Page 11 - Muraszombat_es_videke_1890

Hatodik évfolyam. 3 . szám. Muraszombat, 1890. január 19.

V E G Y E S T A U T A E M ü 11 E T I L A V

A „Muraszombati gazdasági fiók - egylet41 s a „Muraszombati dal- és zene-egylet“ hivatalos közlönye.
------ t i . t i i . \ » i i . \ v t s i i r v t r . ------
E l ő f i z e t é s i á r : Kéziratok, levelek s egyeli szerkesztőségi közlemények
Knősz évre 3 frr Félévre 1 frt 50 kr. Negyedévre 75 kr Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: a szerkesztőséghez küldendők.
Egyes szám ára 10 kr. r Hirdetési díj : 1hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr

Előfizetési pénzek és reelainnliúk a kiadóhivatalhoz G l t ü N B A U M M A K K . töiiliszöri hirdetésnél soronkint 0 kr. Hélyegdij 30 kr.
(tírtiubaum Márk) intézendök. Nyilttér petitsora 25 kr.
Humor a népiskolában. körébe vágó legtöbb szabályt: mert ennek a S mi Itat ily jótékonyan az iskola éle­
tanító egyéniségében kell rejleni. De aki csak tére? Mi teszi oly vonzóvá, oly kedvessé az
(V. L.) Már a legreg.bb kor p tedagogu- .
egy kevés gondot s igen jelentéktelen időt ily osztály légkörét? Mi más, mint a tanító
sai s a tanügy iránt érdeklődők átérezték a j
áldoz reá, fáradtsága — ha ugyan annak kedélye, melylyel a komoly tanórákba életet
testgyakorlás szflkséges voltát a tanuló-ifju- 1
lehet nevezni — fényesen meg lesz ju tal­ önt, s jóizii humorával olykép hat a könnyen
ságnál. hol az órákon keresztül egy helyben
mazva. Munkája könnyítve lesz s a siker bágyadó gyermeki lélekre, mint a nyár futó
ülés által nélkülözve van a fejlődéshez elke- ösztönözni fogja a háladatos irányban való zápora lankadt növényekre.
rülhetlenül szükséges testmozgás. Eleinte haladásra
nagyon egyoldalú intézkedésekkel igyekeztek Vannak adomák, ötletek, melyek kitűnő
A népiskolai osztályok rendesen magukon eredménynyel alkalmazhatók az iskolákban,
segíteni, pótolni a mulasztott mozgást. És j
hordják tanítójuk egyéni jellegét. A folyto­ melyek kihatnak a gyermek jövőjére is. Na­
ez intézkedések az akkori tanóráknak is ; nosan komoly tanító lehet jó tanító, de nem
c-al* részben feleltek meg. jó nevelő, mert nélkülözi a szükséges alapot: ponkint tapasztalhatjuk, mily elfasult külö­
Sok időnek kellett eltelni, s a kor kö­ nösen az alsóbb néposztály kedélye. Mily
tanítványai ragaszkodását, szeretetét. Közte semmitmondó, majd lein, sőt otromba élezek
vetelte ismereteinek óriási mérvben kellett
és tanítványai között áthághat.lan jéghegy iránt bir fogékonysággal, — Ha társaságban
szaporodni, inig oda jutottunk, hogy a test­
gyanánt emelkedik hangulata. Az ilyen ta­ vannak, szeretik a víg beszélgetést, a tréfát,
gyakorlat, a szabályszerű testgyakorlat, mely i
nító növendékei lehetnek jó tanulók, de a az ötletekül Hajh! de mily beszéd ocsmáuy
jótékonyan hat. az órákig mozdulatlanságban
nevelési szempontból eredő benyomások nem adomák azok, melyekben gyönyörködnek!—
volt test minden részére, rendes tantárgyként
érvényesülnek náluk. Mintha vademberek m ulatnának!
vétetett fel az isko'ák tantervébe.
A gyermek teljesíti azon tanító parancsait, ki Semmi fi lomság, semmi szellem, hanem
A test edzéséről, felfrissítéséről tehát,
komolyságává! imponál neki; de nem ragasz­
már van gondoskodva a testgyakorlat által. kodik hozzá szívvel, lélekkel, nem szívja annál több durvaság és szenny.
De hát a lélek? A lélek, mely dolgozik, magába eszméit, és könnyüvérüsége nem en­ Már most, lia növendékeinket képesekké
erős munkát végez, váljon nem unja-e meg gedi, hogy tanítója példáját kövesse. tesszük a szellemes és aesthetikaílag is szép
különösen a népiskola növendékeinél a hu­ Ha az ily tanító osztályába lépünk, bi­ ötletek, élezek megértése és méltánylására,
zamosabb fáradságot? Nem lankad-e ébersége zonyos nyomasztó ünnepélyesség fogad ben­ bizonyára ők majd nem fogják a fentebb jel­
a legkedvesebb tantárgyak fejtegetésénél is, nünket, a kedélyesség minden melege nélkül. zetteket semmire becsülni, nem fognak azok­
ha az hosszabb ideig tart? Mennyire más kinézése van a derűit ke­ ban gyönyörködni, nem fogják azokat k iü ti-
válni, s azok, mint haszontalan gyomok, ki­
A változatosság, a szünet bizonyára jó ­ délyű tanító osztályának.
vesznek a müveit talajban.
tékony hutással vannak a gyermek lelkére Az ilyen tanító bálványa növendékeinek.
is; de a népiskola tanítója mégis szám talan­ Az a ragaszkodás, mely szemeikből sugárzik, De az iskolai életben is fontos szolgála­
szor tapasztalhatja növendékeinél a hamar midón megjelenik közöttük a m ester; az tot tesz a humor. Vájjon, aki ismeri a gyermek
lazuló figyelmet, mely a lélek bígyadtságának a figyelem, melylyel igyekeznek kedvében természetét, hiszi-e, hogy bizonyos ferdeségek,
következménye járni, őt utánozni; az a lelkesültség, melylyel rész szokások, sőt bűnök megszüntetésére
A lélek felelevenítéséről is kell tehát kötelességeiket teljesítik, legnagyobb garan- hathatósabb gyógyszer a bosszú képpel elő­
gondoskodni még órak alatt is. A lélek játé­ tiája a nevelés sikeres megoldásának. adott végtelen erkölcsi predikáczió, mint egy
kával, a játszi humorral. Az ilyen osztályban nem borong ama apropos alkalm azott adoma finom csípése?
A humort, ezt a gyermek szivéhez vezető nyomasztó ünnepélyesség, hanem a vidámság Nem! A hosszú predikácziók köde elfoszlik
kedélyességet nem lehet ugyan felvenni a kedves derűje mosolyog reánk Itt rövídebb- az utolsó hanggal, e fullánk pedig szúr, és
rendes tantárgyak közé, épen mint a nevelés nek tűnnek tel az órák, mint am ott a perczek figyelmezteti a gyermeket később is. A ne-
iődnek, mintha az uj módi betegség csakugyan volnának, iia ó méltósága elvállalná a bálanyai
nem volna nagyobb baj, mint más divat. tisztet.
— Hogy vau az, hogy ez a Krach maiul I oly — Szívesen uraim, feleli a hölgy, de igazán
régen nem volt itt? kérdi a börzén Kővágó ur. nem merek oly helyre menni, ahol nagyon sok
Az uj betegség. — 1} teg szegény. az ember.

