é c h e n y i T i v a d a r kakti nase krajine orszácskon
iutelligentia más tagjai voltak képviselve. követi szó etoga mejsz«*cza 15-toga dnéva z-Gornyi-lVtrouvecz poszlanczi
Az ünnepély a kir. föudvarmester és neje sz. gró f G y ő r y M á r i a ö zahváliti bilij, ka sze zsnyúvov pomoucsjov Hodos-I’etrous/.ka pont, stera je
kegyel ni ességeik elnöklete alatt oly fényes volt, mily az apostoli király szü­ nyim tak potrejbna — med vármegyöszke potij gori zél i. i st.era d e __kak
letésnapja ünnepének méltán megfelelt. sze trouszta — po krátkon czajti za nücz prejk dália. Z i szvojo krajino tak
A/, ötödik fogásnál ifjú gróf S z á p á r y L á s z l ó ő Felségére mint a
szkrblivni gróf lebko lejpo veszeljé, nájdejo v-toj zahválnoszti té prouszte
legalkotmányosabb és legnépszerűbb királyra poharat emelvén, igen szépen lödi, steri — kak je nyúv preodgovornik pravo — zse dávno osukajo na
kigondolt és nagy hévvel előadott beszédben éltette a magyar királyt, mely tón pont, i zse 10 dugi lejt sze z-czelov mocsjouv. ali zoubszton za tón
a jelenvoltak részéről ismételt lelkes „í)ljen*-nel visszbangoztatott. A vár­ tld ijo i szkrbijo, da szó nyim szamo zdaj naso taksi priátel, ki ji na tou
kastélynak ősi falai kö/.t ennél szebb és fényesebb ünnepély rég nem volt. zpomogo. Poszlanczi da szó kastély poglednoli i nyin s/právleno güzsiuo
Meg kell még említenünk, hogy a fekete kávé felszolgálása alkalmá­ opraviii, szó z-FelsŐ-Lendva gráda z-tak sem znányom odisli, ka krajine
val ifjn gró f Szápáry l ’ál czimbalmon több jeles magyar darabot igen si­ szaksi pörgar v-szvojem követi dobro szkrbiivuoga priátela má.
kerültén játszott.
F e l a i ii > z k o J Iü r o z-Radgonye. Spranger Kourád szó gorzéli, pa
— István k irá ly -n a p Muraszombatban magyar isteni tisztelettel
do d ili vö ziduti. Vecs ji bilou táksi, ki s/.o steli gorzéli, ]jki edt-n nej tak
ünnepeltetett. Az alkalmi szentbeszédet Murkovics Károly káplán tartotta. fái ob coio, kak Spranger; oui szó z - l l ” , fa lej gorzéli, kak zse vö bilou na
— Széclicnyi T iv a d a r g ró fn á l, mint kerületünk képviselőjénél vrzseno.
tisztelgett f. hó 15-én a f.-petróczi lakósok küldöttsége, hogy megköszönje I l a r b n r i e * I v á n küpsiuszki veski riffar je nofri glíszo pri bi-
a nemes gróf közbenjárását, melynek folytán a reájuk nézve oly fontos hó- roviji, ka na Stevnn králoto na té velki orszacski szvétek je Gorcsán István
dos-felső-petrúczi útvonal a megyei utak sorába vétetvén fel, az remélhető­ czimprati dao, Ren János, Kocsár Mátyás szó pa mlátili. Ka do tej /a to<»a
leg igen rövid idő alatt átadatik a forgalomnak. A kerületéért oly buzgón volo kastignni — tou je tfij gvüsno.
