Page 41 - Muraszombat_es_videke_1888

Negyedik évfolyam 11. szám. Muraszombat, 1888. márczius 11,

M A G Y A R E S V E N Ü N Y E L V U V E G Y E S T A R T A I, M U II E T I L A P.
A „Muraszombati gazdasági fiók-egylet" s a „Muraszombati dal- és zene-egylet" hivatalos közlönye.
------- j i k u j k l k x i k n i x m ; \ v i s i i t v u \ -------
E l ő f i z e t é s i á r : Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények a
íi?''-sz •xri* :í Irt. Félévre 1 frt ŐO kr. Negyedévre Tő kr Felelős szerkesztő: KOVÁCS KAROLV. szerkesztőséghez intézeiulők.

Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési díj : f hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
Klőfizetési pénzek és reelanintiők a kiadóhivatalhoz Kiiuló-tulajilunos: GRt'N'BAFM MÁRK. többszöri hirdetésnél soronkint 0 kr. Rélyegdij 30 kr.
(Grünhaum Márk) intézeiulők. Nyilttér petitsora 25 kr.
A csontlisztnek okszerű használata. Csontne mele csedno nüczanye.
Több ga/.datársam inár kénlést intézett hozzám, hogy a csont- Vérsztva pelajoucsi vecs brátov je zse .néni pitálo, ka csontna

liszt, melyet a gazdasági egyesületnél és a kereskt■<foüm f t- k n p n i — méla, slero pri vérsztva drüzstvaj i pri krauuraj sze dobi küpiti,
r
jó-e, és általában mily hatása van a csontlisztnek mint trágyának és jeli je dobra i poprek kákso moucs iná kak gnoj i z-káksim íiioudu-
hogyan van annak készitésmcdja? Talán az a fdoka annak, hogy a som jo rédijo? Leliko je te nájvéksi zrok tóga ka vértovje nevüpajo
gazdakőzönséff nem mer igen a csontliszt vásárlásba belekapni, mint­ csontne meie kíipűvanye zacsnoti, ár nyé moucs szejádvi inoudus ne
hogy annak jó hatását, vetésmódját nem ismeri és nem tudja, mily pózna i nevej, i nevej pod kákse szilje je náj priszpodobnejse nyé
gabona alá lehet azt logczélszerüebben használni. Hogy ezen a bajon nüczanye Ka vu tóm deli sze knj pomore, ne derzsim zaobsztonszko
némileg segíthessek, nem tartom feleslegesnek, felvilágosítást nyújtani, preszvecsenyé odeljávati i od nyéue giojne moucsi nistera pitanya
és ezen fontos e g y o l d a l ú trágyanernre vonatkozó egynéhány kér­ na csiszto prineszti.
dést tisztába hozni. Ta csontna méla je napravlena z-vec féle sztvári csont, te csonté
A csontliszt különféle állatok csontjaiból szétzúzva vagy meg­ vkflp sztrejte, ali sze pa szemelejo i z-oni csont sze naprávi; kein
őrölve állittatik elő; minél finomabb a csontliszt, annál gyorsabban bougsa fai na je ta csontna méla, tem vékso moucs iná na szeineua
hat az illető növény csiráztatására és fejlesztésére, a durva csont­ szkliczávanye, — to groubo csontno meló tini vérsztva pelajoucsim
lisztet tehát a gazdakőzőnségnek nem ajánlom, mert ez éveken át a ne porácsam, ár oua vecs lejt vu zenili lezsi brez tóga, ka bi nyé
földben hever anélkül, hogy annak hatását lehetne észlelni, mert nem moucs pametüvati mogao, ár neműre tak li tro szprejnoti, ka bi tömi
bir oly gyorsan elrothadui, hogy az illető növény által elegendő szejányi zadoszta moucsi moglo dati. Ta fáina, kak méla, szpárjene
mennyiségben mint tápszer felvétetnék. csoutne mele te náj mocsnejsi tao je (pbosphor) vilsav, z-sten ta
A liliom liszt alakban és gőzölt csoiuiisztnek fő alkatrésze a s/.!eduya je náiinre na szilje gledoucs prevecs dobrotivua, ár onim
(phosphorsav) vilsav, mely utóbbi különösen a gabona uemüekre jő zraszá napixj pomáganyi to vilsav v-toin nájvéksem mertüki potrebna.