— Jaj kérem, — tör ki a szónokból — a
— Mi a baja?
(Eredeti tárcza.) — lusolvőiitiában szenved. mi bálunkra már évek óta amúgy is nagyon ke­
— Nos, már lul esett rajta ? — Jaj! vesen járnak.

— Min? Külömben nemcsak a tőzsdén forgatják ki No, ő méltósága se ment el.
— Az uj betegségen. alakjából az influenza nevét; — elnevezte már a Nemcsak a sokaságtól félnek, hanem a lég-

— Hála istennek, már végig szenvedtem. nép infulenzáuak, infloreiitiának, tilox-rának, in— huzamtól, a hidegtől is; ez előmozdítja a bajt.
— Gratulálok. prudentiának és az ég tudja még mi mindennek, Egyik fővárosi kávéházban történt.
— Köszönöm. a legtöbben azzal segítenek magukon, hogy egy­ — Pinczér! kiáltja a vendég, csukja be azt
— Aztáu mivel kezdődött? szerűen uj módi betegségnek mondják a nyaka­ az ajtót! Brrr be hideg vau!
— Kevés főfájással. inkért nevű bajt. — ün nagyon érzékeny, uram — szól a
— Oh, hiszen akkor nem volt influenzája ? A kis Jancsi azonban megtanulta a nevét. vendég szomszédja.
— He kérem, csak tudom . . . Heves fő­ — Mit kívánsz magadnak születésed napjára, — Unt. talán nem bántja a hideg ?
fájás, láz . . kérdi tőle az apja. — De hisz itt nincs hideg, pedig én úgy
— Intiueiiza mással kezdődik. — Inipuleuzát, felel* Jancsi. Szeretem, Iliinél csikorgóbb a fagy.
— Ugyan hát mivel? — Bolond vagy te fiam, aztán minek kell — Áh, talán Szibériából szakadt ide?
— Hát bizony I betűvel. az neked ? — Dehogy, magyar vagyok, de szücsinester-
— J»j! — Hát, mert akkor nem kell iskolába mennem. séggel foglalkozzon
Az elmondott párbeszédből kettő világlik ki, j De kevés ember gondolkozik úgy, mint a kis Persze, hogy a szűcs nem bánja a hideget
először is az, hogy az uj módi betegség alkalmat Jancsika, és az a sok tanár, hivatalnok, keres­ és szereti, minél csikorgóbb a fagy, de bezzeg
szolgáltat iszonyú élezekre, aztán meg az, hogy kedő, iparos, ki nem járhat a dolga után az in­ nem szereti Nyavoginé. A derék asszony odaszól
manapság utczán, kávéházion], szalonban — és fluenza miatt, szívesebb n dolgoznék, csakhogy cselédjének ;
egyebütt másról nem beszélnek, mint az in­ megszabaduljon a bajtól, mely nemcsak a mun­ — Julcsa, ha éjjel hirtelen roszul lennék,
fluenzáról. kában zavar, de a mulatságban is. tüstént hívja az orvost.
Társaságban betegségről beszélői izléste- Hiszen sokan bálba se mernek menni, mert — Igen, nagysága, már szólt az ur is, hogy
lenség; kolerát, himlőt, hagymázt és egyéb nya­ az orvosok azt tanácsoljak, hogy kerüljék a so­ fogadjak komfortáblit és úgy siessek az orvosért.
valyákat emlegetni nem szabad, de az influenza kaságot. — De nem kell éppen egy fogatot használ­
kivétel; a divat szalonképessé tette A kik még Megtörtént, hogy egy bálbizottság küldöttsége nia, hiszen szükség esetén fiakkeren is mehet.
meg nem kapták, s akik már túl vauuak rajta, teljes díszben beköszöntött egy előkelő úri hölgy­ — Oh kérem, mehetek én komfortábliu is,
a visszaesésre nem gondolva, nyakra-főre élcze- höz. Elmondta szónokuk, hogy mily boldogok én azt uein restelein, éjjel úgy setu látuak.