tevékeny gróf szép jutalmát találhatta az egyszerű emberek őszinte köszö­ — V - J I o r n v e a i Szép Józsefov máli ogracsek je niksi bozsm esi ovi k
netében, kik, mint szónokuk moudá: már régen vágytak ez útvonal kiépí­ na nikoj szpravo, pa tan poszejano drovtiijo je vö odszkii,bo. Jeli nejga
réd
tésére s tiz hosszú év óta minden erejükkel törekedtek erre, de hasztalanul, • v-toj vészi veski poglavárov, steri bi eduouk esi sze kaj zgodij
mert a kis földi istenek közt csak most akadt barátjuk s ezért nem üdvö­ uupruvili ?
zölhettek előbb. A küldöttség a kastély megtekintése után felszolgált uzsonna
— Y -E ta n i/ .s i eto* niejszecz 14-ga dnéva szó z-velkin ino z-lejpiu
végeztével Felső-Lendvát azon tudattal hagyta el, hogy a kerület minden rédon odperli ua máié deczé obrauir.elsztvo (kisdedovodo) sztrau dáno dec/in-
polgára önzetlen, hivatásból buzgó jóakaróját bírja képviselőjében.
szkoga spilányé vöposztávlanye, poul-k steroga je példa ino szkázauye na
— A M u ra foly ón ak Petánczmil leendő szabályozási munkálatait nase mesterszko dtdo kak naj tou delaino szaruij doiuá, za té sptio ka pejnezo
S p r a n g e r K o u r á d regedei vállalkozó nyerte el. Ajánlatai a magyar ver­
vö dámo, naj ne pfisztijmo ua zvünszki ország, nego delajmo z-nasinii mes-
senyzőkkel szembeu 23° 0 különbséget tüntettek fel s az előirányzatnál 11",, terszkimi lüjdi ino tiszti vnougi pejuezi nedo vő neseni, liki pi masz osztánejo.

olcsóbb. — N a nase novine duzsnijke z postenirn tolomoprosziyio,
— Ig e n h e ly e *! Baibarics Iván kupsinczi községbiró feljelentést
tett, hogy Szent István király napján mint Magyarország országos ünnepén ka nazájosztányeva naprcjplácsana czejua zdaj zse k-nam notri po-
— a figyelmeztetés daczára is — G o r c s á n István házépítési munkálatot silajo Ki nase novine szó do té czajt dobijvali, tiszti, esi bár pejneze
teljesített, R h e u János és K o c s á r Mátyás pedig csépeltek. — Hogy meg
lesznek büntetve, az bizonyos. do szejija vtao szmo ne] dotibili, kak nase naprejplacsnike derzsijmo ;
ktis eióadásuiodorát. Székely mintára vall másik ilynemű költeménye: „A tudja, s emeli költőivé belső és külső világát. Gyóiy Vilmos és Garay Já­
második asszony*, mely először a „Fóv. Lapok* hasábjain jelent meg. A nos egyaránt megtalálták a családéletben a poezist, sőt utóbbinak éppen
szívtelen második asszouy meg kin ózza, elüldözi mostoha gyermekeit, halálba ily tárgyú költeményei a legsikerültebbek. A Győry Vilmoséi közt is töld) szép
kergeti férjét; de a büutudat felébred benne a éjjel látásai vaunak. Megje- vau ( „ A mi karácsonyunk." „A régi karszék,* „Anyámnak*). Legjobb köz­
leu neki az első asszony és számon kér: tőle szeretteit. A bűnös kínlódik, tük az első gyermeke halálára irt ..Elszállt madár*. Alapeszméjét ebben a
már a halálban keresne menekülést, de a kisértő szellem visszatartja : szakban fejezte k i:
Jöttek aztán őszi vészek,
Halál a kínoknak boldog megszűnése,
Ke legyen tiednek ilyen enyhülése. l ’uszta lett az ág, a fészek,
Minden éjjel itt láss, jövök, elókérjem Oh szülék, iiu hívjatok
Szőke hajú lánykám, árva tiam, fórj án ! lvis liúr, leányt madárnak!
Kis madárkák messze szállnak,
Még jobb a .Szegény Juli vasárnapja* czimtL Tömör, aprózott előadása Ha az őszi szél zokog.
