Page 5 - Muraszombat_es_videke_1894
P. 5
Tizedik évfolyam. *. szám. Muraszombat, 1894. január 8.
<- a » <1 i n ú k í ét* l á r ix a «l a I m i li e 1 i 1 a p.
i
n iK jJ U L Ib M K V V M lt V 1 1*. --------
E I Ő f i r. « t « « i ú r : Szerkeszti: A MMoinbati jazd. fiók-egylet.
évrr 3 frt. K'lévre I frt .">» kr. Egyes szám 10 kr. Kéziratok, levelek s egyéb szerkesztőségi közlemények
a szerkesztőséghez küldendők.
Klöflxetési pénzek és recliiniaUúk a kiadóhivatalhoz Kiadó laptulajdouos : G r ü n b a u m M á r k . dU ; t hasábos l'etitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr
(Grüiibanm .Márk könyvnyomdája) iutézeiidők. A MerkeiiMtéaéri I I ( ) |{V^ T U ( J ^ Ö U G V . többszöri hirdetésnél soroukiut 6 kr. Bélyegdij 30 kr.
Nyllttér petitsora 25 kr.
Szeretetlenség. ebben a szellemi pestisben, ha rajtam ál
lana, 'állam ilag tenném kötelezővé, hogy ta szenvedés, erősödik vonzalm a/ Valami nagy
Maromon bálványának módtalan imádása, közös társadalmi szerencsétlenségnek kell az
nulja meg mindenki Pál apostolnak a ko-
vagy a létért való küzdelem sziveket ineg- emberiséget meglepni, bogy visszanyerhesse,
rintliusiakhoz irt levelének 13. könyvéből a
kérgesitő, il uziókat szétosztó, belső hangu a mit most nélkülöz és mely miatt! habár
kettőtől nyolezadikig terjedő részt: „S íó ljik
latokat, üldöző, romboló hatása, avagy az bár emberek és angyalok nyelvén, h í szere humán századot élünk és a dohhal felköltött
utilitaris nevelés és az anyag túlbecsülése részvét hivalkodva tüntet, de igazi feleli i-
tetem nincs, olyanná lettem, mint a zengő
az ok, de társadalmi nyomorúságunkban alig ráti szeretetről nem beszélhetünk. D ; h it az
érez, vagy pengő cíim balom Legyen bár jö
van nagyobb baj, mint a szeretetlenség, mely embernek a rém ínyt feladni nem szab id
vendölő tehetségtMO és tudjak minden titkot
már nagyon sok emberből kiveszett, mely soha, mert igaza van Kotzebuenak, hogy „a
és minden tudom ányt; legyen bár oly teljes
elvezetett egy lelki-kórsághoz a moral- remény az az egyetlen kiucs, mely a szeren
bitem, hogy a hegyeket áthelyezhessem, ha csétlenséggel gyarapszik.*
inszanityhoz is, ahhoz a lélektanilag képte
szeretetem nincs, semmi vagyok. Oszszam el
len helyzethez, mely a helyzet distingezióját bár a szegények táplálására minden vagyo
nem ismeri. M orálisták éá bölcselők a kor
nomat és adjam át testemet, úgy hogy ég Vasárnapi felolvasások.
szellemnek ezt a szédítő tobzódását az er-
je k : ha szeretetem nincs, mit sem használ
kö csteienségbeu tartják a legnagyobb beteg
nekem. A szeretet tűrő, kegyes, a szeretet Miéla a leghnrn inasabb törvény a vasár
ségnek és ha az ó szavuk hatékonyabb suly-
nem irigykedik, nem cse'ekszik roszul, nem napi munkaszünet kötelezővé tétetett, egyik
lyal esne ott, hol népek sorsát irányítják:
hivalkodik föl, nem nagyravágyó, nem keresi leguagyobb em berbarát kérdéssé nőtt meg,
társadalmi rendünk, embernevelési irányúnk,
a magáét, nem gerjed haragra, nem gondol begy a munkásuk kellem is és hasznos szóra
még büntető kódexünk is hamarosan, g yö roszra, nem örül a hamisságon, hanem az kozásáról gondoskodjunk. Mert, a begy ez
keresen reformáltatnék.