hatással van, mert ezeknek fejlődéséhez a vilsav legnagyobb mennyi­ To fái no csontno meló ali kak práli poszejamo na zeiiilö, ali je
ségben szükséges. A finom csontlisztet vagy por alakban hintjük el pa náj bougse i nájprilicsnejse to naszledüvajoucse: To uielo z-dob-
a földön, vagy pedig sokkal czélszerübb a következő eljárás: rov zemlov vküp zmesamo, na edno gübo zemlé csontno meló poszip-
A lisztet jól földdel Összekeverjük és pedig egy réteg főidre lemo, na nyou drügo gübo zemlé denemo, teda tou zguoisniczov dobro
csontlisztet hintünk, erre megint egy réteg földet s ezt trágyalével s/polejemo, te ou küp őszem dui szpernyénoszti dopüsztimo i potom
,
megöntözzük, ezen földrakást 8 napig rothadni engedjük és csak az­ dobro vküp zinesam > tak jo teda vüuej na zemlo poszejamo a'i po-
után jól összekeverve szórjuk ki a szántóföldre; ezen eljárás azért torimo, tou delo je záto prilicsuo, ár na szej ínye taki moucs má i
is ajánlatos, mert először is az illető növényre azonnal hat, és má­ obdrűgim je te vért nej tömi vödjáui, ka bi jo v.öfcer tak kak práh
sodszor mert a gazda nincs annak kitéve, hogy a szél a por alakban odneszo, tou sze razmi to csontno meló.
elhintett Csontlisztet elhordaná. Te csontne mele szejanye sze z-rokov ali z-misinani dopriueszé,
A csontlis/t kiszórása géppel vagy kézzel történik; bárom ineter- tri meterczentov je na edeu katasztráliski plüg (1000 O klaftrov)
mázsa egy kát. holdon (1000 Q ól) már jó liaást mutat s az elliin­ dobro moucs zkázse, na tákse mele szejanye sze ali szprotolesuye ali
tés idejéül a tavasz vagy ősz választandó, de mindig szélcsendes és jeszeuszko vrejiueu odeberé, i vszigdár táksi liip, ka je tiho vrejmeu
nedves időjárás alkalmával. vötra nejga i gd.i je ta zemla vlazsua.
Nagy hibát követ el sok gazda, hogy az elhintett csontlisztet Veliko falingo szi naprávi doszta gazdov, esi to tá poszejauo
mélyen szántja alá, a mi igen rósz eljárás, miután a csontlisztet na­ csontno meló globoko podorjé, stero je lagoje delo, — ár to csontno
gyobbrészt a búza vagy rozs alá használjuk és ezeknek gyökerei pe­ meló z-véksega tála pod pseuiczov i zsito nüczamo, ouoga szemeua
dig nem hatnak mélyen a földbe, a csoutlisztuek hatását tehát nem könnyé ne pride globoko vu zemlo, csontne mele moucs etak uevzememo
TARCZA. TARCZA.
E havi teendők a gyümölcsösben. Ka mámo eta meszecza vszadovenorn püngradi
Az alábbi i. .udőket rendes időjárási viszouyok között már február
hóban lellet Végezni ; tekiutve azonban az idei hosszan tartó lelet, mely még opraviti?
mai napig sem enged kérlelhetetlen hidegségéből, e teendőket az idén kivé­ Ta odszpodi pxlpiszauu dela vu prilicsuoga vrejmena tekáji zse v-
telesen a jövő hónapban kell végezuiiuk. szüszczi leliko Oprávimo; ali poglednovsi to letosnyo dugó zimo, stera e.scse
Ha a tél utóján melegebb n ipok köszöntének be, a gyümölcsös kertben dén deiiésuyi uu hejuya z-mrzlocsov, tá dela nioremo fe prisesztni meszecz
meg lehet már kezdeni a f.iuyesést, mert a nedvkeringés a íakban lassan-
kmt megindul A nyesés igen lényeges a termés előmozdítására. Hogy ez a doprueszti.