(style coupé) biztosítja szamára a hatást. Hívják játszani a temetőszélbe, de
ott anyja pihen; hívjak tánczolni a korcsmába, de ott apja iszik „ősz haja Néhány kedves dala van a gyermekversek közt is. A költészet e spo-
csúfjára;* hívják lupdázui a nagy piaczra, de oda latszik a rab batyja eziális fajának nálunk ő hivatott művelője volt, ép úgy. mint Pósa Lajos,
arcza; hívják mulatni a felvégbe, de kinek egyetlenegy hibája, hogy néhol tulmagvas. Győry Vilmosnak a tet­
szetős fülbemászó dallamosság biztosítja az első helyet, mert a gyermek­
„Ott van az a barna legény, verje meg az átok!“
vei seknel dallamosság a lókellék. A kicsinyek sokszor egészen értelmetlen
A többi vigadni megy, ő haza „gyászéletét sirafui.* s/.ózuvart eszükben tartanak a könnyen lebegő rithmus miatt s a betanult
Nagyobb elbeszélő költeményt kettőt találunk a kötetben. Egyik a
verseket már ösztönszerüleg énekelve hangsúlyozzák. Győry Vilmosnak pe­
„csuka fogta róka*-féle Mátyás király adoma verses feldolgozása „Királyi dig liszta forma iránti érzéke igen finom volt. Ismerjük kiváló technikai
ajándék* cziin alatt. Jó izü, tősgyökeres hang és kifogástalan verseled által
ügyességét műfordításaiból. Ugyanez a könnyed verselés, párosulva a tarta­
tűnik ki. Nézetünk szerint ezéiszerü volna a komolyabb irányú népies mun­ lom naiv bájával, kedves olvasmányává teszik gyermekverseit. A mi ezek­
kák között újra kiadni; a „Jó könyvek* egyik legjobb darabja lenne. A
ben naiv, egyszerű, ugyanaz férfiasabb alakban, a komoly, mély m eggyőző­
másik, a „Világtalan király* czimti, szintéu uépies. eredeti tárgyú, verses dés hangjával szól imáiból is. N -m annyira a pap vallásosságának, miut a
rege; kár, hogy töredékben maradt.
költő hitének sugallatából eredtek; nem is szigorú formájú egyházi imák,
Bőbeszédűsége, mely elbeszélő költeményeiben mutatkozik, szerelmes
mint vallásos szép költemények ezek. A magasztos tárgynak megtalálja
verseinek nagyobb kárara van. Majd iniudeuik igaz érzés és őszinte, meleg hangját, lendületet ad s több helyt bimuuszi magaslatra emelkedik. Az erós
huug által tűnik ki, a mi lírai érre, költői kedélyre mutat; de terjedelmes f«i 1iuiliiiás gátat vet bőbeszédűségének; széles, epikai tárgyalásmódja megrö­

szónok iassága miatt veszt közvetlenségéből. 0 az egyszerű, boldog család- vidül és tömülré lesz. A közölt tiz ima form ailag úgy, mint belső érték te­
élet költője, miut Garay János. Hírhedt tárgy, melyre ráfogták, hogy meg­ kintetében. a kötet legbecsesebb része. Látszik, hogy írójuk elemében van,
élője a lírikusnak, mert folytonos derült ege, egyhangúsága elfásitjuk a fo­ nem kénytelen kölcsönvett hatásokat reprodukálni, nem kell félnie, hogy
gékony kedélyt, mely inkább a változatos izgalomban marad sokféleképpen
egyhangú lesz, vagy ismétlésekbe esik; tud adui sokat saját lelkének tar­
produktív. A tehetség fokát s u művészi termék becsét azonban nem iiv talmából, uitdy gazdag a hitben. \ alóbau e költemények igazi modern imák.
külső okok határozzak niMg, hanem maga uz író érvényesíti, a mennyire
(Vege köv.)