igazságon örvend, mindent elvisel, mindent ma szégyenletesen és veszélyt rejlőén vau,
De hát a prédikátorok sorsa mindig tra elhisz, mindent remél, mindont elszenved, a — úgy nem is maradhat.
gikus volt, mióta csak a világ fennáll Most szeretet nem szütiik meg soha’ * A korcsmázás, a kávéházi füstös élet pi
nem máglya, vsgy kereszthulál vár a morál S milyen távol állunk mi e szeretettől? henő ugyan, de szörnyűn drága és a palié-
li rdetőire, hanem a semmi vevés és a „h ó Valóban Leó pápa mondása, mely szerint rozatlan munkás népre a lehető legdem orali-
bortos" rajongó elnevezés. nincs senki a nélkül, hogy ne szeretne, mert zalóbli. Nyáron nem annyira. Nyáron nem
Még ebben is következetesek vagyunk szereti vagy Istent, vagy a világot, — alig vetünk a dologra egész komolyságában ügyet.
mi, igazán gigászai a szeretetlenségnek. Nem mutatkozik egyébnek, mint paradoxonnak. Nyáron a mulatóhelyek nincsenek bántóan
szeretjük azokat, a kik minket szeretetből Nem, ez a mai kor nem tud szeretni, csak összezsúfolva. De most, hogy hidegre hajlott
ineg akarnak menteni valódi rendeltetésünk unatkozni. Még a világ gyönyöreit, melyért az idő, most a mi körünkben is aktuális kér
nek. Az irigység démona sohase volt hatal vérig gázol mindenem és, melyet állítólag déssé vált a muukásnép vasárnapi szóra-
masabb, mint napjainkban. szeret is úgy tudja élvezni, hogy eleruyedt kozása ?
M ilyen csodálatos, hogy inig néhány nem idegeivel unatkozik mellette. Hova fog Arról talán nem is kell, legalább árny-
zetközi rajongó az őrök béke érdekében pa mind ez vezetni, váljon be fog következni oldalai’owi hü pillanatnyi felvételt adnunk,
zarolja a szót, iskolás gyermekek zsendülő valamely formában a jótékony rea k ció, mely bogy milyen most az állapot. Ámbár nagyon
szivében nagyobb gyűlölet lángol, mint mi a megkérgesedett sziveket m jgpuhicja? T a könnyen végezhetünk vele a kővetkező gyűj
kor barbárkorban a királyok és más despo- lán igaza van Ciutelle-nak, hogy „va'am int tőfogalm akkal: ital, bóditóíz ir, romlott le
ták szeretetlensége fegyveres ellenségként a delejtüre ha terhet r.ikuuk, jobbul és erő vegő, kihágások, lerészegedés, utczai zenebo
állította össze a népeket. A szeretetlenségnek sebben vonz, a szeretetet ha sűrűn követi nák, düh íjkodás, eladósodás, végső követkéz-
Büszkeség tölti el szivünket eme kis Magyar- kactyt csárdást, táuczolui és még mily magyaro
országunkért, már annál inkább is, mert a szin san, s midőn liü!Ib ltjuk az öreg, de még mindig
tén itt létező osztrák-magyar egylet, — daczára athléta termetű Türr tábornok oktató szavait. E«
sokkal nagyobb alaptőkéjének — nem bír velünk után Munkácsyt és Türr tábornokot egymással
Levél Párisból. megmérkőzni. társalogni . . . mind a kettő gilainbősz bajjal és
Igen tisztelt szerkesztő ui ! Kellemes benyomást gyakorol a szemlélőre szakállal, oly szép képet nyújt a szemlélőnek.