Csi pri kouczi ziiue toplejsi dnévi sze uam poklonijo, v-szadovenpui
munka könnyen menjen, jó nyeső eszközökről, fűrészről, nyesőkés és ollóról piiugradi leliko zacsuemo to drevje odrezávati, ár do zacsuola tecsti. L ou
kell gondoskodni. A metszést rendszeresen kell végezni, hogy a napsugár a obrezánye dobro naprej pomore pouv. Ka uaj tou ilelo ualeczi ide /.a dobro
gályák közé behatolhasson. Azért is, a hol a gdyak sűrűn állnak, a befelé skér. zsapo, nos i skári sze moremo poszkerbeti. To rezedev z-rédoma ino-
nőiteket, ha vastagok is. kérlellietlenül le kell vágni. Több gyümölcsnél pl. remo dopemcszti, ka unj szuncze lehko med vuje szija. Záto gde le vejke
a nmgyo; Óluknál. közvetetlenül a nyeséstől függ a termés nagysága. Kunéi ua gouszti sztojijo, stera luitri rasztéjo, csi szó bár l<úszta, brez vszega od-
arra kell ügy-lni, hogy a megelőzd évből való gályák maradjanak illeg, lasaiiya moremo dőli vrezati. Pri vecs szádi, na példo pri leszkovoiu drejvi
ni, rt azok hozzák a termést; a vékony öregebb gulyákat egy barmadrésxseel
a vastagabb gulyákat pedig f e l é u y il’ e vagy k é t h a r ni a d r é s z s z e 1 od odrejzauya viszi le.snyekov zrász. Pri etpiu drvvji more na tou paziti. ka
ka od premiuoucsegu leta osztanyene vejke liaj osztánejo. ár oue priueszéjo
ineg kell kurtítani egy szem felett, melyből a jövő évre való terinŐgulyat te szád z-ti tenki sztári vejk edeii trétyi tao, Z-ti kujsi pou ali dvá-trétyiva
aktiunk nevelni. Bizonyos sorrendet is kell tartani a nyesésuél. Legelőször tála moreuio odrezati ober pervoga oika, sferoga na prisesztno Leto scsémo
azokat a fákat galyazzuk le, a melyek legkorábban hajtalak, a csoutárokat, szád zadobiti. Gvüano numerálivanye tüdi pri obrezávauyi moremo meti.
szilvát, baraczkol; az őszi b iraczkot Csak akkor nyesegetjük, mikor már a Obpt-rvim oua drejva odrezsmo, stera iiájobprvim zsenéjo, te csOntára,. szlive
gyümölcsrügyet a levélriigytól meglehet különböztetni. A rácsö/alri növesztett i brts/.kvi; te jeszeuszke breszkvi számi) te odrezavájmo, gda zse te szád
fákat már a rácsozathoz is lehet erősíteni. K czélra újabban horganylemezből leliko od lisztja razloucsi. Oua drejva, stera ua brujde püscsávauio, zdaj zse
készített kapcsokat kezdenek használni, a melyek azonban nálunk még nem bdiko ua brajde potrdjávamo. Na té czil zdaj.si z-örota naprávle.ue kapcsicze
igen jöttek kereskedésbe. A rács melletti gyümölcs termesztést igen felkapják zacsnejo uüczati ali z-sterimi prinasz oscse trstvo. impelajo.
most, mert így lehet legkorábban, legbiztosabbun és a legzámatosubb gyü­ Na braidaj lezsécsem dl'evji zdajsi prevecs zacsnejo szád pouvati, ár
mölcsöt termeszteni. tak more náj ranej, náj gvüsnej i nájbougsega zsmaha szád pripouvati. le
A rácsozat vagy függélyes, vagy tübbé-kevésbbé sík, illetőleg vízszintes
lehet. Előbbinél az oszlopok földbe állításánál arra kell ügyelni, hogy azok braide ali viszijo ali poprek viszijo. Pri ti porvi. gda szője notri vkáplaino,
szilárdan álljanak, mi czélra oldal táinoszlöppal, illetőleg oly talppal láttatnak moremo szkerb meti. naj ona terdo sztojijo, escse nyé szpodprnyhlmi' p'od-
prémo, ka nyé te drót uaj uede mogao gyenoti ka bi na krivi sztálu. Pre-
el, mely nem engedi a drót feszítése által az oszlopot elhajtani vagy a földből