már csupán maga a helyiség is, belépve a nagy
Régóta tapasztaltuk magyar egyleti helyisé társalgóba, a legelső a ki reánk veti jóságos sze Helyiségünk megnyitásának üunepe múlt év
günk ez tik voltat, de még dac ára 40 ezer frauk- meit, szeretett elnökünk Munkácsy Mihály. Mel decZ"inber 3-áu esti 7 órakor egy társas vacso
nyi tőkénknek, a mely egy különálló épület fel lette Szalui nagy költőnk. Ezektől kissé balra rával vette kezdetét, amely vacsorán az első fel-
építésére aj mdékoztafott, nem voltunk képesek haladva láthatjuk koronás királyunk és király köszöntőt Munkácsy Mihály a királyra mondta,
egy nagyobb lielvi-ég kibérlésére. Nagy hálával nénk életnagyságu olajfeslméiiyü képeit. Szemben utálnia alelnökünk helyiségünket megnyitottunk
tartozunk az.érl Wagner S tudor itteni többszörös ezekkel megpillantjuk ősz apánkat Kossuth La nyilvánította és elnökünknek köszönetét fejezte
milliomos urnák, a ki emez óhajunkat nemcsak jost, jeléül, hogy minden politizálást szigorúan ki ügybuzgóságáért. Vacsora után kiki igyekezett
teljesítette^ haii-in még azonfelül egyéb ajándé kiküszöböltünk helyiségünkből. — A szőnyeggel a táiiczterem felé, hol már Balogh piro-sdolmányos
kokban is részesítette egyletünket. borított ajtókon áthaladva a könyvtár és olvasó muzsikusai húzták azokat a jó magyar nótákat.
Átköltö/.ködtüuk euy s/.tbb, tágasabb és ele terembe érülik, — itt láthatjuk Kölcsey, Jókai Ott volt Hoyos gróf nagykövet, Oesterreicher
gánsabb helyiségbe. Van itt külön biliárd, tár képeit, azonkívül több magyar város térképét. alkouzul, Munkácsy Mihályné, Berta Sándor híres
salgó, könyvtár-terem, Ezeken kívül tanácsterem, Maga a könyvtár, mely összegen 1292 rendezett zeneszerző nejével, Türr tábornok és több nota-
pénztári szobi- kisebb-nagyobb fontos helyiség 8 dis/.kötésü és 250 rendezetlen kötetü könyv-állo- bilitás.
végül a házntgyi lakás. mánynya) bir, szinte lefoglalja figyelmünket. Ezek A fáuezot Munkácsy kezdte meg, utálnia az
ÍN eme fel-orolt termek mind oly ízléssel és között 35ü történelmi, 108 életrajz-emlékirat, 828 tán mi is beleugrottunk és ugyancsak hűségeién
csínná/ vannak b rendezve, hogy öröm és büsz regény és költemény. folytattuk egész reggelig.
keség iogja el s'ivünket mindezek láttára, mikor Megemlítendő 2 nagy kép, amelyek szomorú Mennyi szép magyar hölgy vett részt ezen
miiidevt magunkénak válthatjuk. Van hat nekünk sággal töltik el ni isiden magyar szivét. Ezek : estélyünkön !
Í8 itten — távol szülőhazánktól, a nagy hullá- „Arad*, és „A magyar géuiusz leigázása*, fes A mulatság folyama alatt alig hittük, bogy
•"08 tenger közepe-le egy kis szigetünk, egy kis tette Zichy Mihály. Parisban vagyunk, csak leérve az utczára ábrau-
Magyarországunk, ahol mindenki jóakarót és *ze- Mennyi édes és mennyi szomorú emlék mind dulánk ki mámorunkból, látva ezeket a franczia
r*dó testvért találhat; és a hol fárad-ágos mun ez nekünk és mily elmerengve szemléljük őket! bluzos férfiakat, karjaikon hölgyeikkel, — iszonyú
kánk után vidám társalgás köztien uj erőt szer Oly meghalólag hat reánk csupán a vászonra gyorsan hadarva a frauezia nyelvet.
zünk félbenhagyott teendőink bevégzésére. Ide festett képekkel való néma beszélgetés is, bút Nálunk Párisbau mintegy batszáz magyar
gyiilüuk össze, hogy örvendhessünk a hazánkat még midőn régi történeti nevezetességű nagyjaink- lakik.
«rő áldások felett, szomorkodjuuk az azt érő csa kal együtt lehetünk, minden mozdulataikat lát ___________ B. K.
pásokon. hatjuk, szavaikat hallhatjuk. Midőn látjuk Mun-
